Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Lassan célegyenesbe fordul a felsőoktatási jelentkezés időszaka, a határidő egyre közeleg, és a korábbi évek tapasztalatai alapján nagyon sokan hagyják az utolsó pillanatokra az űrlapok kitöltésének procedúráját. Az Ügyfélkapu+ és a DÁP megjelenésével ugyan egy picit változott a rendszer, de alapvetően az e-felvételi kitöltése a korábbi évekhez hasonló mintát követ – persze ez nem azt jelenti, hogy nincs sok apróság, amire ne kellene odafigyelni. Éppen ezért összeszedtünk minden fontos információt arról, hogy mire kell figyelni a felsőoktatási jelentkezéseknél.
A legfontosabb: mi a határidő?
A 2025. december 18-án indult jelentkezési időszak egészen 2026. február 15-én éjfélig tart, tehát a korábbi években megszokott határidővel néznek szembe a diákok. Fontos kiemelni, hogy nemcsak kitölteni, de hitelesíteni is kell eddig a jelentkezést, különben nem fogadható el a kitöltött űrlap.
Hol lehet jelentkezni?
Kizárólag a felvi.hu E-felvételi rendszerében lehet jelentkezni, más módszer nem elfogadott. „A felvételizők Ügyfélkapu+ vagy Digitális Állampolgárság Program (DÁP) azonosítással regisztrálhatnak az E-felvételi rendszerében, és nyújthatják be ezen keresztül a jelentkezésüket az általuk választott szakokra. Jelentkezésüket 2026. február 15-én éjfélig a jelentkezés lezárásával hitelesíteniük is szükséges lesz a felületen” – írja az Oktatási Hivatal.
Milyen intézmények közül választhatok?
A 2026-os felvételi eljárás keretei közt 62 felsőoktatási intézmény hirdette meg alap- osztatlan és mesterképzéseit, valamint felsőoktatási szakképzéseit. A lista és a különböző szakokhoz tartozó ponthatárok a felvi.hu Felvételi tájékoztató oldalán érhetők el. Itt megtalálható az összes egyetem összes szaka, amely a 2026/2027-es tanév szeptemberi félévétől elérhető lesz.
Hány szakra jelentkezhetek összesen?
Ingyenesen három, összesen pedig legfeljebb hat szakra lehet majd jelentkezni (szakonként 2000-2000 forintért, „kiegészítő eljárási díj” címen), ugyanakkor megjelölhető lehet mind a hat választott szak állami ösztöndíjas és önköltséges formája is. A jelentkezőknek meg kell határozniuk a kiválasztott szakok sorrendjét, ugyanis egy jelentkező csak egy szakra vehető fel, mégpedig az általa megjelöltek közül az első olyanra, amelynél a jelentkező pontszáma eléri vagy meghaladja az adott szakra meghatározásra kerülő felvételi ponthatárt.
A kiegészítő eljárási díjat 2026. február 16. és március 2. között kell befizetni, amennyibe ez elmarad, a Hivatal
- a 2026. február 15-i állapot szerinti jelentkezési sorrend alapján
- az utolsó helytől kezdődően, visszafelé haladva
- annyi jelentkezési helyet zár ki a felvételi eljárásból, ahányszor 2000 forintot nem egyenlítettek ki.
De mi van akkor, ha elrontottam a sorrendet vagy meggondolom magam?
A jó hír, hogy július 7-ig tart az ügyintézési időszak, amelynek során:
- feltölthető a jelentkezési határidőt követően szerzett dokumentum (például nyelvvizsga),
- módosítható a jelentkezési helyek sorrendje (egy alkalommal), illetve egyes adatai,
- visszavonható egy-egy, vagy akár az összes jelentkezési hely, valamint
- módosítani lehet a jelentkezéskor a tanulmányi pontok középiskolai eredmény részének számításához megjelölt 5. tantárgyat a felsőoktatási intézmények által megadott listából választva.
Ennek előnye, hogy sokan július elején már tudják az érettségi eredményeiket, így ennek fényében ki tudják számolni, hogy melyik szakot előnyösebb előrébb tolni és melyiket hátrébb sorolni.
