2020. október 26., hétfőMa Dömötör napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 364,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 339,00 Ft
2020.10.26. Dömötör Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 364,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 339,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Megosztó jelölt a főbírói székbe – Jövő héten szavaz az Országgyűlés

Megosztó jelölt a főbírói székbe – Jövő héten szavaz az Országgyűlés

Azzal, hogy Áder János államfő Varga Zs. András alkotmánybírót jelölte október 5-én a Kúria elnökének, egyszersmind az is eldőlt, hogy január 1-jétől nem Darák Péternek hívják a főbírót. Elvileg ugyanis a kúriai elnök kilenc évre újraválasztható lenne, ezzel a lehetőséggel azonban nem élt a köztársasági elnök.

Kilencszáz ítélet

Varga Zs. András a jelölést elfogadta. A személyével szemben ellenzéki politikusok és bírák is azt hozzák fel fő kifogásként, hogy egy napot sem volt ítélkező bíró. Erre maga a jelölt felelt október 9-én, az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti meghallgatásán, kifejtve, hogy az Alkotmánybíróság jogorvoslati fórumként is működik, vagyis ítélkező tevékenységet végez, és ő maga az elmúlt hat évben több mint ezer alkotmánybírósági ügy eldöntésében vett részt, amelyből kilencszáz bírói ítélet elleni panasz volt.

Varga Zs. érvelését erősítette meg október 12-én a jobbikos Gyüre Csaba azonnali kérdésére válaszolva Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár is, aki szerint 

a jelölt korának egyik legtehetségesebb jogásza,

és ha megválasztják, egy alkotmánybíró kerülhet a Kúria élére, egy alkotmánybíró pedig bírói tevékenységet végez. Közbevetőleg: Orbán Balázs szimpátiájának már két évvel korábban, egy Mandinerben megjelent beszélgetésükben is ezer jelét adta.

Teljes mellszélességgel kiállt az államfő jelöltje mellett Orbán főnöke, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki az október 8-i kormányinfón elmondta, hogy az ítélkezési gyakorlat ugyan nem követelmény, de előny a Kúria elnökénél. Ez Varga Zs. esetében adott, jegyezte meg, mivel az Alkotmánybíróság az Alaptörvény értelmében alkotmányjogi panaszokkal is foglalkozik, így ő is végzett ítélkezési tevékenységet. Hozzátette: 

Varga Zs. András az egyik legtekintélyesebb magyar jogászprofesszor, tanszékvezető egyetemi tanár, a Velencei Bizottság tagja, így aligha van alkalmasabb nála a Kúria vezetői tisztségére.

Varga Zsolt András, a Kúria elnökjelöltje (b2) meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén a Parlament Delegációs termében 2020. október 8-án. A pulpituson Vejkey Imre, a bizottság KDNP-s alelnöke.

Varga Zsolt András, a Kúria elnökjelöltje (b2) meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén a Parlament Delegációs termében 2020. október 8-án. A pulpituson Vejkey Imre, a bizottság KDNP-s alelnöke.

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Apró ellentmondás, hogy 2011-ben éppen azért távolították el a posztjáról mandátuma lejárta előtt a Legfelsőbb Bíróság akkori elnökét, Baka Andrást, mert Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter megfogalmazása szerint

„nem felel meg annak az új törvényi szabályozásban rögzített kritériumnak, amely ehhez öt év magyarországi bírói gyakorlatot ír elő”.

Outsiderek magas polcon

Akár hozzávesszük az alkotmánybírósági időszakot az ítélkezési évekhez, akár nem, azért volt rá precedens az elmúlt három évtizedben, hogy outsider került magas polcra, és szépen megállta a helyét. 1990-ben például Györgyi Kálmánt, a kiváló büntetőjogászt választották meg legfőbb ügyésznek, aki annak előtte egy napot sem volt ügyész. Később viccesen megjegyezte, hogy szerinte egykori tanára, Kádár Miklós így kommentálta volna a felkérését:

„Kedves Kálmán! Nem kizárt, hogy nálad alkalmatlanabb embert is lehetett volna e tisztségre találni.”

Aztán Györgyi Kálmán sokak megelégedésére tíz évig irányította az ügyészséget, átvezetve a testületet a jogállami demokráciába.

Vagy: az Alkotmánybíróság első elnöke, Sólyom László is úgy került a grémium élére, hogy gyakorlatilag nem volt vezetői tapasztalata, afféle szobatudósnak számított, és megválasztásáig kizárólag polgári joggal foglalkozott. Ehhez képest a kilencvenes éveket bátran nevezhetjük a Sólyom-bíróság korszakának is, számtalan, máig meghatározó ítélettel. A névadó pedig az Alkotmánybíróság után, 2005-től öt évig a köztársaság elnöke is volt.

Alkotmánybírák bírói pulpituson

Varga Zs. jelölésével kapcsolatban az Országos Bírói Tanács (OBT) azt is nehezményezte, hogy

„jelöltté válását két, közelmúltbeli törvénymódosítás tette lehetővé, amely nem felel meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a bírósági szervezetrendszer csúcsára más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön”.

Az OBT ezzel arra célzott, hogy egy 2019 végén elfogadott törvénymódosítás lehetővé tette, hogyha egy alkotmánybíró ezt kéri, akkor őt az államfő „a kinevezési feltételek vizsgálata és pályázat kiírása nélkül határozatlan időre bíróvá kinevezi”. A jogszabály értelmében az érintett személy bírói jogállása az alkotmánybírósági tagsága alatt szünetel, ám mandátuma lejártát követően rögtön a Kúriára kerülhet, mégpedig tanácselnöknek.

Varga Zsolt András

Varga Zsolt András

Fotó: Illyés Tibor / MTI

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2020/10/16/megoszto_jelolt_a_fobiroi_szekbe_-_jovo_heten_szavaz_az_orszaggyules/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Az „oszlopalkat” nem bodyshaming – Lakatos kontra Dúró, harmadik menet

Az „oszlopalkat” nem bodyshaming – Lakatos kontra Dúró, harmadik menet

Szombaton Lakatos Márk Müller Cecília után Dúró Dóra öltözködését vette elő a közéleti szereplők ruházkodásával foglalkozó divatsorozatunkban, szigorúan szakmai …