Vizi János, 1985-től 1987-ig a Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, vagy ahogy sokan hívták, a Lipótmező női pszichiátria zárt osztályán dolgozott kezdő orvosként, később pedig évekig a Nyéki úton az ambulancián.
Gyakoriak voltak a fenyegetések
„A mi osztályunkon mintegy hatvan beteg tartózkodott, ha mindhárom orvos bent volt, akkor húsz páciens jutott egy orvosra. Pályakezdő segédorvosként azonnal a mély vízbe dobtak, kemény időszak volt. A zárt osztályról nem volt kijárás, a főorvos azoknak a betegeknek engedélyezhette a parki sétát, akik nem voltak veszélyesek önmagukra és másokra.”
A szakember szerint előfordultak ugyan verekedések, de ezek az atrocitások nem voltak mindennaposak.
A betegek nagy részét gyorsan pacifikálni tudtuk, a zárt osztályos pályafutásom csaknem három éve alatt összesen egy pofont kaptam. Persze a szóbeli fenyegetések gyakrabban előfordultak, de ezeket az embereket viszonylag könnyen le lehetett szerelni. Általában már a nővérek véget vetettek a balhéknak, de ha nem bírtak velük, akkor jöttek az orvosok. A pszichiátriai betegek nem hülyék, felmérték az erőviszonyokat, csak a nagyon zavart beteget volt nehéz megfékezni. Először jó szóval próbálkoztunk, ha az nem ment, akkor fizikailag is felléptünk, végül pedig gyógyszerrel.
Általában pár hetet vagy hónapot töltöttek a betegek a zárt osztályon, de sokan visszaestek.
„Amíg ott voltam, a rekorder már 26 évet töltött bent, ami kifejezetten kirívó esetnek számít. A mentális zavaroknál minél később kezdődik a kezelés, annál kisebb az esély a teljes gyógyulásra. A hatvanas-hetvenes években még nem voltak olyan hatékony gyógyszerek, amilyenekkel már mi dolgoztunk. A többség pár hét, esetleg hónap után elkerült, persze többen aztán visszatértek. Ezért forgóajtós pszichiátriának is hívják, a legsúlyosabb állapotot a kórház meggyógyítja, de ha kint hiányzik a háttértámogatás, akkor visszaesnek.”

Téveszmék és agresszív viselkedés
A szakértő szerint a nagy pszichológiai kórképek, a skizofrénia vagy a bipoláris depresszió nem válogat társadalmi réteg szerint, de a magasabb státuszokban lévőknél gyakoribb, hogy a család jobban beveti magát, és menedzselik a hozzátartozó betegségét.
„A skizofrénia kialakulásában elsősorban a biológiai sérülékenység és a környezeti stressz együttes hatása játszik szerepet. Minél nagyobb mértékű ez a sérülékenység, annál kisebb stresszhatás is elegendő lehet a betegség megjelenéséhez, ráadásul a hajlam részben örökölhető. A skizofrénia többféle formában jelentkezhet. A betegség kezdeti szakaszában általában a pozitív tünetek dominálnak, mint például a hallucinációk, a téveszmék vagy az agresszív viselkedés. Később gyakran megjelennek az úgynevezett negatív tünetek: bizonyos pszichés és szociális funkciók leépülnek, a beteg visszahúzódóvá válik, autisztikus jellegű magatartást mutathat, elzárkózik a külső ingerektől, és érzelmi elsivárosodás figyelhető meg.”
A betegséget gyakran olyan kitalációk vagy téves elképzelések kísérik, amelyekről hamar megállapítható, hogy nem sok közük van a valósághoz.
Egy idős hölgy például azt […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!