Aki otthonosan mozog az építészet világában, az biztosan ismeri a KÖZTI nevét, de aki egyáltalán nem foglalkozik a témával, az is biztosan látta már az iroda valamelyik munkáját, legyen szó az újjáépített Kossuth térről, a Puskás Arénáról vagy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2-es Termináljáról, hogy csak a legismertebbeket említsük. Az pedig nem véletlen, hogy a KÖZTI munkáival találkozhatunk, bárhol is járunk az országban, ugyanis a neves építésziroda idén október másodikán ünnepelte 75. születésnapját.
Az iroda a jubileum alkalmából szervezett egy rendezvényt, amelyet stílszerűen nem egy általuk tervezett épületben, hanem egy hajón, a Duna közepén tartottak meg. Az eseményen nemcsak az egykori és jelenlegi munkatársak, hanem az ország legnagyobb építészei is részt vettek.
A KÖZTI szinte az egyetlen egykori állami tervezőiroda, amely sikerrel vészelte át a rendszerváltás utáni évtizedeket, és ma is működik. Története során több mint háromezer építész dolgozott a cégnél, a múlt század közepe óta a magyar építészszakma legjava fordult meg itt. Volt egy mondás, amely szerint minden építész vagy volt, vagy lesz KÖZTI-s, vagy éppen most is az
– fogalmazott nyitóbeszédében Tima Zoltán, az iroda tervezési igazgatója, az igazgatóság elnöke.

Több ezer megvalósult épület, mégis egyetlen építésziroda
1949 nem volt a legfényesebb év a magyar történelemben, a KÖZTI számára mégis ez jelentette a kiindulópontot, amikor az ország építészeit egy szervezetbe gyűjtötték össze. Az így létrejövő építésziroda első vezetői – már a háború előtt is ismert építészek – Gádoros Lajos, Janáky István, Dávid Károly és Rimanóczy Gyula lettek.
Hivatalosan a Népgazdasági Tanács 139/8/1949/nt határozata hozta létre 1949. október másodikán. Egy történelmileg elég zaklatott év volt, és azzal is tisztában vagyunk, hogy ez nem egy önkéntes társulás volt
– emlékeztetett Tima Zoltán, aki elmondta, hogy eredetileg Középület Tervező Iroda Nemzeti Vállalat volt a KÖZTI neve, amit 1951-től Középület Tervező Irodára cseréltek, majd több névváltás után, 1991. április elsején az akkori vállalati tanács részvénytársaságot alapított, és akkor született meg a ma is használt KÖZTI név.
Az iroda az elmúlt évtizedekben számtalan gazdasági, társadalmi és történelmi válságot élt át, fennmaradásának titka mindvégig a rugalmasság és alkalmazkodóképesség volt. Ennek eredménye az, hogy az alapítása óta eltelt évtizedek során – a KÖZTI mester-tanítvány láncolatában – a hazai építészet olyan kiemelkedő alakjai is megfordultak itt, mint Kotsis Iván, Zalaváry Lajos, Jánossy György, Farkasdy Zoltán, Hofer Miklós és Marosi Miklós.
A legutóbbi években pedig Skardelli György, Tima Zoltán és Peschka Alfréd formálják az itt alkotó építészek látásmódját, és építik tovább e láncolatot. A jelenleg közel 70 főt foglalkoztató iroda napjainkban is több Ybl Miklós-, Kossuth- és Pro Architectura-díjas építésznek ad alkotási lehetőséget, referenciáik pedig az oktatásügyi épülettől a lakóépületig számtalan létesítményt ölelnek fel. Tapasztalatból és aktivitásból nincs hiány, az iroda számos építésze vállal fontos közéleti feladatot, ott vannak a Művészeti Akadémia, az Építész Kamara, a különböző művészeti szövetségek, társadalmi szervezetek tagjai és vezetői között.

Vidéken és Budapesten egyaránt találkozhatunk munkáikkal
A hazai építészet meghatározó szereplőjeként jegyzett KÖZTI most folyó munkái közül a legjelentősebb a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa. A Palotanegyedbe, az egykori Magyar Rádió területére tervezett épületegyüttes megvalósulásával nő a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!