2022. május 20., péntekMa Bernát, Felícia napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 384,00 Ft | USD: 363,00 Ft | CHF: 373,00 Ft
2022.05.20. Bernát, Felícia Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 384,00 Ft | USD: 363,00 Ft | CHF: 373,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Mi történik a magyar politikában a negyedik kétharmad után?

Hirdetés

Mi történik a magyar politikában a negyedik kétharmad után?

A 2022-es országgyűlési választásokon a 199 fős parlamentben a FideszKDNP 135, a hatpárti ellenzék 57, a Mi Hazánk Mozgalom hat képviselői helyet nyert. Az ellenzék vezető erejévé a Demokratikus Koalíció vált, míg a vesztes miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter már bejelentette, hogy új, konzervatív pártot alapít.

Visszaállt a centrális erőtér?

A 2022-es országgyűlési választások után a magyar politikai palettán visszaállt a 2018 előtti időszakot jellemző megosztottság. A Fidesz–KDNP-től balra és jobbra található parlamenti pártok taszítják egymást, az összefogásuk elképzelhetetlen. Zárug Péter Farkas úgy gondolja, „ha formálisan nézzük, a frakciók sokasága ellenére is, akkor a háromosztatú parlament újra a centrális erőtérbe hozta vissza a Fidesz–KDNP pozícióját a pártverseny szempontjából”.

Azonban, hogy ennek mi lesz a tartalma, még nem látható. Ezt az ellenzéki pártok politizálása fogja megtölteni valódi tartalommal. Ha a Mi Hazánk a régi Jobbik útján indul el, és nemcsak az ellenzék, hanem a Fidesz szempontjából is önállóan értelmezhető, érvényes, és hiteles ajánlata lesz a magyar választók felé, akkor már nemcsak formai, hanem tartalmi értelemben is kialakulhat a Fidesz centrális régi-új pozíciója. Ha viszont, csak hangosabb, és szubkulturális témákat vivő jobboldali kistestvérként jelentkezik a választók számára, akkor pro forma marad a centrális erőtér értelmezése.

Nagy Attila Tibor szerint a Fidesznek kedvező, hogy tőle balra és jobbra is van politikai erő, ezáltal a politikai ideológiai spektrum centrumában maradhat, de arra is felhívta a figyelmünket, hogy a Mi Hazánk frakciója meglehetősen kicsi, a 199-ből hat mandátumot számlál, „így mivel a szélsőjobb mégiscsak gyengébb a 2010-es vagy 2014-es állapotokhoz képest, csak megszorítással beszélhetünk centrális erőtérről”.

Hirdetés

Mégis, kicsit visszatérhetünk a 2010–2014 közötti parlamenti ciklushoz: a Mi Hazánk kimondhat még a Fidesznél is keményebb dolgokat a cigánykérdésről, a zsidókérdésről, a Fidesz a párt felvetéseinek stílusától pedig kényelmesen elhatárolódhat. Ez a pozíció a Fidesz számára annyiban kedvező, hogy rámutathat, van tőle jobbra szélsőséges erő. Ugyanakkor – ahogy a 2010–14 közötti ciklusban is a Jobbik esetében láthattuk – a Fidesz magyarázkodásra is kényszerülhet a Mi Hazánkhoz való viszonyulásával kapcsolatban, különösen akkor, ha a Fidesz és a Mi Hazánk közötti együttműködésről vagy az együttműködésnek a látszatáról lesz szó

– mondta Nagy Attila Tibor.

A politikai elemző leszögezte, hogy a Mi Hazánk jelenleg szalonképtelen párt, a vele való együttműködés vagy annak látszata nem kellemes a Fidesz számára sem.

Ellustulhat a Fidesz?

Bayer Zsolt publicista az Index Kibeszélő című műsorában a negyedik kétharmados parlamenti többséget hozó győzelem után elmondta: „Benne van a pakliban, hogy ellustul a Fidesz–KDNP, mert ha nincs olyan ellenzék, amelyik értelmezhető, értelmes, megfontolandó javaslatokat tud letenni, amelyik tud képviselni egy valódi alternatív politikát, akkor az ember hajlamos ellustulni”.

Bayer Zsolt

Bayer Zsolt

Fotó: Kaszás Tamás / Index

Zárug Péter Farkas a belekényelmesedésre vonatkozó kérdésünkre kifejtette, olyan időket élünk, amely nem ad lehetőséget a kormánypártnak az ellustulásra.

Új, »kitermelt kockázati tényezők« jelentkeznek Orbán Viktor számára, amelyre nem szokványos megoldásokkal kell válaszoljon ő személy szerint, és a kormány intézményes üzeme. A háború, a menekültáradat, a gazdasági válság, a választók materiális biztonságának megőrzésére tett ígérethalmazok napról napra, eddig nem ismert vizekre viszi a kormányt, és bizony ilyen időkben elég egy nem látott jéghegy, vagy elég egy kis zátony, és borulhat minden

– részletezte a politológus, hozzátéve: „Látszólag az Orbán-rendszer készen van, a gép forog, az alkotó pihenhetne, de ez a mostani időkben lehetetlen, ahogyan a szövetségesekkel való vita is békeidőkben lehetett csak olyan harcias. Mindezek együttesen nem engedik a rendszer ellustulását”.

Merre tovább, ellenzék?

Zárug Péter Farkas szerint fontos tisztázni, hogy ma nincs hat ellenzéki párt a balliberális oldalon. A politológus ezt azzal magyarázza, hogy érdemben pártként csak a DK működik, „a Momentumról és a Jobbikról a politológia-tankönyvek szervezett pártokra vonatkozó definíciói csak részben igazak, de a Jobbik valószínű inkább szétesőben van”.

A többi formáció értelmezhetetlen pártként. Ezek politikai hulladékok, az MSZP-vel együtt. Se tagságuk, se bürokratikus gépezetük, se intézményi hálójuk, se lokális beágyazottságuk, se átfogó programjuk, se karrierkínálatuk, se társadalmi-gazdasági háttérbázisuk nincs. Vagyis ezek tíz fő alatti, hangoskodó politikai lobbisták formális szervezetei az egyre szűkülő politikai piacukon való zsákmányszerzéshez.

Zárug Péter Farkas politikai kifutást egyedül a DK-ban lát, „Gyurcsány Ferencnek van és lehet valós karrierkínálata mind pártbürokráciájában, mind a helyi, megyei és országos politikussá válás szempontjából, ezért fel is fogja szívni a számára használható figurákat, míg a többi kihullásában érdekelt”.

Gyurcsány Ferenc

Gyurcsány Ferenc

Fotó: Papajcsik Péter / Index

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2022/05/03/mi-tortenik-a-magyar-politikaban-a-negyedik-ketharmad-utan-/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Baleset történt a Ferihegyre vezető úton, lezárták

A balesetben egy teherautó ütközött össze egy autóval, utóbbi vezetője beszorult járművébe, a tűzoltók feszítővágóval …