2022. január 17., hétfőMa Antal napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 355,00 Ft | USD: 311,00 Ft | CHF: 340,00 Ft
2022.01.17. Antal Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 355,00 Ft | USD: 311,00 Ft | CHF: 340,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Mit adott nekünk a politika? 2021 értékelése 5+1 pontban

Hirdetés

Mit adott nekünk a politika? 2021 értékelése 5+1 pontban

1. Válságkormányzási üzemmódban telt az év

Hiába közeleg a választási év, a koronavírus még mindig kezelendő probléma. Bármennyire is szerettük volna magunk mögött hagyni a járványt a 2020-as évvel együtt, a pandémia a 2021-es évre is rátelepedett. Tavasszal és nyár elején már úgy tűnhetett, hogy az oltásokkal végre újra visszatérhet az élet a normális kerékvágásba, azonban erre még mindig várnunk kell. Egymás után „érkeznek” a görög ábécé szerint elnevezett újabb és újabb vírusvariánsok, miközben már nem csak harmadik, hanem negyedik oltásról is szó van.

Az idei év elején találgathattunk, hogy mennyire lesz sikeres a magyar válságkezelés, és annak elhúzódása milyen módon mozgathatja a pártok támogatottságát. A vakcinabeszerzés ütközőpontnak bizonyult a belpolitikában éppúgy, mint az európai politika színterén. Budapest mellett Athén, Bécs és Koppenhága is Brüsszelt okolta a beszerzés lassúsága miatt. Magyarországon az ellenzék többek között a keleti vakcinák ellen fogalmazott meg kritikákat.

„Idehaza mindkét politikai tömb megtalálta a saját kommunikációs céljaival összecsengő mutatószámait – oltási statisztikák, halálozási mutatók –, amelyek segítségével európai összevetésben is sikeres, illetve kudarcos járványkezelésről beszélhetett” – mondta Kovács János politológus, Az elemző szemével blog és Facebook-oldal szerzője az Indexnek.

Hirdetés

Más országokhoz hasonlóan Magyarországon is megjelent az oltáspárti-oltásellenes törésvonal, melynek vitaterében, az utóbbi narratívát képviselve csak néhány kisebb, jellemzően partvonalon kívüli politikai szereplő látott piaci rést. A releváns pártok mindegyike az oltás fontossága mellett foglalt állást.

A korlátozások szigorítása vagy lazítása körüli viták – sokszor látványos ellentmondásokkal – végigkísérték az évet, miközben a gazdaság ismét dinamikus növekedési pályára állt. A társadalmi közhangulat a nehézségek és járványfáradtság ellenére is bizakodó maradt, legyen szó a közvélemény-kutatások által vázolt helyzetről vagy a fogyasztói bizalmi index alakulásáról

– fejtette ki az elemző.

Kovács János politológus szerint a protesthangulat nem vált uralkodóvá, a válságkezelés során nyújtott kormányzati teljesítmény megítélése a kormány-ellenzék véleménypolarizációnak megfelelően alakult.

Az utolsó negyedévben a gazdaságélénkítő programok, a bőkezű, hangulatjavító osztogatás, valamint a külső gazdasági hatások a problématérképre helyezték az inflációt és a költségvetés egyensúlytalanságát. A válságkormányzás politikai értelemben – idáig – ütésállónak bizonyult: a kilábalási optimizmus erősebb volt, mint az átmeneti recessziós elégedetlenség

– jelentette ki az elemző.

KULCSMOMENTUMOK:

• Már 2020 végétől érkeztek az első vakcinaszállítmányok (Pfizer). Idén januárban jött az első Moderna, majd februárban az első Szputnyik, AstraZeneca és Sinopharm vakcinaszállítmány.

• A 2,5 milliomodik beoltott nyomán áprilisban megindult az újranyitás. Május végére beoltották az ötmilliomodik magyar állampolgárt.

• Ősszel ismét korlátozásokat jelentett be a kormány, a tömegközlekedésen és a zárt terekben újra kötelezővé vált a maszkviselet, a kormány oltási hetet hirdetett.

• Július közepén Orbán Viktor bejelentette: augusztus 1-től lehetővé teszik a harmadik oltás felvételét.

