2022. július 5., keddMa Sarolta, Emese napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 404,00 Ft | USD: 392,00 Ft | CHF: 407,00 Ft
2022.07.05. Sarolta, Emese Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 404,00 Ft | USD: 392,00 Ft | CHF: 407,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Mi volt előbb: a félelem vagy a háború?

Hirdetés

Mi volt előbb: a félelem vagy a háború?

Az orosz–ukrán háború fényében a realista érvek érdekes ellentmondást mutatnak, hiszen Vlagyimir Putyin tetteit erkölcsi okokból szokták elítélni. A realista politikusok most gyakran hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei a hibásak az orosz-ukrán konfliktus miatt, mert bátorították a NATO terjeszkedését olyan területekre is, amely már a Kreml befolyási övezete. 

Ahogy az elmúlt napokban Henry Kissinger kifejtette, a nyugati országoknak nem szabad elfelejteniük Oroszország fontosságát Európában, és nem szabad, hogy „a pillanat hangulata elragadja őket”. De Emmanuel Macronnak is voltak hasonló megszólalásai. Szerinte nem szabad megalázni Oroszországot. Sőt ebben a kérdésben Európa is kettészakadt, békepártiakra és olyanokra, akik a végsőkig támogatják Ukrajnát. Az előbbiek szerint – ahová Franciaország, Németország, Olaszország is tartozik – területi engedmények árán is békét kell teremteni Európában.

Ezek a kijelentések tükrözik a realista iskola megközelítéseit.

Hirdetés

Ezek a politikai irányzatok háborús helyzetekben kapnak erőre, de ha végiggondoljuk, így természetes. Hiszen konfliktusok idején és vészterhes időkben éleződnek ki a nemzetek közötti ellentétek – az, ami békeidőben árnyalatbeli különbségnek tűnik, háborúban éles kontrasztot mutat.

Vlagyimir Putyin és Emmanuel Macron 2022. február 7-én Moszkvában

Vlagyimir Putyin és Emmanuel Macron 2022. február 7-én Moszkvában

Fotó: Kremlin Press Office / Anadolu Agency / Getty Images Hungary

Ebben a politikai iskolában nincsenek morálisan jó és rossz cselekedetek, államérdekek vannak, és az ezzel összefüggő kijelentések szinte minden helyzetben nagy hullámokat vetnek, az értékrendi alapokon nyugvó megközelítések képviselőiben sokszor megbotránkoztatást keltenek. Ha megalapozatlannak vagy morálisan helytelennek is tűnnek a realista érvek, azt nem lehet elvitatni, hogy ha a szemüvegén keresztül szemléljük a világot, könnyebben meg tudjuk érteni más politikai cselekvők motivációit.

Hogy kapott erőre?

A realista megközelítésbe éppúgy beletartozik a nemzeti érdekek hangsúlyozása, mint a nemzetközi kapcsolatokban az erőegyensúly alkalmazása, és éppen annyira adaptálható belpolitikai, mint külpolitikai kérdésekre. A realista megközelítéseket a Foreign Affairs így csoportosította:

  • Klasszikus realizmus: a csapásirány az, hogy az emberi természet önmagában arra kényszeríti az államokat, hogy a biztonságra törekedjenek.
  • Strukturális realizmus: mivel nincs világkormány, az államok rá vannak kényszerülve, hogy a biztonságukra törekedjenek.
  • Neoklasszikus realizmus: belső és külső tényezők kombinációja egyszerre kényszeríti folyamatosan arra az államokat, hogy a biztonságukra törekedjenek. 

Jól látható, hogy az államok biztonságra való törekvésére helyezik a hangsúlyt. Ezek a megközelítési módok nem zárják ki egymást, sőt általában keverednek. A strukturális realisták például megosztottak, és van egy defenzív tábor (az államok a biztonságot egyetlen hatalom hegemóniájának megakadályozásával keresik), és egy offenzív tábor (az államoknak hegemóniára kell törekedniük a biztonság elérése érdekében) közöttük.

Viszont minden esetben az államérdekek mutatják a fő irányt.

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2022/06/22/haboru-orosz-ukran-konfliktus-politika-politikai-elemzo-politikai-elemzes/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Hajtóvadászat: egymás után törtek be egy budapesti üzletbe – videó

Két férfi július 1-én hajnalban berúgta egy VI. kerületben lévő üzlet bejárati ajtaját, majd ellopta …