2021. november 27., szombatMa Virgil napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 367,00 Ft | USD: 326,00 Ft | CHF: 352,00 Ft
2021.11.27. Virgil Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 367,00 Ft | USD: 326,00 Ft | CHF: 352,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Michael Shellenberger: Depresszióhoz vezet a klímaaktivizmus

Hirdetés

Michael Shellenberger: Depresszióhoz vezet a klímaaktivizmus

Ön 25 éve foglalkozik környezetvédelemmel. Milyen tapasztalatokat szerzett?

Először egy sikeres kampányban vettem részt a kilencvenes évek második felében, aminek célja az utolsó ősi kaliforniai mamutfenyők megmentése volt. 2002 környékén a klímaváltozás kezdett foglalkoztatni, de ekkor még apokaliptikus elképzelésem volt ennek a veszélyéről, és azt gondoltam, hogy a megújuló energia jelentheti csak a megoldást. 2009-re azonban rájöttem, mennyi probléma van a megújuló energiaforrásokkal, így ettől kezdve a nukleáris energia használatát támogatom.

Az elmúlt évtizedben már visszafogottabb volt az álláspontom a klímaváltozással kapcsolatban, és az elmúlt években – ahogy elszabadultak az indulatok, és az Extinction Rebellion azt kezdte hirdetni, hogy a klímaváltozás gyermekeket öl, valamint Greta Thunberg elkezdett pánikot kelteni – aggódni kezdtem, hogy milyen hatással lehet mindez a mentális egészségünkre.

Hirdetés

Az is egyre inkább foglalkoztatni kezdett, hogy miként hathatnak az extrém környezetvédő kezdeményezések a fejlődő országokban élő szegény emberekre.

Az Apokalipszis soha című könyvében azt állítja, depressziót okoz a klímaaktivizmus. Mit ért ezalatt pontosan?

A környezetvédelmi aktivizmus egyszerre kelt depressziót, és ennek a depressziónak a kivetülése is egyben. A depressziós emberek általában három dolgot gondolnak: hogy ők maguk rosszak, a világ egy rossz hely és a jövő kilátástalan. Pontosan ezt tapasztalni a radikális környezetvédők nyelvezetében is. Ez a narratíva pedig másokat is szorongással tölt el, noha annak, aki terjeszti ezeket negatív a gondolatokat, ideiglenesen örömöt jelenthet a dolog.

Ön antropológusként végzett. Gondolom, többször megkérdezték már öntől, mi jogosítja föl arra, hogy az éghajlatváltozásról beszéljen a nyilvánosság előtt. Mi a válasza erre a fölvetésre?

Az egyik leggyakoribb támadás, ami érni szokott, hogy nincs megfelelő képesítésem ahhoz, hogy ezekről a dolgokról beszéljek. Persze egy ilyen összetett témában senki sem lehet maradéktalanul felkészült. Klímakutatóknak azokat a tudósokat szokás nevezni, akik értik, hogy a különböző károsanyag-kibocsátások és változások a földművelésben miként hatnak a globális felmelegedésre. Ezek a szaktudósok ugyanakkor nem rendelkeznek megfelelő tudással arról, miként kellene a környezetvédelmi politikát kialakítani, és például a felmerülő élelmezési problémákat sem tudnák megoldani.

Ezeknek a kérdéseknek a megoldásához átfogó látásmód és interdiszciplináris megközelítés szükséges. Én egy újságíró, aktivista vagyok. Az Apokalipszis soha című könyvemben azért szerepel több mint ezer hivatkozás, hogy az olvasóim úgy alakíthassák ki véleményüket a témában, hogy előtte mérlegelhették a bizonyítékokat.

Mi a véleménye a még most is csak 18 éves Greta Thunbergről?

Azok, akik tekintélynek fogadják el Greta Thunberget környezetvédelmi kérdésekben, rólam azt mondják, nem rendelkezem megfelelő képzettséggel annak ellenére sem, hogy írtam a témában egy 400 oldalas, tudományos megalapozottságú könyvet. Ez a dolog nem rólam vagy Gretáról szól, hanem arról, hogy milyen álláspontot képviselünk.

