Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az ukrán menekültek integrációjának egyik legfontosabb feltétele a megfelelő oktatás biztosítása. A beiskoláztatásnak több szempontból is nagy jelentősége van, mivel egyrészt a szülők munkavállalásához is nélkülözhetetlen, másrészt pedig az oktatási intézmény a gyermekek társadalomba való integrációjának elsődleges színtere.
Magyarországon minden gyermeknek, így a menekült jogállásúaknak is, akkreditált oktatási intézménybe kell járniuk, ha három hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak az országban, ugyanis hazánkban a 3 és 16 év közötti gyermekek számára kötelező az oktatás. Ennek ellenére megfelelő oktatási intézmények egyáltalán nem álltak, és jelenleg sem állnak megfelelő mennyiségben rendelkezésre.
Mint cikksorozatunk előző részéből kiderült, az egyik legsúlyosabb tényező, amely nehezíti az ukránok integrációját, a nyelvi probléma. Bár az ukrán és a magyar szókincs a nyelvterületek földrajzi elhelyezkedéséből adódóan tartalmaznak azonos szavakat, a keleti szlávok közé tartozó ukránoknak rendkívül nagy problémát okoz a magyar nyelv elsajátítása. A magyar oktatási rendszert 2022-ben teljesen váratlanul és felkészületlenül érte az ukrán menekült gyerekek érkezése.
Több ezer ukrán gyerek
A Klebelsberg Központ tájékoztatása szerint 2024. október 14-ei adatok szerint a Tankerületi Központok fenntartásában működő iskolákban 2774 ukrán nemzetiségű gyermek tanul, ebből 1672 diáknak van menedékes státusza. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a számok napról napra változhatnak. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a szám nem tartalmazza az egyházi fenntartásban működő intézményeket.
A többezres létszám ellenére az első ukrán tannyelvű iskola, a Magyar–Ukrán Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium csupán idén szeptemberben nyitotta meg kapuit. Az iskolaalapítást nagy esemény előzte meg, ugyanis Orbán Viktor július 2-án – az azóta eredményt nem hozó – „békemissziója” keretében Kijevbe utazott. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ekkor kérte a magyar miniszterelnök segítségét egy ukrán tannyelvű iskola létrehozásában Magyarországon.
A miniszterelnök azonnal reagált az ukrán kormányfő kívánságára, és ígéretet tett, hogy megnyitják az első ukrán tannyelvű iskolát Magyarországon, ráadásul még az oktatási intézmény állami finanszírozását is belengette.
Mi nem csak megértjük ezt az igényt. A magyar állam átvállalja ennek az iskolának a finanszírozását. Annyi ukrán iskolát fogunk nyitni, amennyire szükség van. Fontos számunkra, hogy az ukránok otthon érezzék magukat Magyarországon
– mondta Orbán Viktor.
Az intézménynek különösen nagy jelentősége van, mivel előtte egyáltalán nem létezett ötnapos munkarendben dolgozó ukrán tannyelvű intézmény. A Leszja Ukrajinka Országos Ukrán Nemzetiségi Nyelvoktató Iskola ugyan 2023 óta működik Budapesten és Nyíregyházán, azonban ez csupán kiegészítő oktatást nyújt az ukrán gyerekek számára.
Szeptember 1-jéig több, mint 350 gyerek iratkozott be az intézménybe, ugyanakkor az iskola befogadóképessége 450 fős. Az intézmény bízik abban, hogy a következő hónapokban sikerül betölteni az összes férőhelyet. Figyelembe véve a Magyarországon tartózkodó ukrán gyerekek magas létszámát, ez egyáltalán nem elérhetetlen cél, sőt!
Az egyház is jelentős szerepet vállal
Ugyancsak nagy jelentőségük van az egyházi fenntartásban lévő iskoláknak, arról azonban nincsenek adatok, hogy összesen hányan tanulhatnak ilyen intézményekben.
A Maszoret Avot Általános Iskola a Wesselényi utcában, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség fenntartásában működik. Ugyan több csatornán keresztül is megpróbáltam kapcsolatba lépni az intézménnyel, egyik próbálkozásom sem volt sikeres. Meg nem erősített információk szerint az intézményben csaknem 300 ukrán diák tanul jelenleg.