• A járvány gazdasági kezelésével összefüggésben (és a választás közeledtével) – többek között – döntés született a minimálbér 200 ezer forintra emeléséről, családi adókedvezményekről, a 25 év alattiak szja-mentességéről, a 13. havi nyugdíjról, illetve annak emeléséről, az üzemanyagár-befagyasztásról, továbbá közvetlenül karácsony előtt bejelentették a lakossági kamatstop bevezetését is.

• Az Országgyűlés 2022. június 1-jéig hosszabbította meg a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet.

2. Kötélhúzás a kormány és a főváros között

A 2019-es önkormányzati választásokat követően a kormány-főváros viszonyban megmutatkozó, kezdeti visszafogottság hamar kölcsönös vádakba és ultimátumokba csapott át. Ennek újabb lökést adott a járvány elleni védekezés, illetve a válság(kezelés) gazdasági tehermegoszlása (elvonások), ezzel együtt az önkormányzatok költségvetési mozgásterének beszűkülése.

A konfliktushelyzet a 2021-es évet is meghatározta – legyen szó fejlesztési lehetőségekről és irányokról, a közösségi közlekedés finanszírozásáról vagy a városüzemeltetés egyéb területeiről. Az ellenzék számára Budapest vezetésével lehetőség nyílt saját kormányképességének kidomborítására, egyúttal egy, az országosnál hatékonyabb járványkezelés bemutatására.

Karácsony Gergely 2021. október 3-án

Karácsony Gergely 2021. október 3-án

Fotó: Kaszás Tamás / Index

Kovács János politológus szerint ez beváltatlan ígéret maradt, mivel a válság következményei, valamint a főváros és a kormány feszültséggel terhelt politikai társbérlete lehetetlenné tették a fővárosi vezetés eredménykommunikációját. A járvány elleni védekezés megítélését pedig jórészt a kínai oltás hatásossága körüli viták, a tavalyi év ütközőpontjai (mint pl. Pesti úti Idősek Otthonában lévő járványügyi állapotok) és a járványfáradtság miatti nyitási vágy határozták meg.

Karácsony Gergely elvesztette »teflonember« jellegét: a sérelmi kommunikáció és az ellene vitt negatív kampányok következtében az elutasítottsága releváns mértékben nőtt, miközben vezetői alkalmasságának szubjektív, választói érzete csökkent. Ez meg is mutatkozott az előválasztáson

– mondta az elemző az Indexnek.

Ugyanakkor úgy véli, a kormánypártok sem örülhetnek maradéktalanul: a városvezetéssel való tartós konfliktus ugyan amortizálta a sokáig befutónak gondolt, ellenzéki miniszterelnök-jelöltet, ám – jövő tavaszra előretekintve – még nehezebb tereppé tette a Fidesz számára a fővárosi egyéni választókerületeket.

KULCSMOMENTUMOK:

• Jöhet az állami támogatás a tömegközlekedésre, Karácsony Gergely aláírta a megállapodást – írtuk meg az Indexen novemberben, miután a főváros és a kormány közötti huzavona látszólag véget ért azzal, hogy a főpolgármester aláírta a budapesti közösségi közlekedés állami támogatásáról szóló megállapodást. „Veszélybe sodorták a közlekedési cégek működését, bizonytalanságban tartották az utasokat, és feleslegesen fitogtatták az erejüket” – közölte Karácsony Gerely, aki szerint a kormány visszatartotta a törvényben előírt szerződést. A fővárosi Fidesz–KDNP-frakció álláspontja szerint azonban a főpolgármester használta fel a tömegközlekedés ügyét arra, hogy a politikai csatározását tovább folytathassa a kormánnyal.

• Ősszel robbant a Városháza-ügy. A Főváros eladná a Városházát? Tisztázatlan körülmények között készült hangfelvételeken szó esik egy ilyen tervről. Karácsony Gergely és a főváros vezetése szerint szó sincs ilyenről, és a Fidesz kezdett „hazug lejárató kampányba”, a hangfelvételek mögött az orosz titkosszolgálatokat sejtik. A Városháza-ügyben nyomozás zajlik, házkutatások voltak, fővárosi vizsgálóbizottság alakult.

• Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes elismerte, ő volt az egyik benyújtója egy olyan dokumentumnak, amely főpolgármester megrendelésére készült, és a Városháza eladását is számba vette lehetőségként. Kerpel-Fronius Gábor azonban leszögezte: nincs napirenden az eladás.

