Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Országgyűlés kedden tartja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) működését részletező törvényjavaslat zárószavazását.
Hiányolják a bírói jogorvoslatot
Az eredeti kormányindítványhoz képest több elemében pontosították és részben bővítették a hivatal hatásköreit, illetve az eljárási garanciákat. Az egyik fontos változás, hogy a nyomozási, vádképviseleti és vagyonvédelmi funkciók kiegészültek a közvagyon-visszaszerzési feladatok ellátásával. Ez a kiegészítés egyértelműbb alapot ad majd a polgári jogi vagyonvisszaszerzési eljárásoknak. Emellett pontosították a hatásköri szabályokat is, hogy világosabban elkülönüljön
- a kockázatelemzés,
- a közvagyonvédelmi vizsgálat,
- a büntetőeljárás, valamint
- a polgári jogi igényérvényesítés.
A törvényalkotási bizottság tovább szigorította a hivatal jogosítványait. A közvagyonvédelmi felügyeletet például nem csak akkor rendelhetik el, ha a vizsgálat alapján megállapítható, hogy büntetőeljárás indításának lehet helye, hanem már akkor is, ha ez megalapozottan feltehető. A Magyar Helsinki Bizottság is szóvá tette, hogy a törvény kivonja a hivatalt a bírói felülvizsgálat alól, ami hasonlóan elfogadhatatlan megoldás, mint amit a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál alkalmazott a Fidesz. A hvg.hu beszámolója szerint a törvényalkotási bizottság ülésén Gulyás Gergely a jogorvoslati lehetőséget hiányolta, amire Rák Richárd bizottsági elnök azt válaszolta, hogy ilyen az Állami Számvevőszék eljárásánál sincs. Csakhogy az ÁSZ-nak a hatásköre sem ilyen súlyos – vetette ellen a fideszes képviselő.
Mindenesetre az NVVH a magyar közjogban új típusú intézmény lesz: egyszerre rendelkezne közigazgatási, nyomozási, ügyészi és vagyon-visszaszerzési jogosítványokkal.
Az újonnan felálló szuperhatóság a közvagyonvédelmi vizsgálat keretében akár ötmilliárdos bírságot is kiszabhat az együttműködési kötelezettségét szándékosan megszegő szervezettel szemben, vádemelés előtt saját hatáskörébe vonhat már folyamatban lévő ügyeket, és az ügyészséghez hasonlóan vádat emelhet, és közvádlóként képviselheti a vádat a bíróság előtt.
Menetrend a törvény elfogadása után
Ha a törvényt a héten elfogadják és kihirdetik, akkor az első két hónap elsősorban a szervezet felállításáról és az első vizsgálatok előkészítéséről szól majd:
- 30 napon belül az Országgyűlés megválasztja az első elnököt és elnökhelyetteseket;
- megkezdődik (folytatódik) az állomány felvétele, ügyészek és más szakemberek beosztása, belső szabályzatok elfogadása;
- a 61. naptól lépnek hatályba a büntetőeljárási különszabályok, amelyek teljessé teszik az NVVH büntetőeljárási szerepkörét;
- hat hónapon belül valamennyi folyamatban lévő, releváns ügyről tájékoztatni kell az NVVH-t a nyomozás állásáról.
Erős jogosítványokat kap a NAV is
Magyar Péter a múlt héten bejelentette: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is új jogköröket kap. A vagyonosodási vizsgálatok önálló elrendelésének lehetőségét ugyanis még az Orbán-kormány szüntette meg 2016-ban. Azóta a NAV csak akkor indíthat ilyen eljárást, ha azt egy nyomozóhatóság gyanúja megalapozza, emiatt az ilyen vizsgálatok gyakorlatilag eltűntek.
A miniszterelnök szerint az eddigi vagyonbevallási rendszer vállalhatatlan, hiszen bármit el lehetett rejteni. Ennek megakadályozására
a NAV erős jogosítványokat kap, hogy akár húsz évre visszamenőleg belenézhessen a volt politikus és családtagjaik vagyonnyilatkozataiba.
Kockázatelemzéssel a NAV bele tud majd nézni az adott politikus, politikai felsővezető és a vele egy háztartásban élők vagyoni helyzetébe, mintegy ezer emberről van szó. Ez a vizsgálati rendszer egyébként Európa több országában is létezik. Hozzátette: szeretné, hogy két év eltelte után már az új képviselők is vizsgálhatóak legyenek.
Mi a vagyonosodási vizsgálat?
„A büntetőjogi eszközök várhatóan csak a közvetlenül érintett szereplőkre terjednek ki, miközben számos végső haszonhúzó kívül maradhat ezek hatókörén” – állítja Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adószakértője, aki szerint velük szemben kerülhetnek előtérbe a vagyonosodási vizsgálatok, amelyek alkalmazása azonban az adóeljárási szabályok érdemi módosítását teheti szükségessé.
A korábbi APEH-, majd NAV által végzett vagyonosodási vizsgálatok célja annak feltárása volt, hogy a magánszemély vagyongyarapodása, kiadásai és életvitele összhangban álltak-e a bevallott, adómentes vagy egyéb módon igazolt jövedelmeivel. A vagyonosodási vizsgálat nem önálló adóhatósági eljárástípust jelentett, hanem […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!