Gender a ringben címmel tartott vitát a Mindset Pszichológia Intézet, melynek témája a sokat emlegetett „genderkérdés”, a címet pedig a nyári olimpiai játékok női bokszmezőnyében nagy vihart kavaró algériai Imane Helif esete szolgáltatta. Az intézet szerint a botrányban – amelyben megkérdőjeleződött a sportoló nemi hovatartozása – olyan szakmai és laikus vélemények jelent meg, amelyek alapvető fogalmi tévedésekkel operáltak.
Az ezáltal okozott káoszban próbált most meg rendet teremteni dr. F. Lassú Zsuzsa pszichológus, a Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ+ pszichológiai szekciójának elnöke, dr. Bereczkei Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Intézetének professzora, dr. Tényi Tamás orvos, pszichiáter és dr. Csányi Gergely szociológus, A szex politikai gazdaságtana című könyv szerzője.
Imane Helif esete nehezen értelmezhető genderkérdésként
– szögezte le már a beszélgetés elején F. Lassú Zsuzsa, aki szerint a sportolóra hol transzneműként, hol interszexuálisként hivatkoztak, de ezek nem szinonimái egymásnak. A pszichológus szerint előbbi a nemi identitás pszichológiai megéléséről szól, míg utóbbi egy biológiai nemről, ugyanis „ha a természet tökéletesen végezné a dolgát”, akkor csak két ivart, két nemet különböztethetnénk meg, de a valóságban vannak átmenetek, ezek pedig az interszex állapotok.
Imane Helif a mai tudásunk szerint nő, nőként is született, nőnek is definiálja magát, úgyhogy nagyon figyelemfelkeltő, de semmi köze a mai témákhoz
– tette hozzá F. Lassú Zsuzsa.
Tényi Tamás szerint viszont az interszexualitás „nagyon is része a gendertanulmányoknak”, mert sokak harmadik nemként definiálják, ami a konzervatív álláspont oldaláról nem elfogadható.
„Ez egy betegség. Imane Helif női genotípussal bír, de mivel egy szindrómában szenved, ezért sok paramétere nagyon is férfias”
– fogalmazott az orvos, aki hozzátette, hogy az ilyen szindrómában szenvedők gyakran küzdenek súlyos egészségügyi problémákkal, mint például szívbetegségekkel.
Nincs olyan, hogy genderkérdés
A Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ+ pszichológiai szekciójának elnöke, F. Lassú Zsuzsa nem állt meg Imane Helif esetének elemzésénél, és leszögezte, hogy nincs olyan, hogy genderelmélet, csak a társadalmi nemmel kapcsolatos diskurzus aktuálpolitikának nem tetsző részét szokták így titulálni. Hasonlóan a genderelmélethez, a genderkérdés fogalmát is kritizálta a szakértő.
Amikor genderkérdésről beszélünk, akkor mi a kérdés? Mert lehet, hogy tudnám rá a választ, ha tudnám, mi a kérdés
– jegyezte meg F. Lassú Zsuzsa.
Csányi Gergely is ráerősített erre, és kifejtette, hogy a társadalomelméletek, mint a genderelmélet, inkább paradigmák, és nem olyan egyértelmű szabályok, mint, mondjuk, a relativitáselmélet. A szociológus kifejtette, hogy a genderelmélet kifejezés a kétezres évek elejéről származik, egy, a Vatikánban készült családügyi lexikonból.
A gender alapvetően a férfiak és nők közötti viszonyt, valamint az ebben a viszonyban elfoglalt pozíciót írja le
– szögezte le Csányi Gergely, és kifejtette, hogy ez a viszony szólhat a munkamegosztásról, presztízsről és sok minden másról.
„Az olimpia körüli botrányban az a kicsit mókás, hogy ugyanazok az emberek, akik korábban azt írták minden fórumra, hogy nagyon egyszerű a helyzet, mert akinek női nemi szerve van, az nő, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2024/09/14/gender-pszichologia-imane-helif-transz-genderkerdes/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!