Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Négy évtizeden át augusztus 20-át – az új kenyér mellett – az alkotmány ünnepeként tartották számon. Ezért sem lehet igazán megdöbbenni azon, hogy pár éve az Index stábjának kérdésére (Mit ünneplünk augusztus 20-án?) az egyik járókelő még azt válaszolta, hogy az alkotmányt.
A demokratikus fejlődés jegyében
A második világháború után hatalomra került kommunisták két legyet is ütöttek egy csapásra: egyszerre nyúlták le az államalapító Szent István ünnepét, és betonozták törvénybe a politikai berendezkedést. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a magyar alkotmányfejlődés egyik legnagyobb ellentmondása, hogy éppen akkor született írott alkotmánya az országnak, amikor elvesztette alkotmányosságát. Ez a törvény jelentette a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer ideológiai alapját.
Az alkotmányt rohamléptekkel készítették elő és fogadták el. Papíron ugyan az előkészítést a Minisztertanács által kiküldött alkotmány-előkészítő bizottság végezte, de
a gyakorlatban két, egyébként felkészült kommunista jogtudós, Beér János és Szabó Imre írták meg a szövegtervezetet az 1936-os szovjet alkotmány alapján.
Ezt a tervezetet augusztus 5-én hozták nyilvánosságra, és az ország népe négy napot kapott arra, hogy megvitassa a szöveget. Augusztus 10-én nyújtották be az Országgyűlésnek, és egy 15 perces bizottsági ülésen vitatták meg. Egy héttel később Rákosi Mátyás előadói beszédével kezdték meg a parlamenti vitát, és másnap a képviselők egyhangúlag el is fogadták a Magyar Népköztársaság alkotmányát. Augusztus 20-án hirdették ki, és a kihirdetés napján hatályba is lépett. Az 1949. évi XX. törvény preambuluma így kezdődött:
A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és nagytőkések népellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés útját.
A demokratikus fejlődés jegyében hatályukat vesztették az 1945 előtti jogszabályok, de például a kitelepítéseket mégis a Horthy-korszakban hozott jogszabályokra hivatkozva hajtották végre. Az alkotmány írott malaszt lett.
Csak alkotmánymódosítás lehetséges
Az 1949. évi XX. törvényt több alkalommal is módosították, de komolyan csak két időszakban vetődött fel egy új alkotmány ötlete.
Először az 1968-as új gazdasági mechanizmushoz kapcsolódóan született egy munkaanyag, amely kimondottan alkotmányreformra törekedett. Új alkotmány megalkotása helyett azonban annak csupán módosításáról született politikai döntés.
AZ MSZMP Politikai Bizottsága 1968. február 20-án tárgyalta az alkotmányozás kérdését. Fock Jenő miniszterelnök azért vetette el az új alkotmány gondolatát, mert szerinte a következő tíz–húsz évben nagy változások történnek majd. Kádár János egyetértett Fockkal, és leszögezte, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!