• December közepén elfogadták Budapest jövő évi költségvetését. Az ellenzék szerint is ingatag lábakon áll, de azt mondják, hogy ez a kormányzati elvonásoknak köszönhető. A Fidesz szerint komolytalan költségvetés került terítékre, a főváros rosszul gazdálkodik.

• Egy december 21-i videóban jelentette be az Anonymus-maszkos alak, hogy elküldi a rendőrségnek a Városháza „tervezett eladásáról” szóló vágatlan felvételeket. A szivárogtató azt állította, hogy 7 tárgyalás 10 órányi vágatlan felvételével segítené a nyomozást.

• Tizennégy feljelentés alapján négy büntetőeljárás indult a Városháza-ügyben, erről Pintér Sándor tájékoztatta Kocsis-Cake Oliviót, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjét, aki írásbeli kérdéssel fordult a belügyminiszterhez. A Városháza-ügy krónikáját ebben a cikkünkben foglaltuk össze.

3. Az ellenzék hadat üzent Kínának

A Kínához való viszony és hozzáállás a főként kínai hitelből finanszírozott Budapest–Belgrád vasútvonal beruházása, illetve a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának tervezett létrehozása miatt vált politikai ütközőponttá.

Kovács János politológus szerint egy ellenzéki győzelem esetén hosszú távú következményei lehetnek annak, hogy az összefogás pártjai felvállalták a harsány Kína-ellenességet.

Miközben az EU – amerikai rosszallás mellett – kereskedelmi megállapodást kötött Kínával, amely mind az unió egészének, mind a német gazdaságnak jelentősebb partnerévé vált a kereskedelmi volumen tekintetében, mint az Egyesült Államok, ráadásul az ázsiai óriás világszerte egyre komolyabb pozíciókat szerez a stratégiai ágazatokban és a termelési tényezők piacán, a magyar ellenzék kevés visszafogottságot mutat a Kína-dilemma vonatkozásában. A Belgrád-Budapest vasútvonal és a Fudan-kampusz megvalósítása kapcsán az ellenzék nem állt meg a beruházási konstrukció elemeinek és az átláthatóság hiányának a bírálatánál, hanem ideológiai, értékítéletbeli dimenziót is adott a Kína-ellenességnek

– fejtette ki az elemző.

A Fudan-egyetem budapesti beruházása átkerült a szimbolikus térbe: olyan panelekkel került párosításba, mint a „Kelet felé fordulásnak”, „kommunista képzőhely”, vagy „kémegyetem” létesítésének, az eladósodásnak és a korrupciónak a vádja.

Az ellenzék úgy érezhette, hogy megtalálta a maga ütőkártyáját, amivel egyetlen ügy mentén átfogó rendszerkritikát képes megfogalmazni. A Kína-ellenesség az egészségügyi eszközbeszerzés bírálatában, a Sinopharm elleni politikai támadásokban, de az előválasztás informatikai problémái mögött hackertámadást vizionáló kommunikációban, vagy épp a fővárosi utcaátnevezésben is tetten érhető volt

– mutatott rá Kovács János politológus.

Budapesti tüntetés a Fudan Egyetem ellen 2021. június 5-én

Budapesti tüntetés a Fudan Egyetem ellen 2021. június 5-én

Fotó: Gombkötő Emma / Index

Ugyanakkor szerinte látható, hogy a Fudan-ügy a várakozások ellenére nem vált csodafegyverré az ellenzék kezében, ami részben a téma – főként vidéken – korlátozott kommunikációs potenciálján, részben pedig a kormányoldal politikai korrekcióján (egy budapesti népszavazás lebegtetése) múlt.

Azt azonban elérte az ellenzék, hogy a magyar kormánynak az Európai Unióval és az új amerikai adminisztrációval való feszült viszonya miatt felerősítette azt a narratívát, miszerint a 2022-es választás a Kelet és a Nyugat közötti választásként is értelmezhető.

A Karácsony Gergely által még júliusban elindított népszavazási kezdeményezés – amelynek két, a Kúria által nemrég átengedett kérdéséből az egyik épp a Fudanra irányul – szintén azt vetíti előre, hogy a kérdés az ellenzék választási kampányának szerves részévé válik, hiszen a következő hetekben össze kell gyűlnie a szükséges számú aláírásnak ahhoz, hogy legalább elméleti lehetőség legyen az ellenzék által feltett kérdésekben a választásnapi népszavazásra. Ezután pedig »tűzben kell tartani« a Fudan-kérdést

– tette hozzá az elemző.

