Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Mint korábban megírtuk, a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt március 17-én elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.
A kérelmet elbíráló tanács az ügyészség 2023. február 22-i beadványai alapján úgy ítélte meg, hogy alapos a gyanú, hogy mindkét gyanúsítottat felelősség terheli a lakosság törvényellenes deportálása és a lakosság törvényellenes átszállítása háborús bűncselekmény miatt, melyeket Ukrajna megszállt területein követtek el ukrajnai gyerekek sérelmére
– tudatta közleményében a nemzetközi bíróság. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője értelmetlennek nevezte az elfogatóparancsot. Mint megjegyezte, Oroszország nem működik együtt a szervezettel.
Nagy visszhangot váltott ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter reakciója is, aki a múlt heti Kormányinfón arra a kérdésre, hogy letartóztatnák-e Magyarországon Vlagyimir Putyint, azt válaszolta: Magyarországon a magyar jogrendnek tudnak érvényt szerezni, ez alapján nem tudnák letartóztatni az orosz elnököt, mert nincs kihirdetve az ICC-statútum. Hozzátette: dualista alapon állunk, nemzetközi egyezmény elfogadása önmagában nem válik a belső jog részévé, csak ha kihirdetik, ami azért nem történt meg, mert a magyar Alaptörvénnyel ellentétes az egyezmény.
Igaza van Gulyás Gergelynek?
Nos, 1998-ban fogadták el a Nemzetközi Büntetőbíróságot alapító római statútumot, amelyet hazánk 2001-ben országgyűlési határozattal kihirdetett. A statútum 2002-ben hatályba lépett, a büntetőbíróság megalakult, sőt 2015 óta Kovács Péter személyében magyar tagja is van a bíróságnak, csakhogy Magyarország több mint két évtizede halogatja a statútum beiktatását a magyar jogrendbe.
Vagyis nagyon nem mindegy, hogy egy nemzetközi szerződést megerősítenek, vagy be is iktatnak a jogrendszerbe, hiszen egy nemzetközi szerződés beiktatással válik a belső jog részévé. Blutman László nemzetközi jogászprofesszor doktori értekezésében a különbséget így fogalmazta meg:
A jogforrási formát, melyben a nemzetközi szerződés a belső jogrend számára megjelenik, nem a kihirdetésnél, hanem a beiktatásnál kapja, függetlenül attól, hogy a kihirdetés szükséges az érvényes jogszabály megszületéséhez.
Arról nem is beszélve, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának megerősítéséről szóló 72/2001. OGY-határozat nem tartalmazza a statútum szövegét, azt ellenben igen, hogy felkérik a köztársasági elnököt a megerősítő okirat kiállítására, továbbá a külügyminisztert, hogy a megerősítő okirat letétbe helyezéséről gondoskodjék. Ez meg is történt, de maga a statútum máig nem része a jogrendszernek. Hogy miért nem? Összefoglaljuk az eddig történteket.
Oroszország nem szándékozik taggá válni
A római statútumot a mai napig 123 ország ratifikálta, de négy aláíró állam – Izrael, Szudán, az Egyesült Államok és Oroszország – arról értesítette az ENSZ főtitkárát, hogy a jövőben nem szándékoznak taggá válni, és mint ilyenek, nincsenek jogi alapú kötelezettségeik az alapokmány aláírása alapján.
A 2002-ben alakult, hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság emberiesség vagy háborús bűncselekmények, illetve agresszió esetén jár el. De csak akkor,
- ha elmarad a hazai felelősségre vonás,
- vagy csak látszólagos, a cselekmény súlyát el nem érő, formális elmarasztalás történik.
A statútum tizenhat különböző, emberiesség elleni bűncselekményt sorol fel, közöttük például az emberölést, a népirtást, a rabszolgaságot, a lakosság deportálását vagy erőszakos kitelepítését, a kínvallatást és a prostitúcióra kényszerítést. A statútum 8. cikkelye határozza meg a háborús bűncselekményeket attól függően, hogy a fegyveres konfliktus nemzetközi, azaz országok közötti, vagy nem nemzetközi, azaz lázadó csoportok vagy állami és nem állami fél közötti.
A Nemzetközi Büntetőbíróság első két ítélete egyébként a kongói polgárháborúra mutatott vissza: az egyikben gyermekkatonák toborzásáért és alkalmazásáért, a másikban a polgárháború során a békés lakosság lemészárlásáért, tömeges nemi erőszakért, fosztogatásokért szabtak ki hosszabb börtönbüntetéseket.
Törvényjavaslat 2016 májusából
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
