Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára és Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója szeptember közepén jelentették be, hogy a vármegyei reformok után októbertől Budapest is csatlakozik az új ügyeleti rendszerhez, amelyért immár a mentőszolgálat a felelős.
Az egészségügyi államtitkár arról számolt be, hogy október elsejétől Budapesten
- 15 helyszínen lesznek ellátóhelyek,
- három speciális gyermekellátóhely (a Heim Pál gyermekkórház, a Szent János kórház és a XIII. kerület Révész utcai rendelő)
- és 14 mobil ügyeleti egység is működni fog, amelyek, ha szükséges, kimennek a beteghez, hogy otthonában kaphassa meg az ellátást.
Hétköznap délután 4 órától este 10 óráig, hétvégén és ünnepnapokon pedig reggel 8 óra és délután 2 óra között a körzetekben dolgozó háziorvosok fogadják a betegeket az ügyeleti pontokon, azután pedig a mentők biztosítják a sürgősségi ügyeletet, ahol az orvosok mellett egyetemi végzettségű ápolók, mentőápolók, mentőtisztek is fontos szerepet kapnak.
Budapesten jellemzően 8 és 12, valamint 16 és 20 óra között rendelnek a háziorvosok. Takács Péter azt mondta, nincs szándék arra, hogy a rendelési időhöz hozzányúljanak.
Október 1-jétől Budapesten is – ahogy már a vármegyékben – az alapellátási ügyeleti rendszer egységesen a 1830-as központi számon lesz elérhető.
Eltűnnek a határok
Az új ügyeleti ellátási rendszer 2023. február 1-jén indult el fokozatosan az országban, idén február 1-jén csatlakozott Pest vármegye is. Korábban lapunknak Csató Gábor elmondta, először 2021 első felében vetődött fel, melyek azok a problémák az egészségügyben, amelyekre a koronavírus-járvány rávilágított – az egyik ilyen az ügyeleti rendszer hiányosságai voltak. Ezért Pintér Sándor belügyminiszter utasítására 2022 nyarára új koncepció született, amelyet az egészségügyi államtitkárság, az orvos szakmai kollégiumok országos vezetői, az Országos Kórházi Főigazgatóság és az Országos Mentőszolgálat közösen készítettek.
Az új rendszerről és a vármegyei tapasztalatokról tavaly februárban, illetve idén áprilisban is beszélt az OMSZ főigazgatója az Indexnek. Kifejtette, Budapesten az ügyeleti ellátás eddigi működése bőven hagyott kívánnivalót az ország más részeihez képest, ugyanakkor az új rendszer kialakításához számos szempontot figyelembe kell venni. Többek között felmérték, hogy a teljes budapesti lefedettség érdekében hol érdemes kialakítani az ügyeleti pontokat, amelyeket tömegközlekedéssel 30-60 percen belül és gépjárművel 15-30 percen belül el lehet érni.
Lapunknak most arról is beszélt Csató Gábor, hogy Pest vármegye csatlakozása az új rendszerhez egyúttal előkészítése volt a budapesti átállásnak is, hiszen az ingázások miatt az agglomeráció és a főváros lényegében összenőtt. Az új alapellátási ügyeleti rendszernek azonban éppen az az egyik előnye, hogy eltűnnek a megye-, kerület- és városhatárok: amennyiben szükséges, a beteget arra az ellátóhelyre irányítják, amely hozzá a legközelebb van. Például, ha egy győri éppen Budapesten tartózkodik, és ügyeleti időben ellátásra szorul, akkor azt a fővárosban is megkaphatja. Vagyis nem a lakcímkártya alapján döntenek a betegek ellátásáról.
Hogy néz ez ki a gyakorlatban?
Október 1-jétől Budapesten 0-24 órában elérhető lesz a 1830-as központi ügyeleti szám, tehát senkinek sem kell keresgélnie, hogy az adott kerületben mi az ügyeleti hívószám.
A beteg egy menürendszeren keresztül irányítószámmal tudja beazonosítani magát, így derül ki, melyik a hozzá legközelebb álló ügyeleti terület, ellátóhely. Amint ez megtörtént, a rendszer a kezelőhöz kapcsolja.
A hangot rögzítik, visszakereshető hívás alatt a mentőszolgálat szakembere felméri a beteg állapotát, és az adott helyzetre a legmegfelelőbb megoldást kínálja, ami lehet
- telefonos tanácsadás,
- ellátóhelyre irányítás,
- de ügyeletes orvost is küldhetnek a beteghez,
- vagy sürgős esetben mentőautót is riasztanak hozzá.
Azaz nem a betegnek kell keresgélnie a megfelelő ellátást, hanem a 1830-as számon egy szakember kínálja fel a beteg számára legjobb megoldást, ezt jelenti a betegközpontú ügyeleti rendszer. A szakorvos akár receptet is fel tud írni, amelyet aztán feltölt az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT), és a beteg a TAJ-szám alapján azt ki tudja váltani a gyógyszertárban.
Eredetileg 13 ügyeleti helyszínről, telephelyről volt szó, de a Magyar Orvosi Kamarával egyeztetve 15 lesz: az alapellátási ügyeleteken kívül lesz még két olyan pont – Budán és Pesten is –, ahol napközben ügyeleti ellátást biztosítanak azoknak, akiknek például nincs Budapesten háziorvosuk és halaszthatatlan alapellátási igényük van.
A vármegyékben már működik
Kérdésünkre válaszolva Csató Gábor elmondta, a 1830-as számon a legfrissebb vármegyei adatok alapján az átlagos várakozási 49,68 másodperc.
A Pest vármegyei átállás után volt egy terheléses hívásidőszak, amikor nagyon rövid idő alatt nagyon sok hívás érkezett be, de az irányítószám megadása előtt bontották a vonalat. Fel vagyunk készülve hasonlóra most is, a budapesti átállás miatt bővítettük a kapacitásainkat. Természetesen mindenkinek segítünk, de ezúton is azt kérjük, hogy csak akkor hívják a 1830-as számot, ha valóban ügyeleti panaszuk van. Ha csak azért hívnak minket, hogy kipróbálják, működik-e a szám, akkor azzal másokat akadályoznak
– hangsúlyozta az OMSZ főigazgatója. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügyeleti hívás nem sürgősségi hívás:
ha valakinek életveszélyre utaló panaszai lennének vagy egészségügyi vészhelyzet állna elő, akkor továbbra is a 112-es hívószámon tegyen bejelentést.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!