KULCSMOMENTUMOK:

• Júniusban a Fudan-beruházás ellen tüntettek a Kossuth téren. „A Fudan-ügy a Fidesz végső és teljes erkölcsi öngyilkossága”jelentette ki Karácsony Gergely a demonstráción. Az ellenzéki kritika abból indult, hogy a Fudan Egyetem budapesti kampusza sérti a magyar egyetemeken tanuló, vidékről felvett hallgatóknak szánt Diákváros tervét.

• Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek közös levelet írtak Hszi Csin-pingnek, a Kínai Népköztársaság elnökének. Hogy ez valaha is a kínai elnök kezébe került-e, nem lehet tudni, de a Fudan Egyetem ügye valóban úgy tűnik, mintha a magyar kormány részéről fiókba került volna.

• December közepén a Nemzeti Választási Iroda átadta Karácsony Gergelynek a Fudan Egyetemre (és az álláskeresési járadékra) vonatkozó népszavazási aláírásgyűjtő íveket. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?” – így szól a kérdés a kínai egyetem ügyében.

4. „Meghekkelt” előválasztással renovált az ellenzék

Az ellenzéki összefogás pártjai számára (DK, Jobbik, MSZP, Momentum, LMP, Párbeszéd) az év legfontosabb eseménye és egyben szövetségük legjelentősebb próbája az őszi előválasztás volt.

Bár az előválasztás első napján a nagy érdeklődés miatti szervertúlterhelés magyarázata hamar kínai és orosz hackertámadásra változott, mégsem az ellenzéki jelöltek esélyei miatt a körmüket rágó külhatalmak „hekkelték meg” a „házi versenyt”, hanem egy párton kívüli szereplő.

Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke az establishmenttel és az ellenzéki kínálattal elégedetlen választók szavazataival két fordulóban a csúcsra tört, maga mögé utasítva a pártjelölteket.

Márki-Zay Péter az ellenzéki előválasztás eredményhirdetése után 2021. október 17-én

Márki-Zay Péter az ellenzéki előválasztás eredményhirdetése után 2021. október 17-én

Fotó: Bodnár Patrícia / Index

Kovács János politológus rámutatott, rövid ideig még a kormánypártokat is reaktív szerepbe szorítva az előválasztás körüli hírverseny hosszú idő után megadta a tematizációs erőt az ellenzéknek, és „a már-már komikussá váló” visszaléptetések, körbetámogatások ellenére jelentős választói tömeget mozgatott meg.

Az ellenzék fontos innovációt hozott a magyar belpolitikába: sikerült megtalálnia a választási matematika szempontjából optimálisabb együttműködés receptjét, amely mederbe terelte a résztvevők közötti érdekkonfliktusokat

– mondta az elemző.

Azt a képletet, ami előállt, azonban továbbra is bonyolultnak tartja: adott egy magát kívülállóként építő miniszterelnök-jelölt, akinek egyszerre kellene az ellenzék megújulását („leváltását”) hitelesen képviselnie, közben pedig integratív karakterként a háta mögött tudnia az „összellenzéket”.

Márki-Zay Péternek saját párt hiányában (a hódmezővásárhelyi polgármester saját frakcióról és az összefogáson belül egy hetedik párt megjelenéséről is beszélt már), politikai tőkesúly nélkül egyszerre kellene ügyes hatalomtechnikusnak lennie, valamint megőriznie a közvélemény előtt az őszinte, nemes haraggal felvértezett, szókimondó ember imázsát.

„A mögötte álló pártokat idáig inkább az elejtett kritikákkal vegyes pozitív semlegesség és önérdekkövetés jellemezte, mintsem a közös jelölt erőforrást nem kímélő, aktív és lojális támogatása” – fogalmazott Kovács János politológus.

A miniszterelnök-jelölt választók általi, közvetlen kiválasztása az elemző szerint ráadásul megadja azt a lehetőséget az ellenzék „nagy túlélőinek”, hogy vereség esetén eltolják maguktól a felelősséget (<a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2021/12/31/mit-adott-nekunk-a-politika-2021-ertekelese-5-1-pontban/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Kis mennyiségű idegméreg van a kávéban – vélhetően rákkeltő is

Kis mennyiségű idegméreg van a kávéban – vélhetően rákkeltő is

Egy friss magyar kutatás az akrilamid jelenlétét mérte a kávéban. Mint kiderült, a kávéfajta típusa és …