Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Tavaly lett tíz éves a párizsi klímamegállapodás, ami kimondta, hogy minden országnak felelőssége van a klímaváltozás elleni küzdelemben. A cél az volt, hogy a globális felmelegedés ütemét 1,5 Celsius-fok alatt tartsuk, de ezt a szintet sajnos már elértük. Ez nem azt jelenti, hogy innentől kezdve nincs értelme lépéseket tenni. Ha jelentősen tudjuk csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, akkor újra az 1,5 fokos határ alá kerülhetünk, viszont jelenleg rosszul állunk” – kezdte lapunknak Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center társalapítója és senior klímapolitikai tanácsadója.
A szakértő hangsúlyozta, hogy bár nem sikerült 1,5 fok alatt maradni, hosszú távon már az eddig megtett lépések is mérhető változást jelentenek: a párizsi klímamegállapodás elfogadásának idején a prognózisok azt mutatták, hogy a század végére 3,7-4,8 Celsius-fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet, viszont a legújabb adatok 2,1-2,8 fokkal számolnak. Az utóbbi is viszonylag messze van az 1,5-től, márpedig a kutatók azt állítják, hogy efölött megjósolhatatlan következményekkel járó billenőpont-átlépések jöhetnek, például a kis szigetországokat létükben veszélyezteti a folyamat.
„Magyarországon jól is állunk, meg nem is”
Schaffhauser Tibor a magyarországi helyzetről kifejtette:
Magyarországon jól is állunk, meg nem is. Minden évben megjelenik egy nemzetközi összehasonlítás, Magyarország néhány helyezéssel hátrébb került az elmúlt időszakban, a középmezőny alsó felében vagyunk. Az Európai Unióból csak Lengyelországot és Bulgáriát előzzük. Az összehasonlítást készítők kritikaként fogalmazták meg, hogy ellentmondásos a magyar klíma- és energiapolitika: a célok ugyan ambiciózusak, de a megvalósítás nem annyira erős, ráadásul a megújuló energiaforrások szerkezete nem egységes, rengeteg napenergiára kevés szélenergia jut. További probléma a fosszilis energiahordozók importja és használata, a légszennyezés, a biomassza, valamint a gyenge klímakormányzás. A kibocsátás-csökkentésben jól állunk, 1990-hez képest 43,5 százalék a visszaesés. 2030-ra 50 százalék a cél. A 2020-tól 2024-ig tartó időszakban is komoly csökkenés figyelhető meg. A kibocsátás-csökkentésünk alapja a nehézipar rendszerváltás után történt összeomlása, valamint később a Covid hatásai és a gyengébb gazdasági növekedés. Az egy lakásra jutó kibocsátás is csökkent. A közlekedésből származó kibocsátás viszont emelkedett 2020 és 2024 között, ahogy a mezőgazdaságban sem csökkenő a trend.
Schaffhauser Tibor úgy látja, az alkalmazkodásban több ponton el vagyunk maradva, Magyarország nem áll jól a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vízbiztonság területén sem. A városi hőszigetek ügyében, valamint az oktatási, egészségügyi, szociális rendszer felkészítésében is sokat kell még tenni az adaptációért.
A bizalomvesztés után nehézkesen indultak az egyeztetések
A Green Policy Center társalapítója a júniusban Bonnban rendezett ENSZ-klímatárgyalások után arról írt a Másfélfok oldalon megjelent cikkében, hogy több kulcsfontosságú kérdésben sem született megállapodás, ugyanakkor pozitív fejleményeket is láthattunk. Schaffhauser Tibor lapunknak elárulta, a ciprusi soros EU-elnökség szakmai munkáért felelős delegációvezető helyetteseként vett részt az eseményen.
„Kifejezetten nehézkesen indultak az egyeztetések. A brazíliai COP megtörte a bizalmat az elnökség és a folyamat felé a résztvevő országokban. Nem volt annyira transzparens a működés, nem igazán vonták be az országokat, ezért az elmúlt fél évben vissza kellett építeni a bizalmat sok apró lépéssel, ami egész jól sikerült. Több ülés volt, és bár vannak politikai ellentétek, nyitottság mutatkozott a szakmai előrelépésre. Bonnba bizakodva érkeztünk, az ülés jól indult, vita nélkül sikerült elfogadni a napirendet, amire évek óta nem volt példa. Két szakmai tárgyalási irány van, az egyik a technikai, a másik a megvalósítási. Az egyik problémát az okozta, hogy a technikai ág vezetője nem jelent meg az eseményen, mert felkérték külügyminiszternek. A két tárgyalási ágat ezért egy elnök irányította, későn jutottunk el a konkrét munka fázisába” – foglalta össze Schaffhauser Tibor, hozzátéve, hogy patthelyzet alakult ki az alkalmazkodás, a kibocsátás-csökkentés, a tudomány, valamint a válaszlépések kérdésében is – utóbbi elsősorban az uniós szakpolitikákat érintette.
A következő COP-ot – ami az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének konferenciája –, novemberben, Törökországban tartják. Schaffhauser Tibor arra a kérdésünkre, hogy mire számít, hangsúlyozta:
Van több olyan téma, amiben muszáj előrelépni, de nincs egy nagy, konkrét ügy. A COP-okon jellemzően van egy konkrétum, amire épül az egész esemény, viszont most nincs az asztalon ilyen. A török-ausztrál elnökség próbálja támogatni a tárgyalásokat segítő kezdeményezéseket, ennek következő alkalma egy azerbajdzsáni, delegációvezetői szintű elvonulás lesz, informális tárgyalásokkal. Ősszel már a COP-ot előkészítő miniszteri ülések jönnek. A kibocsátáscsökkentési munkaprogram felülvizsgálatára nyitottság mutatkozik, viszont más szinten vannak a felek. A klímaváltozásnak erősebben kitett országok reformokat és konkrét eredményeket szeretnének, viszont például az olajtermelő országok abban érdekeltek, hogy inkább csak beszélgessenek, tárgyaljanak.
Schaffhauser Tibor kitért arra is, hogy a brazil elnökség elfogadott egy indikátor-készletet az előrehaladás mérésére az alkalmazkodás területén, viszont ez nem a korábban kidolgozott verzió, hanem egy olyan csomag, ami kevésbé hatékony. Sokan attól tartanak, ha túlságosan átpolitizálódik a téma, nem tudnak a technikai kérdésekre fókuszálni. Az alkalmazkodás finanszírozására már létezik egy cél, a donorországok ezt a kérdést nem szeretnék újranyitni. A szakértő egyébként jó lehetőséget lát a török-ausztrál kettős felállásban, a két ország képes lehet arra, hogy a fejlett és a fejlődő országok között kompromisszumot elérve középutas megoldást hozzon tető alá.
További vitás pont az uniós karbonadó kérdése, ami az olajtermelő országok részéről támadás alatt áll többek között a termelésbe történő beavatkozás kritikájával, viszont mások jó szakpolitikai döntésnek tartják a bevezetését, hasonló lépést fontolgat Dél-Korea és Kanada, sőt, Kínában már működik a belső karbonpiac.
Bonnban sikerült megállapodni az Igazságos Átmenet Mechanizmus szerkezetéről, valamint Törökország új elektrifikációs célt […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!