Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A vármegye (latinul: comitatus) a magyar közigazgatás alapvető területi egysége volt az elmúlt évszázadokban. Az első királyi vármegyék Szent István uralkodása idején, a 11. század elején alakultak ki. Területi tagolásukat az egész országot behálózó királyi várbirtokok igazgatása tette szükségessé, mert kezelésüket az ország központjából nem lehetett elvégezni.
A történészek a vármegyék számát kezdetben negyvenötre tették, majd számuk a 12. századra hetvenre nőtt.
A szervezés mintájául feltehetően a szláv zsupánságok szolgálhattak, amelyek a honfoglalás előtti időkben a közigazgatás és a jogszolgáltatás kereteit adták. (A horvát közigazgatásban jelenleg is huszonegy zsupánság van.)
Nemesi és polgári vármegyék
A várbirtokok nagyarányú eladományozása miatt a 13. századtól bomladozni kezdett a királyi vármegyerendszer. A királyi hatalom az alapját képező birtokok összezsugorodása folytán egyre gyengült. Ennek a folyamatnak az Aranybulla volt az egyik mérföldköve, amely megtiltotta a birtokok eladományozását, illetve a becsületes szolgálattal szerzett földek elkobzását, védve ezzel az uradalmakat és a magántulajdont.
A köznemesség erősödésével a vármegye irányítása is átalakult: fokozatosan kialakult a nemesi vármegyerendszer.
A nemesi vármegye élén a királyt az ispán képviselte, akit a 15. századtól főispánnak kezdtek nevezni. A főispánt a király nevezte ki a vármegyében a legnagyobb birtokkal rendelkező, királyhű bárók közül. Előfordult, hogy egy vármegyének két főispánja volt, de az is, hogy az uralkodó ugyanannak a személynek több vármegye ispánságát adományozta. A főispán eleinte a sedrián és a megyei nemesek közgyűlésén is elnökölt, a későbbiekben azonban inkább az udvarban tartózkodott, és a királyi tanács ülésein megyéje érdekeit képviselte. Feladatainak ellátását a vármegyében a 15. századtól egyre inkább helyettese, az alispán vette át, sőt a királyi parancsokat is közvetlenül hozzá kezdték intézni.
A kiegyezés után végrehajtott reformfolyamat aztán elválasztotta egymástól a bíráskodást és a közigazgatást, és beillesztette a vármegyéket a modern polgári közigazgatás rendszerébe.
Egy ideig még maradhattak a járások
A második világháború végéig a területi egység hivatalos megnevezése a vármegye maradt, de széles körben kezdték használni a megye kifejezést is. A kommunista hatalom azonban – sok minden mással együtt – megszabadult a vármegyétől, miután a szovjet mintára megalkotott 1949-es Alkotmány hivatalossá tette a megye elnevezést.
Ugyanakkor több mint három évtizedig megmaradtak a járások. Pedig a vármegye mellett a járás is a magyar közigazgatás jellegzetes intézménye volt évszázadokon át. Az első járások a 16. században jelentek meg a nagyobb vármegyékben. Ahogy neve is elárulja, úgy szervezték meg ezt a közigazgatási egységet, hogy az ott lakók egy napi járással elérhessék a legközelebbi igazgatási és igazságszolgáltatási szervet.
1983 végén azonban megszüntették a járásokat.
A következő huszonkilenc évben a járásokhoz szinte megtévesztésig hasonló területi egységeket hoztak létre: előbb a város- és nagyközségkörnyékeket, majd a rendszerváltozás után a kistérségeket.
Az Orbán-kormány 2013. január 1-jétől újra életre hívta a járásokat. A korábbiaktól eltérően a járási hivatalok hatásköre valamennyi városra és községre kiterjed, míg Budapesten kerületi hivatalok működnek hasonló feladattal. Eleinte 175 járás volt, de a Polgárdi járás megszűnése miatt a járások száma 174-re csökkent.
Nemzeti szuverenitás, európai civilizáció
A kormány nem állt meg félúton a magyar közigazgatás tradicionális intézményi kereteinek visszaállításában. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője 2022. június 21-én terjesztette elő az Alaptörvény tizenegyedik módosítását, amelyben egyebek között szorgalmazta a vármegye megnevezés hivatalos bevezetését. Indoklása szerint a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2023/02/09/varmegye-foispan-alapterveny-tablacsere-jaras/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!