Fontos szerepet játszik az ukrán menekült gyerekek életében a Budapest-Fasori Református Kollégium is, ahova jelenleg 71 ukrajnai menedékes gyerek jár. Ebből 10 gyermek a Csipkebogyó Református Óvoda növendéke, míg a maradék 61 a Julianna Református Általános Iskola nebulója. A 61 iskolás gyerekből 39 ukrán, 22 pedig magyar anyanyelvű, azaz kárpátaljai magyar szülők gyermekei – tudtuk meg Kiss Erikától, az intézmény titkárától és ukrán–magyar szakos tanárától, aki ugyancsak Kárpátaljáról érkezett a háború kitörésekor. Az ukrán menekült gyerekek oktatásának nehézségeibe Szűcsné Tihanyi Gyöngyivel, a kollégium főigazgatójával együtt nyújtottak betekintést.
A kollégium főigazgatója elárulta, hogy a fenti szám korábban magasabb volt, azonban szeptemberben, a két tannyelvű iskola megnyitásakor 15 gyerek távozott az intézményből, igaz, néhányan érkeztek is.
És hogyan lett ennyire népszerű a Julianna az ukránok körében? Az első öt gyerek szülei egy Magyarországon élő ukrán baptista lelkészen keresztül találtak rá az iskolára – kezdte el mesélni az intézményvezető, majd rövid időn belül elkezdték továbbadni a híreket egymásnak. Olyan szülő is volt, aki az interneten talált rá az iskolára, és azonnal úgy érezte, hogy meglelte gyermeke számára a legmegfelelőbb iskolát, mivel ekkor a szülők már Facebook-csoportokban ajánlották a többi ukránnak, hogy hova írassák be gyereküket, ha még nem találtak számukra iskolát. Az intézményben sok kárpátaljai magyar is tanul.
Nagyon-nagyon sokan állami iskolából jöttek, akik azért kerestek iskolát, mert ott bántották őket, főleg a kárpátaljai magyarokat piszkálták a folyamatos ukránozással, így néhány hét alatt a szülők kerestek inkább egy egyházi iskolát, amelyről feltételezték, hogy itt ilyen nem lesz
– folytatta Szűcsné Tihanyi Gyöngyi.
Az intézményvezető elmondta, hogy a kárpátaljai magyarok jól érzik magukat a Juliannában, mivel a szülők jogosan feltételezték, hogy itt nem lesznek hasonló problémák. „Itt ilyen nem fordulhat elő” – magyarázta a főigazgató.
Szűcsné Tihanyi Gyöngyi szerint nem véletlen, hogy az intézmény ennyire népszerű lett az ukránok körében. „Érkeztek másik iskolából is, mert hallották, hogy itt nemcsak ülnek a diákok az órán, és majd abban reménykednek, hogy valamit megértenek, hanem szervezett keretek között zajlik az oktatásuk és a fejlesztésük is, tehát adták a jó hírt tovább” – mesélte.
A főigazgató úgy gondolja, azért szeretnek ide járni az ukránok, mert tudják, hogy nemcsak oktatva és nevelve vannak, hanem a lelkükkel is törődve van, a kollégák pedig nagyfokú szociális érzékenységet tanúsítanak, és mindent elintéznek számukra. „Tehát ha orvos kell, akkor orvos, ha valamelyiknek beteg a felesége, akkor tolmácsolnak, ha albérletet kell szeretni, akkor mi vagyunk a referencia, és így könnyebben adnak ki ismerősök albérletet” – sorolta, hozzátéve, hogy gyógyszertől munkahelyen át a ruháig mindent igyekeznek nekik elintézni.
Itt nemcsak beülnek az iskolapadba és akkor majd valami lesz, hanem egyrészt kapnak magyar nyelvű órákat, másrészt pedig egy szociális hálót szőttünk köréjük, és ez szerintem néha fontosabb, mint az, hogy most csak oktatva legyen valaki
– mondta Szűcsné Tihanyi Gyöngyi.