PAP 2449

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Ön „klímaszkeptikusnak” tartja magát? Mit gondol az éghajlatváltozás kérdéséről?

Az éghajlatváltozás egy valós probléma, és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) tudományos megállapításai alapvetően helytállóak. Előfordult, hogy belekevertek némi ideológiát ezekbe a dokumentumokba, de alapvetően objektívek. Sehol nem állítják például, hogy többen halnának meg az éghajlatváltozás miatt a jövőben. Nem állítják, hogy el fog fogyni az élelmünk. Nem tartalmaznak apokaliptikus forgatókönyveket. A klímatudomány megrontása a sajtóközlemények és az összefoglaló anyagok szintjén jelenik csak meg. Mindettől függetlenül persze előfordult, hogy szkeptikusnak neveztek, mint ahogy a fanatikus vallási mozgalmak neveznek eretneknek valakit.

Ön hogyan határozná meg a saját beállítottságát?

Liberálisnak tartom magam. Hiszek a liberális demokráciában. Hiszek az emberi szabadságban és a nemzetek gyarapodáshoz való jogában, a nemzeti szuverenitásban. Nem tudom elfogadni az a Rousseau-tól Marxon át Foucault-n keresztül Greta Thunbergig húzódó, az emberek alapvető természetes szükségleteit semmibe vevő nihilista és autoriter impulzust, ami szerintem tagadja a valóságot. Igazi csodának tartom, hogy ilyen civilizációnk van, és arra törekszem, hogy megvédjem azoktól, akik lerombolnák.

A környezetvédelmi aktivizmust gyakran éri az a kritika konzervatív körökből, hogy valójában egy pótvallás. Mit gondol erről?

Nem gondolom, hogy valláspótlék lenne. Inkább egy rossz vallásról van szó. Ha megnézzük a vallások jellemzőit, azt látjuk, hogy a környezetvédelmi aktivizmusnak hasonló a struktúrája. Van benne az eredeti bűnnek megfelelő elképzelés, hogy a most átélt természeti katasztrófák mind a korábbi környezetszennyezésünk és az ipari forradalom miatt vannak.

Vannak olyan természetfeletti elképzelések is, hogy a klímaváltozás az egész emberi civilizáció fennmaradását veszélyezteti. Ez olyan hiedelem, ami az IPCC egyetlen dokumentumában sem szerepel.

Vannak erkölcsi tabuk is, mint például az atomenergia, ami semennyi károsanyag-kibocsátással nem jár, mégis elítélik a használatát. Greta Thunberg például azt mondta róla, hogy drága, veszélyes és szükségtelen. De miért is démonizálja egy klímaaktivista a nukleáris energiát? Azért, mert az veszélyezteti az apokaliptikus jellegét a társadalmi vitának, hiszen ha erre támaszkodnánk, idővel nem is lenne károsanyag-kibocsátás.

Mi lehet az oka ennek a vallásos jellegű hozzáállásnak?

Nem véletlen, hogy a környezetvédelmi aktivizmus inkább a politikai baloldal sajátja. Az egy lényegesen szekularizáltabb világ, mint a jobboldalé, ami sokkal inkább kapcsolódik a hagyományos vallásokhoz. Úgy gondolom, hogy a valódi ateizmus pszichológiai értelemben nagyon nehéz a legtöbb ember számára. Nehéz abban hinni, hogy nincs élet a halál után, nincs Isten vagy nincs lényegi értelme és célja a létezésünknek. Kevesen képesek csak fenntartani ezt az álláspontot anélkül, hogy valamilyen egyéb természetfeletti vonatkozású nézetet keresnének.

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2021/11/19/michael-shellenberger-depressziohoz-vezet-a-klimaaktivizmus/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Összefogás indult a Covidban elhunyt mórahalmi mentősért

Összefogás indult a Covidban elhunyt mórahalmi mentősért

A mórahalmi Hatvani Balázs a pandémia kezdetétől segítette a betegeket, de végül ő is a …