Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Tisza-kormány május 20-án benyújtott első alaptörvény-módosítási javaslata éppen ezt a párhuzamos univerzumot bontaná vissza.
A módosítás formálisan csak annyit változtatna, hogy a kekvák alapítói jogai mostantól a kormányt illetnék, de ennek a látszólag technikai lépésnek a nyomán az új kormány leváltathat kuratóriumokat, beleszólhat a gazdálkodásba, és ha akarja, meg is szüntetheti a kekvákat, amelyek vagyona aztán az államra szállna vissza. Az ügy teljes súlya csak akkor érzékelhető, ha az ember végigsétál a kekvák portfólióján – egy árukatalógusszerű listán, amelybe az elmúlt négy évben elképesztő mennyiségű közvagyon vándorolt be.
A 2021. évi IX. törvénnyel létrehozott alapítványokból ma pontosan 36 működik. Ebből 21 felsőoktatási, vagyis egy-egy egyetemet tart fenn, és tizenöt olyan, aminek a felsőoktatáshoz semmi köze. Az Állami Számvevőszék 2026 januári elemzése szerint a kekvák összesített mérlegfőösszege 3058,7 milliárd forint volt 2024 végén. Ez nagyjából egy közepes magyar évi költségvetési hiány, vagy szemléletesebben az ország egy egész éves egészségügyi büdzséje, alapítványokba kiszervezve.
A modell logikája egyszerű. Az állam létrehozott egy alapítványt, juttatott neki vagyont – részvényeket, ingatlanokat, földet, állami cégeket –, majd az alapítói jogokat átruházta a kuratóriumra. A kuratórium tagjait élethosszig nevezte ki, és arra is feljogosította, hogy önmagát egészítse ki – innen a szakirodalomban használt találó kifejezés, az „önbeporzók”. Az állam ettől fogva nem szólhatott bele érdemben semmibe; ez volt a lényeg. Az Európai Bizottság ezt látta, és a kekvák miatt fagyasztotta be többek között az Erasmus-programot a modellváltó egyetemek számára, valamint a magyar helyreállítási alap 10,6 milliárd eurós keretét – innen az új kormány augusztusi határideje, és innen a sürgősség.
A zászlóshajó
A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány – élén Orbán Balázzsal, aki kuratóriumi elnök és a 2026-os bukott Fidesz-kampány vezetője – ma a magyar állam egyik leggazdagabb magánjogi entitása. A 2024-es mérleg szerint az MCC vagyona 505 milliárd forint körül tartott. Megkapta a Mol és a Richter részvényeinek tíz-tíz százalékát, a debreceni Aranybika szállót (amelyet most legendás méretűre akar fejleszteni), a révfülöpi vitorláskikötőt, a Gellért-hegyi kollégiumépületet, a Libri-Bookline cégcsoportot 2023-ban – és mindezt egy 1996-ban a Tombor András fideszes milliárdos által alapított, eredetileg jelentéktelen kolibri-alapítványból növesztették föl. Tombor egyébként a héten, a Tisza-javaslat után megszólalt, és párbeszédet kezdeményezett – most már őszerinte is „a nemzet vagyona” az, ami az alapítványban van.
A felsőoktatási kekvák portfóliójának a csúcsán a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány áll, amely a Budapesti Corvinus Egyetemet tartja fenn – kuratóriumi elnöke Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója. Az alapítvány még a 2019-es alapításakor 270,5 milliárd forintnyi Mol-részvényt és 109,5 milliárd forintnyi Richter-részvényt kapott a magyar államtól. Ez a Mol-csomag idén 24 milliárd forint osztalékot termelt a Corvinusnak – az alapítvány elvileg ennek a kamataiból tartja fenn az egyetemet. A modell jelképes súlyát mutatja, hogy az állam tíz százalék felett ad le három magyar nagyvállalatban tulajdonosi pozíciót, és a Mol meg a Richter kulcskérdéseiben mostantól Hernádi Zsolt, Orbán Balázs és a Mol-Új Európa Alapítvány elnöke, Miklósa Erika szavaz az állam helyett.
Demeter Hajógyári-szigetétől Lázár tetemfeldolgozójáig
A tizenöt nem-felsőoktatási kekva ennél jóval színesebb listát ad ki.
