Megérkezett a beszámoló, így zárta a kormány az egyik nagy feladatát

Bóka János azzal kezdte a beszámolót, hogy december 31-én véget ért a magyar uniós elnökség, Lengyelország vette át ezt a pozíciót. A kormánynak és az Országgyűlésnek részletes jelentés készül, valamint a nyilvánosságnak is beszámolnak valamennyi dossziéról. November 7-én és 8-án iker-csúcstalálkozót szerveztek, az Európai Politikai Közösség ülésére és uniós találkozóra is sor került, amely Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseménye volt.

Bóka János többek között felsorolta, hogy

• 39 formális tanácsülést tartottak, egy olyat is, amelyet Kósa Ádám az Európai Unió történetében először jelnyelven vezetett le.
• 14 informális miniszteri találkozó volt Budapesten,
• 53 Coreper-ülést vezényeltek le,
• Brüsszelben 134, Magyarországon 240 rendezvény volt.
• 17 dossziéból kilencnél politikai megállapodás született.
• Elfogadtak 19 általános vagy részleges általános megközelítést, 57 tanácsi következtetést és egy tanácsi nyilatkozatot.

Bóka János hangsúlyozta, a magyar elnökség válságos helyzetben, átmeneti intézményi időszakban, komoly politikai ellenszélben és a lojális együttműködéssel össze nem egyeztethető körülmények között dolgozott. A miniszter kiemelte a budapesti nyilatkozatot, amely a versenyképesség erősítését tűzte ki célul.

Hirdetés

Több mint ötven szakpolitikai vitát bonyolítottak le, amelyek tartalma a versenyképesség erősítéséhez kapcsolódott. Bóka János kifejtette, a budapesti nyilatkozat konkrét elvárásokat is megfogalmaz, határidővel együtt, ilyen például az adminisztratív terhek csökkentése. A miniszter fontosnak nevezte, hogy a nyilatkozatban foglaltak végrehajtását komolyan vegyék, viszont az eddigi jelek nem annyira biztatók, például a versenyképességi iránytű bemutatása legalább egy hetet csúszik.

Történelmi jelentőségű döntés

Bóka János a másik történelmi jelentőségű döntésnek Románia, valamint Bulgária schengeni tagságát nevezte, amellyel több mint tízéves folyamat zárult le, ennek az európai mellett magyar szempontból nemzetpolitikai jelentősége is van. A cél az volt, hogy a bővítés objektív, hiteles és érdemalapú folyamat maradjon, a nyugat-balkáni országokkal sikerült újraindítani a tárgyalásokat.

Bóka János több más területet is kiemelt, többek között stratégiai jelentőségűnek nevezte a közös agrárpolitikát érintő döntést. Sikerrel működtették a „gépházat” is, levezényelték az intézményi átmenetet, valamint elfogadták az Európai Unió 2025. évi költségvetését, ez az első olyan költségvetés, amely a módosított hétéves kerettervhez illeszkedik, a megnövekedett hitelfelvételi kamatterhek miatt új rendszert vezetve be, ennek az első alkalmazási körét sikerrel vette a magyar elnökség. Bóka János megemlítette azt is, hogy hosszú idő óta először ellenszavazat nélkül fogadták el a halászati kvótákat, pedig ezek rendszerint komoly vitákat hoznak.

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2025/01/14/boka-janos-kovacs-zoltan-europai-unio-unios-elnokseg/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!