Nem indult zökkenőmentesen
Az új helyzet egyáltalán nem indult könnyedén. Szűcsné Tihanyi Gyöngyi elmondta, hogy a gyermekek oktatása körül számos nehézség merült fel.
A háború első napjaiban különösen nagy nehézséget okozott, hogy ezek a gyerekek már 3 éve nem jártak iskolába, mivel először a koronavírus-járvány miatt nem volt jelenléti oktatás Ukrajnában, majd aztán a háború kitörése függesztette fel az oktatást. Ennek következtében gyakorlatilag olyan gyerekek érkeztek a Juliannába, akik valódi iskolába szinte egyáltalán nem jártak. A valódi tudásuk nem közelítette meg a jegyeket, amiket hoztak, illetve különböző szocializációs nehézségeik voltak.
Az oktatás során azonnal jelentkeztek az első problémák. Bár a gyerekek Ukrajnában online tanultak angolt, mégsem ismerték a latin betűket. Az első lépés így a latin betűk megtanítása volt. Ennek érdekében külön könyveket szereztek be, és nemcsak magyar mint idegen nyelv könyveket, hanem ábécés könyveket is. Hogy a latin betű ismeretének hiánya biztosan senkinek ne okozzon gondot, valamennyi gyerek ismeretét felmérték annak érdekében, hogy egy biztos alapról erősíthessék fel tudásukat.
Ezt úgy lehetett kivitelezni, hogy nemcsak gyerekeket küldött ide Isten, hanem pedagógusokat is. Hiszen az első hozzánk érkező gyerek édesanyja ukrán nyelv és irodalom, valamint magyar nyelv és irodalom szakos tanár. És így ő kezdte meg az első félévben, ugye, mert ez egy tanévnek a vége felé volt márciustól, az oktatásokat óraadóként, és utána következő évben felvettünk még egy kollégát, aki szintén ukrán és magyar szakos és tanító kolléga volt, a következő évben felvettünk még egy kollégát, így már három főállású ukrán–magyar szakos pedagógussal álltunk neki a dolognak
– mesélte a főigazgató.
Nagy segítség volt az is, hogy közülük ketten ukrán–magyar származásúak voltak, így nemcsak kitűnően beszéltek magyarul, ukránul és oroszul is, de identitásban is sokkal közelebb álltak hozzájuk. Ezt követően sorra olyan munkatársakat vettek fel, akik Ukrajnából érkeztek: tanítókat, tanárokat, óvodapedagógusokat, pedagógiai asszisztenst, dajkát, konyhást, takarítót. Így hát a háború az intézmény kollektívájának összetételére is nagy hatással volt. Jelenleg 15 ukrajnai munkatársa van az intézménynek. Ez nagy segítség volt a gyerekek szempontjából, mert segítséget kaptak oktatásban, lelki problémákban és akár szociális ellátásban is.
Az ukrán gyerekeknek – nem meglepő módon – a magyar nyelv jelenti a legfőbb problémát, az intézmény azonban nagy gondot fordít ennek áthidalására. Miközben az állam heti 5 órát ír elő kötelezően, addig az iskola 8-10-et tart számukra. Ez azért fontos, mert sokan vannak, és a folyosón, az udvaron ukránul beszélnek egymással, ezért nehezebben tanulnak meg magyarul.
Aki Belső-Ukrajnából érkezett, nekik így egybefolyik az egész beszéd. Sőt, mondják, hogy olyan gyorsan beszélnek a magyarok, hogy nem tudják elkülöníteni, hogy hol végződik az egyik szó, és hol kezdődik a másik
– meséli az iskola titkára, hozzátéve, hogy a Kárpátaljáról származó ukránok egyértelműen könnyebben tanulnak magyarul, mert ha nem is beszélték korábban, de legalább hallottak már magyar beszédet.
Nagy segítséget nyújtanak a pedagógusoknak a Mozaik Kiadó tankönyvei, valamint az NKP okostankönyvek, mivel ezek ukrán nyelven is elérhetők, így amennyiben a menedékes gyerekek elakadnak, segítségül hívhatják ezeket az eszközöket. Hatalmas támogatást jelentenek az Ukrajnából származó munkatársak is, akik szükség esetén be tudnak ülni a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!