2024. február 25., vasárnapMa Géza napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 388,00 Ft | USD: 359,00 Ft | CHF: 407,00 Ft
2024.02.25. Géza Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 388,00 Ft | USD: 359,00 Ft | CHF: 407,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Miért nem lett állami ünnep október 23-a?

Hirdetés

Miért nem lett állami ünnep október 23-a?

Az 1956-os forradalom és szabadságharc után fél évszázaddal egy közvélemény-kutatás arra mutatott rá, hogy a magyar középiskolás fiatalok keverik az 1848-as, az 1956-os és az 1990-es eseményeket. Sokan közülük Kossuthot és Petőfit is az 1956-os forradalom résztvevői közé sorolták. A forradalom kitörésének okait a többség az idegen megszállásban látta, a demokrácia és a jobb életszínvonal utáni vágyat alig említették. A felmérés szerint a megkérdezett diákok 20 százaléka egyáltalán nem tanult 1956-ról.

Orosz tankok a jogi kar épülete előtt

Kilényi Géza egykori alkotmánybíró: „Reggel éktelen rakétá­zásra, lö­völdözésre ébredtünk. A peremke­rületek­ben már harcok folytak. Nyolc óráig a környékünkön semmi nem történt. Mi megszállva tartot­tuk a jogi kar épü­letét, a Szerb utca sarkán egy el­hagyott lakásban még egy golyószórónk is volt, ha netalántán gyalogsággal jönnek, akkor ol­daltűz alá lehessen venni őket. Fél kilenc tájban a Kálvin tér felől ékte­len csö­römpölés hallatszott, tudtuk, tankok jönnek, és ma már azt is tudom, hogy mint a taxi, rendelésre. Egy jóindulatú személy pontosan megadta a helyünket. Előzetesen a katonai tanszék intézkedésére kap­tunk néhány láda kézigránátot, Molotov-koktél­unk nem volt, csak gép­pisztolyunk. A díszterem felett, az első emeleti erkély kő mellvédjei mögött feküdtem egy évfolyamtársam­mal. Öt tank jött a Kálvin tér fe­lől. Amikor tíz-tize­nöt méterre lehettek tőlünk, megáll­tak, és kísérteties lassúsággal ránk szegezték az ágyúcsöveiket. Már éppen dobni akartuk a kézigránátokat, amikor belülről szóltak, hogy az V. kerületi nem­zetőrség pa­rancsnoksá­gának az a parancsa, hogy várjuk meg, amíg ők nyitnak tü­zet. Ez men­tette meg az éle­temet.”

Hirdetés

Minek nevezzelek?

Nagy Imre, a fordulópontot jelentő október 28-i rádióbeszédében – neveket ugyan nem említve – elítélte azokat, akik „ellenforradalomnak” nevezték az addigi eseményeket. Ugyanakkor az október 23-i megmozdulásokat „az elmúlt évtized szörnyű hibáinak és bűneinek végzetes következményei” miatt kibontakozott, „nemzeti demokratikus mozgalomnak” nevezte. A „tragikus testvérharc” okait is a régi, bűnös politikában jelölte meg. Mint mondta, kor­mánya a „demokratikus nemzeti egység, függetlenség és szocializmus kormánya” kíván lenni.

Később Nagy Imre – de a kezdeti eseményekre Kádár János is – használta a „népfelkelés” kifejezést. Kádár 1972-ben, a 60. születésnapja alkalmából az őt köszöntő pártvezetők előtt első ízben nevezte „nemzeti tra­gédiának” – az addig merev következetességgel használt ellenforrada­lom helyett – az „októberi eseményeket”.

Egyébként a pártirodalom, az oktatási anyagok, a tankönyvek szigorúan „ellenforradalomnak” minősítették a Kádár-rendszer végéig az 1956-os forradalmat. Ezzel szemben a hazai ellenzék és a külföldi […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2023/10/23/1956-oktober-23-nepfelkeles-forradalom-nagy-imre-kilenyi-geza-boross-peter-isepy-tamas/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Három év börtönt kapott a honvédségtől eltávolított szexuális ragadozó

Dobó Dénes közleménye szerint a katonai tanács a vádlottat kétrendbeli szexuális kényszerítés bűntettének kísérletében mondta …