A Magyar Kultúráért Alapítványt Demeter Szilárdnak találták ki, és lényegében az ő politikai-kulturális birodalmát fedi le. Az alapítvány 600 millió forintos induló tőkével indult 2021-ben, de jött vele a Hajógyári-sziget több mint 30 hektáros déli része (a Sziget Fesztiválnak otthont adó északi rész budapesti tulajdon maradt), az óbudai Zichy-kastély, a Bem rakparti Andrássy-palota, az alkotóházak Zsennyén, Szentendrén, Mártélyon, Galyatetőn, Kecskeméten és Hódmezővásárhelyen, valamint a Hódmezővásárhelyi és a Szentendrei Régi Művésztelep. A kormány négy évre 48 milliárd forintot ígért az alapítványnak, hogy a Hajógyári-szigeten összművészeti központot építsen, beleértve egy „rekonstruált” Hadrianus-palotát, kajakakadémiát, pajtaszínházat és rockmúzeumot. Ebből 2025 májusára annyi lett, hogy Demeter Szilárd elengedte az álmot, és a déli csücsök 27 ezer négyzetméterét 2075-ig – ötven évre – bérbe adták egy magáncégnek. A császárfej-rekonstrukciónak vége, jönnek a városi rendezvényhelyszínek. Az alapítvány alá tartozik a Petőfi Kulturális Ügynökség is, amelyen keresztül 2023-ban 4,5 milliárd forintnyi támogatást osztottak ki, és a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. is.
A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány Lázár János külön projektje – ő egyszerre építési és közlekedési miniszter, országgyűlési képviselő és a kuratórium elnöke. Az alapítvány 2021-ben három állami céget kapott ajándékba – a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok Zrt.-t, az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt.-t (ez az állati tetemekkel foglalkozó vállalat) és a Concordia közraktárakat. Lázár két év alatt 4,5 milliárd forint osztalékot vett ki belőlük – az ATEV-ből úgy is kivett 2 milliárdot, hogy a cég 67 millió forintos veszteséggel zárt. Egy 2024 év végi, salátatörvénynek tűnő mezőgazdasági módosítás után az alapítvány vagyonkezelésébe ráadásul 1500 állami birtoktest is bekerült, jellemzően a Büntetés-végrehajtás eddigi földjeiből – a Pálhalmai Agrospeciál, az Állampusztai, az Annamajori és a Nagyfa-Alföld Kft. által művelt területek –, így a JNFA földvagyona a források szerint 8–8,5 ezer hektárról 40 ezer hektár körüli méretre duzzadt. A kuratóriumban Lázár mellett ott ül egyebek között Jakab István, az Országgyűlés fideszes alelnöke. A miniszteri és képviselői fizetése mellett Lázár kuratóriumi elnökként havi öt millió forintnál is többet keres.
A Batthyány Lajos Alapítvány annyiból különleges, hogy 1991 óta működik, Antall József alapította, és sokáig egy klasszikus pártalapítványként vegetált a magyar közéletben. A NER azonban felfedezte magának – kuratóriumi elnöke ma Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet igazgatója –, és átalakult a kormányzati pénzosztás egyik legfontosabb csatornájává. Évente 1,5–3 milliárd forint közpénzt kap a Miniszterelnöki Kabinetirodától, és ennek jelentős részét továbbosztja olyan formailag civil szervezeteknek, amelyek tartalmilag a kormány narratíváit szállítják. A Szánthó Miklós vezette Alapjogokért Központ például kilenc év alatt egészen elképesztő összegeket kapott a BLA-tól – csak idén 6 milliárd forintot Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. néven –, hogy aztán rendezvénykonferenciák és véleménycikkek özönében értsen egyet a kormánnyal. Az alapítvány vagyontárgyai közül kiemelkedik a Karmelita kolostor szomszédságában álló, panorámás Lónyay–Hatvany-villa. Ez egy különös ingatlan-utazás vége – az MNB egyik alapítványa 3,4 milliárd forintért megvette, 4,5 milliárdért felújíttatta, majd az Orbán-kormány 2020-ban visszavásárolta, hogy néhány hónap múlva ingyen átadja a BLA-nak. A villát 9,9 milliárd forintra értékelték.