Apropó pontok: mennyit szerezhetek belőlük?
Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a pontszámítás alap- és osztatlan képzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén 500 pontos rendszerben történik. A pontszám összeállhat a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegéből vagy az érettségi pontok kétszereséből (maximum 400 pont), amelyhez további 100 intézményi pont szerezhető: az egyetemek, főiskolák maguk határozzák meg, hogy milyen eredményekért, követelmények teljesítéséért adnak pontokat. A szakképzésben tanulók esetében a szakmai vizsga eredménye is figyelembe vehető a pontszámítás során.
Mesterképzésen összesen 100 pont szerezhető: a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények maguk határozzák meg és teszik közzé a felvi.hu honlapon az adott szak meghirdetésénél.
A felsőoktatási intézmények maguk határozhatják meg az egyes szakjaikon érvényes minimumponthatárt is, amely alatt nem lehet felvenni a jelentkezőket, de dönthetnek úgy is, hogy bejutási küszöb nélkül hirdetik meg egyes szakjaikat.
Ezt nekem kell kiszámolnom? Hogyan?
Nem, a jelentkező pontszámát a számára legkedvezőbb módon számítja ki az Oktatási Hivatal. Az emelt szintű érettségi vizsgát az intézmények egyes szakjaikon előírhatják felvételi követelményként, de ez nem egységesen kötelező eleme a felsőoktatásba való bejutásnak. Az emelt szintű érettségi azonban előnyt jelent az intézményi pontok meghatározásakor, illetve az érettségi pontok számításakor: az emelt szintű érettségi vizsgaeredményt a százalékos eredménnyel megegyező pontértéken, a középszintű érettségi vizsgaeredményt viszont csak kétharmados értéken számítják át érettségi felvételi ponttá.
Milyen dokumentumokra lesz szükségem a felvételi során?
Elsősorban a végzettségeket és eredményeket igazoló okiratok fontiosak:
- a 2006. január 1. előtt Magyarországon szerzett érettségi bizonyítvány,
- a külföldi érettségi bizonyítvány és mellékletei (meghatározott esetekben hiteles magyar nyelvű fordítással együtt),
- a 2005-ben szerzett érettségi tanúsítvány,
- a 2006. február 1. előtt szerzett magyar, felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél,
- külföldi felsőfokú oklevél és a hozzá tartozó oklevélmelléklet, leckekönyv (meghatározott esetekben hiteles magyar nyelvű fordítással együtt),
- névváltoztatás igazolása (ha a jelentkezés idején érvényes személyes adatai eltérnek a benyújtott dokumentum(ok)ban szereplő adatoktól, akkor a névváltoztatást is igazolni kell),
- a felsőoktatási intézmény által a felvétel feltételeként meghatározott dokumentum (pl. orvosi igazolás, munkaviszony igazolása stb.).
Ennyi lenne?
Dehogy! A fentiekhez jön még pár olyan dokumentum, amelyek szükségesek lehetnek a pontszámításnál – de ezek már egyénre szabottan és nem pedig kollektív jelleggel:
- a 2021. január 1. után kiállított, középfokú szakképzettséget tanúsító technikumi oklevél ( a figyelembe vehető szakmákat, szakképzettségeket felsoroló táblázat szerinti szakirányú továbbtanulás esetén),
- a 2012 utáni Országos Képzési Jegyzék alapján kiállított, 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítést igazoló bizonyítvány (a figyelembe vehető szakmákat, szakképzettségeket felsoroló táblázat szerinti szakirányú továbbtanulás esetén),
- a 2021. január 1. után kiadott képesítő bizonyítvány (a figyelembe vehető szakmákat, szakképzettségeket felsoroló táblázat szerinti szakirányú továbbtanulás esetén),
- a középiskolai bizonyítvány,
- az oklevélmelléklet, leckekönyv,
- az önkéntes katonai szolgálat igazolása,
- az egyes intézményi pontokat igazoló dokumentumok (ezekről bővebb információ a felsőoktatási intézményektől kérhető),
- egy legalább két évig tanult szakmai tárgy (projekt jellegű oktatás esetében egymásra épülő […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!