Január 16-án reggel a Központi Nyomozó Főügyészség bejelentette, hogy egy folyamatban lévő nyomozás keretein belül összehangolt eljárási cselekményeket hajtanak végre.
A nyomozó főügyészségen bejelentésre indult büntetőeljárásban jelenleg több helyszínen – köztük az Integritás Hatóságnál (IH) – zajlanak eljárási cselekmények
– fogalmazott az ügyészség, majd hozzátették, hogy az ügyről részletesebb tájékoztatást az elsődleges nyomozati cselekmények elvégzését követően, várhatóan még a csütörtöki napon adnak.
A hvg.hu megkereste az Integritás Hatóság kommunikációs vezetőjét, aki megerősítette, a főügyészség közleményében olvashatókat, de arról, hogy milyen ügyben zajlanak az „eljárási cselekmények”, és hogy pontosan mi történik a szervezetnél, nem mondott részleteket. Úgy fogalmazott, hogy még ő maga is a tájékozódás fázisában van.
A Magyar Nemzet eközben úgy értesült, hogy a nyomozás azért indult, mert a gyanú szerint a hatóság vezetője, Bíró Ferenc magánéleti célokra használta annak pénzügyi forrásait. A lap azt írja, hogy a nyomozók az IH munkatársainál is tájékozódtak az ügyben.
Nem most először került középpontba az IH pénzügyei miatt
2022 végén jött létre az Integritás Hatóság – igaz, az első három hétben csak hárman dolgoztak a szervezetben és csak 2024 második negyedévére állt fel teljesen a szervezet –, ez pedig „jelentős mérföldkő volt, amely tükrözi Magyarország és az Európai Bizottság elkötelezettségét a korrupció elleni küzdelemben”, olvasható a hatóság 2024-es beszámolójában.
Az IH élete azonban nem indult zökkenőmentesen, ugyanis májusra már három civil kilépett a szervezet tíz kormányzati és tíz nem-kormányzati szakértőt a sorai között tudó Korrupcióellenes Munkacsoportjából. A kilépések oka az volt, hogy a munkacsoport állami szervezetek által delegált tagjai a megadott határidőig semmilyen észrevételt nem készítettek a korrupcióellenes stratégia tervezetére, a civil tagok által megfogalmazott véleményt pedig nem akarták munkacsoporti álláspontként megküldeni a kormánynak még akkor sem, ha kifejezetten megjelölésre kerül, hogy azt a munkacsoport nem-kormányzati szereplői készítették. Emiatt pedig értelmetlennek látták a munka folytatását a civilek.
Ez az ügy azonban inkább csak szakmai kérdéseket vet fel, mintsem pénzügyieket, azonban az első szerződésekkel kapcsolatos problémákra sem kellett sokat várni.
Az Átlátszó újságírója júniusban szerette volna kikérni a szervezet a VALTON-SEC Zrt.-vel, a L’azar Advisory Kft.-vel és a Level Nine Vezetési Tanácsadó Kft.-vel kötött szerződéseiket. Az első megkeresésre Bíró Ferenc még úgy reagált, hogy a szerződések „nem tartoznak harmadik félre”, pedig a lap az Infotörvény 27. § (3) és 30.§ (3) bekezdésére hivatkozva kérte ki az iratokat, ugyanis ez alapján a közpénzzel gazdálkodó szervezet szerződései nem minősülnek üzleti titoknak.
A hatóság azt kérte az újságírótól, hogy személyesen fáradjon be a szervezet Roosevelt téri irodájába, ahol Bíró Ferenc személyesen fogadta az Átlátszó munkatársát. Az IH vezetője elmondta, hogy nem mutatja meg a szerződéseket, és nem hiszi, hogy meg kellene indokolnia, miért, de annyit elárult, hogy „nem volt idő és ember”, aki lebonyolítsa az eljárásokat abban a negyedévben, amikor indultak, ezért nem kértek be több ajánlatot a feladatok ellátására, hanem ő maga választotta ki a megbízott partnereket.
Később aztán az IH közzétette szerződéseit, így kiderült, hogy a VALTON-SEC Zrt.-vel 18 millió forintos szerződést kötöttek biztonsági sofőrök alkalmazására, 9 millió forintért kértek heti 1 coachingot és vezetői […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!