Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Miért szürke a hétköznap, ha lehet színes, izgalmas, élettel teli is? Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen benyomásokat szerzünk, miközben dolgozunk, már csak azért sem, mert a Tárki kutatása, a Demográfiai folyamatok és családformák pluralizációja Magyarországon rámutatott, hogy egy átlagos magyar felnőtt a családján és a munkahelyén kívül összesen alig két-három közösséghez tartozik életében. A NIQ (korábbi nevén: Nielsen), a Dreher és Steigervald Krisztián generációkutató arra a kérdésre kereste a választ, hogy Hol veszítik el az optimizmusukat a magyar fiatalok?, miután arra jutottak, hogy váltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából, míg a fiatalabb társaik sokkal inkább kitettek a munkahelyi hangulatnak.
Mindig csak mások panaszkodnak?
Jó kiindulópont, hogy az 1000 fős, országos, reprezentatív online felmérés alapján a magyar munkavállalók legnagyobb számban megbízható és nyugodt személyiségnek írják le magukat, akik odafigyelnek mások érzéseire, és nem jellemző rájuk a panaszkodás. Ugyanakkor a fiatalabb kollégák ezzel szemben sokkal nagyobb arányban hajlamosak szorongásra, stresszre, melankóliára. Steigervald Krisztián szerint ők a kezdeti lendületüket viszonylag gyors váltások után a második-harmadik munkahelyüknél veszítik el.
A kutatás előremutató eredménye, hogy a hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli. Ennek ellenére minden harmadik válaszadó számolt be arról, hogy munkatársai rendszeresen panaszkodnak a saját munkájukkal kapcsolatban. Sokukat zavarja ez a hozzáállás, és többen úgy érzik, negatív hatással van a közérzetükre. Különösen igaz ez a 18–35 év közötti korosztályra, őket kedvetleníti el leginkább, ha a kollégáik negatívan állnak a környezetükhöz.
Ezzel szemben sokkal kevesebben (25 százalék) veszik észre magukon, hogy hajlamosak a negatív szemléletre, és ez különösen igaz az 55 pluszos korosztályra.
Néha észre sem vesszük, hogy akkor is a negatívumokat emeljük ki az újonnan érkezőknek, amikor valójában szeretjük a munkahelyünket. (Ezzel a felismeréssel összefüggésben indított kampányt a fiatalok optimizmusának megőrzését célozva a Dreher is.)
Amikor a pozitív visszajelzés motivál
A válaszadók 43 százaléka szerint – az anyagiakon kívül – a legmotiválóbb hatással a pozitív visszajelzések vannak rájuk a mindennapokban. Különösen igaz ez az 55 pluszos korosztályra (53 százalék), míg meglepő módon kevésbé a fiatalokra (35 százalék). A generációkutató meglátásai azonban egészen új megvilágításba teszik ezeket az eredményeket:
„A XX. század végéig úgynevezett szülői tekintélyelvű nevelés volt az általános, így akkoriban jellemzően negatív tartalmú motivációban hittek. Ezzel szemben az utóbbi 20-30 évben a válaszkész nevelésben, de főleg a digitális platformokon sokkal gyakoribb a pozitív visszajelzés is. Az utóbbi esetben így a dicséret inkább alapvető elvárássá változott, a mindennapok működésének szerves részévé. A jelenléte nem feltétlenül emel, a hiánya viszont tönkretesz” – állapította meg Steigervald Krisztián.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!