A Mol – Új Európa Alapítvány azoknak a kekváknak az egyike, amelyhez nem csak az állam, hanem maga a Mol is csatlakozott – az indulóvagyont fele-fele arányban tették össze Mol-részvényekből. Az alapítvány kuratóriumi elnöke az operaénekes Miklósa Erika, tagja Schmidt Mária és Demeter Szilárd. Funkciója papíron a tehetséggondozás, a sport, a kultúra és a felzárkózó települések támogatása. Az egyik leghírhedtebb költési csatornája az osztrák European Voices című folyóirat lett, ahol az alapítvány hosszú távú hirdetési szerződéssel minden lapszámban biztosított egy oldalt – itt PR-cikkként megjelentek Schmidt Mária és Miklósa Erika szövegei a Felzárkózó Települések program hirdetése mellett, lapszámonként milliós nagyságrendű összegekért. A novemberi 500 millió forintos kommunikációs tendert egyébként Balásy Gyula, a magyar állami reklámozás visszatérő nyertese vihette el, ahogy az előzőt is.
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány – szakzsargonban KEÉÖMA – a Magyar Levente által vezetett építészeti-diplomáciai projekt. Magyar Levente Szijjártó Péter helyettese a Külügyminisztériumban, és egyszerre kuratóriumi elnöke a KEÉÖMA-nak, illetve tagja a Közép-európai Oktatási Alapítvány kuratóriumának (ennyit a kormányzati pozíciók és az alapítványi szerepek elválasztásáról). A KEÉÖMA két állami céget kapott ajándékba – a Manevi Zrt.-t és a Comitatus-Energia Zrt.-t –, összesen 15 milliárd forintnyi induló vagyonnal és 25 milliárd forint készpénzzel. A két cég azóta szlovákiai és romániai leányvállalatokon keresztül kastélyokat és szállodaprojekteket vásárolt – Komárom főterén ingatlant, a zsibói Wesselényi-kastélyt, négy erdélyi szállodafejlesztést és a szlovéniai Therme Lendava szállodát is. A teljes alapítványi vagyon 2022 közepén már 60 milliárd forint körül volt, egy kárpát-medencei magyar ingatlanbirodalmat építenek belőle, állami pénzből, magánjogi takarásban.
Egyetem, ami nincs sehol
A Közép-európai Oktatási Alapítvány története ennél is furcsább. 2021-ben annak a céljából alapították, hogy a lipótmezei egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) területén egy nemzetközi elit bentlakásos gimnáziumot hozzon létre. A gimnáziumból azóta sem lett semmi – egyelőre 292 millió forintot költöttek az életveszélyes állapot elhárítására –, de az alapítvány papíron létezik, működik, és kuratóriumi tagjai rendszeresen felveszik a tiszteletdíjat.
A Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány viszi el a stiláris díjat. Ez a kekva azzal a céllal jött létre, hogy fenntartsa a IX. kerületi Diákváros területére tervezett kínai Fudan elit egyetem magyarországi kampuszát. Csakhogy a Fudan-egyetem soha nem épült meg, és minden jel szerint a Tisza-kormány alatt nem is fog. Maga az alapítvány azonban élt és virult – 2023-ban az induló vagyon után 999,9 millió forint kamatbevétele volt, a főigazgató havi bruttó 2,1 milliót keresett, az öt kuratóriumi tag fejenként havi 811 ezret, a felügyelőbizottsági tagok 740 ezret. 2024 szeptemberében a Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés gyanújával nyomozást indított, miután Vadai Ágnes feljelentésére az ügyészség felülbírálta a rendőrség kezdeti elutasítását. Olyan kekva-fenntartó intézményről van szó, amelynek nincs fenntartandó intézménye – csak egy bürokratikus apparátusa.
A Hauszmann Alapítvány papíron Hauszmann Alajos építész életművét gondozza, és „a hagyományos szépmíves mesterségek tudásközpontját” működteti. Élén Madaras Bence áll, a Budavári Palotát fejlesztő Várkapitányság ügyvezetője; tagja a kuratóriumnak Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, és Mernyei Ákos Péter, Gulyás Gergely miniszteri biztosa. Az alapítvány 2021-ben tíz állami ingatlant kapott Szentendrén, köztük Natura 2000-es védett területet, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!