Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Arról, hogy kik a legesélyesebb jelöltek, már korábban írtunk, jelenleg Pietro Parolin vatikáni államtitkár vezeti a listát, de Luis Antonio Tagle filippínó bíboros, Matteo Zuppi bolognai érsek és Erdő Péter is az esélyesek között szerepel a nemzetközi sajtó szerint.
Pápák, akik meglepetést okoztak
Érszegi Márk Aurél ugyanakkor megjegyezte, hogy általában nem a legesélyesebbeket szokták megválasztani, ahogy Ferenc pápa, korábban a szegények bíborosaként emlegetett argentin Jorge Mario Bergoglio sem volt az első három jelölt között. „Tudjátok, a konklávé kötelessége volt, hogy új püspököt adjon Rómának. Úgy tűnik, hogy bíboros testvéreim a világ végérre mentek érte. Köszönöm a fogadtatást” – mondta megválasztott katolikus egyházfőként, majd mielőtt Róma püspökeként megáldotta a népet, kérte, hogy imádkozzanak érte.
A lengyel Karol Józef Wojtyla bíboros is meglepetést okozott, mivel azelőtt utoljára 1523-ban fordult elő, hogy nem olasz bíborost választottak római katolikus egyházfőnek. „Messziről jöttem. Ha majd elhibázok valamit olaszul, ti kijavítotok!” – mondta mosolyogva 1978. október 16-án, negyed hat után Rómában II. János Pál első megszólalásakor, majd 132 év óta a legfiatalabb, 58. évében járó egyházfőként kezdte meg (1846–78 IX. Pius 31 éves és az egyházalapító Szent Péter több mint 34 éves hivatala után) a történelem harmadik leghosszabb, 26 éves pápai szolgálatát. A két pápa közös jellemzőjeként említik többek között, hogy a periférián éltek, a pápai udvarban nem voltak járatosak.
A mondás szerint, aki pápaként megy be, az bíborosként távozik, és úgy tartják, egy liberálisabb pápát konzervatívabb követ és fordítva.
A hit szerint a Szentlélek sugalmazza, ki legyen a következő pápa, korábban a racionalitásáról közismert néhai XVI. Benedek úgy fogalmazott: „A Szentlélek szerepét rugalmasabban kell érteni, nem diktálja nekünk, kire szavazzunk, hanem mint egy jó oktató, hagy nekünk teret anélkül, hogy magunkra hagyna minket.ˮ
A konklávé alatti sok imádság is ezt szolgálja. A pápaválasztás előtt a bíborosok arra tesznek esküt, hogy Isten akaratát érvényesítik, mikor a jelöltjük nevét a szavazólapra írják. II. János Pál a Római triptichon című kötetben megjelent versében írja, hogy a bíborosok a kezdet és a vég között ülnek, a Sixtus-kápolna mennyezetén Michelangelo által festett Teremtéstörténet, a nyugati falon az Utolsó ítélet látható, ami segít tudatosítani a konklávé tagjainak, hogy milyen felelősségük van.
Kongregációkon határozzák meg, mire van szüksége az egyháznak
„Miután Ferenc pápa április 21-én elhunyt, megkezdődött a sede vacante időszak, amikor Rómának nincs püspöke, a konklávéig eltelt időszakot arra használják a bíborosok, hogy jobban megismerjék egymást, Tongáról, Afrikából, Ulánbátorból is van bíboros.
Ezzel az egyház legfontosabb kihívásairól a személyes beszámolók alapján átfogóbb képet kapnak, így jobban meg tudják határozni, ki az, aki a leginkább alkalmasnak tűnik az egyház vezetésére
– fogalmazott a Vatikán-szakértő.
A 80 év alatti választásra jogosult 135 választóbíboros közül 108-at Ferenc pápa nevezett ki, II. János Pál pápa ötöt, míg XVI. Benedek pápa 22-t. Minden kontinensről vannak bíborosok, 53 európai, 23 ázsiai, 18 afrikai, 17 dél-, 16 észak-amerikai, 4 közép-amerikai, 4 óceániai, köztük ausztrál is. Ferenc pápának fontos célkitűzése volt, hogy a világegyházat a Föld minden tájáról képviseljék Rómában. Többségben vannak a progresszív egyházfő által kinevezett bíborosok, felvetésünkre, lehet-e arra számítani, hogy a következő pápa hasonló szemléletű lesz, a kánonjogász szerint vannak ilyen következtetések, de nem ez a meghatározó.
Az, hogy az előző pápa hagyatékát vigye tovább utódja, vagy iránymódosítást szeretnének, a konklávé előtti napokban dől el, amikor is előadásokat hallgatnak meg, majd tanácskozásokon vitatják meg, hogy az egyháznak a jelenkori kihívásokban mire van szüksége. Ez alapján alakul ki 2-4 irányzat, akik egy egy jelöltet képviselnek – magyarázta a szakértő, aki azt is hozzátette, hogy szigorú titoktartással övezett folyamatokról van szó.
Május 5-én 179, köztük 133 választóbíboros jelenlétével közös ima után reggel a bíborosi kollégium tizedik, délután a 11. általános ülését tartották, mindegyik kongregáción több mint 20 felszólalás hangzott el, amelyek során többek között
a zsinatiságról, Vatikán Állam helyzetéről, a migrációról, az Egyház missziós tevékenységéről, a világban zajló konfliktusokról is szó volt.
A Szentszéki Sajtóközpont igazgatója, Matteo Bruni tájékoztatása szerint a következő pápa személyiségéről is szó esett:
Olyan egyházvezetőre van szükség, aki jó vezető, és képes hidakat építeni, közösséget nyújtani a világrend válságaitól sújtott emberiség számára.
A bíborosi testület ugyan törekszik a kiegyensúlyozottságra, de a mondás ellenére, ha elégedettek voltak az előző vezetéssel van esély arra, hogy hasonló szemléletű pápát választanak – jegyezte meg Érszegi Márk Aurél. Kérdésünkre, hogy XVI. Benedek lemondása után nem tartják-e kockázatosnak tudós diplomatát választani, elmondta, hogy bár II. János Pál és Ferenc pápa is pasztorális vezető volt, a hasonló tapasztalattal nem rendelkező főegyházmegyék vezetőinek is lehetnek ilyen képességeik.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!