2021. május 16., vasárnapMa Botond, Mózes napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 293,00 Ft | CHF: 325,00 Ft
2021.05.16. Botond, Mózes Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 293,00 Ft | CHF: 325,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Megváltozik a világ a Covid után, sőt már meg is változott

Hirdetés

Megváltozik a világ a Covid után, sőt már meg is változott

A koronavírus-járvány elsősorban egészségügyi kihívások elé állítja az emberiséget, ugyanakkor drámai hatással van az életünk alakulására a gazdaság, a társadalom és a politika területén – írta tavaly A koronavírus-járvány a szociológia optikájából című tanulmányában. Miért kezdett el foglalkozni a világjárvány társadalomtudományi kérdéseivel?

Szociológusként mindig empirikusan kutatom a társadalmat, de a mostani helyzetben – mint akárki más – én magam is érintett vagyok, ezért valamelyest megváltozott ez az alaptézis. Tavaly a járvány első időszakában leginkább otthon ültem, és gondolkodtam, hogy az egész problémakört hogyan lehet lefordítani a társadalomtudomány nyelvére, megtalálni azokat a kérdéseket, amelyek igazán fontosak. Nem vagyok jós, de azt gondoltam, hogy a pandémiát kizárólag védőoltással lehet megállítani, tehát az orvostudománynak kell felvennie a harcot ellene. Nem csalódtam, hatalmas pénzek és hatalmas erők mozdultak meg a tudomány támogatására, és elképesztő gyorsasággal sikerült kifejleszteni a vakcinát. Ugyanakkor naivitás azt gondolni, hogy ezzel valóban megoldottuk a problémát. Időlegesen értünk el eredményeket, de hogy az emberiséget fenyegető vírusok nem fognak eltűnni, abban biztos vagyok. Vagyis a társadalomnak fel kell készülnie arra, hogy hasonló katasztrófa többé ne következzen be, és figyelembe kell vennie a koronavírus-járvány nyomán bekövetkezett, széles körű gazdasági, társadalmi és politikai hatásokat. A szociológia ezeket a folyamatokat három szinten vizsgálja: makroszinten, intézményi szinten és mikroszinten, vagyis az egyének szempontjából.

Az újságolvasó számára a mikroszint a legfontosabb? Vagyis az, hogy értelmezni tudja, mi történik a közvetlen környezetében, a saját életében?

Nem feltétlenül, hiszen a különböző szintek összefüggnek, és mivel a járvány mértéke és kiterjedése egyaránt óriási, ezért természetesen drámai hatással van az életünk folyására és az emberi viszonyainkra, legyen szó akár a gazdaságról, akár a társadalomról vagy a politikáról. De ha már az egyénről esett szó, a személyes élethelyzetekben egyrészt vizsgálni kell az emberek mentális egészségét, a szorongást, a félelmet, az elvonulást, az elszigeteltséget, a pánikreakciókat és a pszichoszomatikus reakciókat. Másrészt vizsgálni kell a vírushelyzet és a karantén viselkedésbeli következményeit, hiszen alapvetően megváltoztak a napi rutintevékenységek, az öltözködési szokások, a higiéniás viszonyok, az életmód, a munkavégzés és a szórakozás formái. Átalakult az időérzékelésünk, az idő múlása elvesztette hagyományos struktúráját, a napok és a hetek monoton egyformaságban követik egymást, a hétköznapok és az ünnepnapok alig különböznek egymástól. Harmadrészt fontos, hogy a vírus alapvető természete, hogy emberről emberre terjed cseppfertőzéssel, tehát a leghatékonyabb védekezés ellene a társadalmi távolságtartás, a közvetlen személyes érintkezések minimalizálása. Ez a társadalmi távolság egyben az elkülönülés kifejeződése, ami nagyon könnyen másoktól való félelemmel, bizalmatlansággal és folyamatos gyanakvással párosulhat.

Hirdetés

Félelmek, bizonytalanság, pszichés levertség, magatartásbeli változások. A felsoroltak kimondottan súlyos társadalmi problémák, vagy netán nagyobb jelentőséget tulajdonítunk nekik, mint kellene?

Mindezek nagyon súlyos problémák, hiszen a mindennapok békéjéről, az emberek boldogságérzetéről szólnak, aminek a megzavarása komoly károsodások forrása. A mostani helyzetünk nem természetes állapota az emberi létezésnek, de közben az is igaz, hogy döntő összefüggést mutat a járvány terjedésével, hogy egy adott társadalom szabálykövető-e vagy sem. Elmondható, hogy Ázsiában bizony az emberek sokkal fegyelmezettebbek, mint Európában vagy Amerikában, ahol individuálisabb a kultúra. Konkrétan Magyarországon például többé-kevésbé fegyelem figyelhető meg a maszkviselésben, de a szükséges társadalmi távolságot már nem tartjuk be. Nálunk felülírja az önfegyelmet, hogy szociális lények vagyunk, és úgy gondoljuk, szabadon dönthetünk a mindennapos dolgainkról, a kapcsolatainkról, elsősorban a saját családunkban.

A koronavírus-járvány miatt a családtagok üvegablakon keresztül láthatják egymást

A koronavírus-járvány miatt a családtagok üvegablakon keresztül láthatják egymást

Fotó: Jahi Chikwendiu / The Washington Post / Getty Images Hungary

A család mint társadalmi kiscsoport fontossága felerősödött, de a barátságok többsége a virtuális térbe, az internetre költözött, és a személyes kommunikáció hiányát a digitális kommunikáció próbálja pótolni, miközben ez az online világ nem csupán nagy segítség az emberek túlélésében, de negatív hozadékokkal is járhat. Az internet, amely a tájékozódás legfontosabb eszközévé vált a folyton változó körülmények között, a hamis információk színterévé is vált, teret ad az álhíreknek és a különféle összeesküvés-elméleteknek is, ami úgyszintén jelentősen közrejátszhat a biztonságérzetünk romlásában.

És a hatások elemzésekor meg kell említenem azt is, hogy a válság nyomán egyre inkább a nemzetállami keretek képezik a biztonság alapvető forrását, ami felerősíti a nemzeti hovatartozás és identitás jelentőségét. Az emberek alapvetően a saját országukra fókuszálnak, az országukon belüli folyamatok érdeklik őket, és nemzetállami szinten várják a megoldást is. Megfigyelhető például, hogy a válság kirobbanásával párhuzamosan tömegesen tértek haza a külföldön élő állampolgárok annak ellenére, hogy az utazási korlátozások ezt jelentősen megnehezítették.

Szokás háborús helyzethez hasonlítani a mostani időszakot, mondván, hogy rengeteg a halálos áldozat, a lelki sérült, családok esnek szét, az emberek félnek, megroskad a gazdaság. És a vírus előtti időket szokás „békeidőkként” emlegetni. Mi a véleménye a háborús párhuzamról, megállja […]













A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2021/04/24/valsag-koronavirus-jarvany-orkeny-antal-szociologia/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Szlovák férfitól szerezte be a drogot a magyar díler

Két férfira figyeltek fel a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának (KR NNI) nyomozói pár hónappal ezelőtt. Egyikük …