Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Magyar Péter április 12-i győzelmi beszédében elmondta, hogy azoknak, akik a rendszer részei, tartóoszlopai, bábjai voltak, távozniuk kell a közéletből.
Felszólítom a köztársasági elnököt, hogy haladéktalanul kérjen fel, mint a győztes párt listavezetőjét kormányalakításra, azt követően pedig távozzon a hivatalából annyi méltósággal, amennyi még maradt neki. Ugyanerre szólítom fel az összes bábot, akit az elmúlt tizenhat évben az Orbán-kormány a nép nyakára ültetett. Felszólítom, hogy távozzon a Kúria elnöke, távozzon az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Médiahatóság vezetője is
– jelentette ki a pártelnök, aki azt is kérte, hogy ne várják meg, amíg elküldik őket.
Április 20-án Magyar Péter szintet lépett, és a Tisza Párt frakcióülése után közölte, hogy május 31-ig adott határidőt többek között az államfőnek, az Alkotmánybíróság elnökének, valamint a Kúria elnökének a lemondásra, ellenkező esetben eljárnak a kapott felhatalmazással és a jogi lehetőséggel az eltávolításuk érdekében.
Fülkeforradalom kontra rendszerváltás
A rendszerváltozás utáni kormányok szinte mind kivétel nélkül zászlajukra tűzték az ország helyreállítását, az előző politikai garnitúra által okozott károk felszámolását, a romeltakarítást. Erre az elmúlt két évtizedben két pártnak volt kétharmados felhatalmazása: a Fidesznek és a Tisza Pártnak.
Erős legitimációjuk tudatában különlegesnek minősítették a győzelmüket: Orbán Viktor 2010 áprilisában fülkeforradalomról, Magyar Péter 2026 áprilisában rendszerváltásról beszélt.
Az emlékezet sokat kopik, néha összemossa az eseményeket, ezért érdemes felidézni, vajon Orbán Viktor is felszólította-e „a rendszer részeit, tartóoszlopait, bábjait” azonnali távozásra. Nos, a nyolc évi baloldali-liberális kormányzás (Medgyessy-, Gyurcsány és Bajnai-kormány) után hatalomra jutó második Orbán-kormány a kétharmados parlamenti többség birtokában sem mozdított el hivatalban lévő vezető közjogi tisztségviselőt. Az egyetlen kivétel Baka András volt, akit kormányra kerülésük után másfél évvel „szerveztek ki” a Legfelsőbb Bíróság éléről.
Kitöltötték a mandátumukat
Sólyom László köztársasági elnök kitöltötte ötéves mandátumát, és 2010. augusztus 5-én adta át a stafétabotot utódjának, Mádl Ferencnek, aki öt évvel korábban az akkor ellenzéki Fidesz államfőjelöltje volt.
Nem távozott idő előtt hivatalából Kovács Tamás legfőbb ügyész sem, akinek 2010. december 13-án azért járt le a mandátuma, mert betöltötte a hetvenedik életévét. Érdekesmód a korábbi katonai főügyész idő előtti elmozdítását nem a Fidesz, hanem a kormány forszírozta. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2009 márciusában, az MSZP tisztújító kongresszusán kijelentette:
Az állam egyes intézményei, különösen a bíróságok és az ügyészségek bizonyos döntései azt az érzést keltik, hogy a döntéshozók egy része a Fidesz érdekei, kimondott vagy sugallt elvárásai szerint járnak el.
Gyurcsány vádját, aki korábban az Alkotmánybíróságot is kiosztotta, Kovács Tamás az ügyészi hivatásrendre sértőnek, méltánytalannak nevezte, és visszautasította. Ugyanő 2009 nyarán a Népszavában megjelent, Szabadságra küldenék Kovács Tamást? című cikkre azt válaszolta a lap főszerkesztőjének, hogy „nem kíván a szolgálati ideje lejárta előtt beosztásából távozni, szolgálati viszony megszüntetése előtt pedig felmentési szabadságot sem fog igénybe venni. Így tehát az utódlását érintő találgatások nagyon is idő előttiek, a legfőbb ügyész személyét is sértőek és annál inkább is értelmetlenek, mert a jövendő legfőbb ügyész kiválasztása a köztársasági elnök joga.”
Miután 2009. december 9-én lejárt Kovács Árpád számvevőszéki elnök 12 éves […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!