Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Cikkünk frissül…
„Ünnepi pillanatban, megrendülten állok önök előtt. A csodálatos hazánk, Magyarország szolgálatára, egy olyan nemzet szolgálatára esküdtem fel néhány perccel ezelőtt, melynek első miniszterelnöke a mártírrá vált gróf Batthyány Lajos volt” – kezdte beszédét Magyar Péter, aki később Antall József 1990-es beszédét is felidézte.
Magyarország miniszterelnökének lenni hatalmas politikai és emberi felelősséggel jár, de annak történelmi terhével is, hogy az ő áldozatuk, milliók áldozata, amit a hazáért hoztak, ne legyen, nem lehet hiábavaló. Hittel, akaraterővel, hazaszeretettel fogok dolgozni az év minden napján, a nap minden órájában azért, hogy megfeleljek az olyan elődök figyelmeztető példájának, mint Batthyány Lajos, Nagy Imre, vagy Antall József
– mondta a miniszterelnök, hangsúlyozva: „Érzem és értem a felelősségem. Láttam elődeim sorsát, és nem csak a hősökét. Láttam azt is, hogyan lehet a miniszterelnöki pozíciót a nemzet szolgálata helyett a hatalom szolgálatába állítani. Láttam, hogyan tudja a hatalom lassan maga alá gyűrni az embert, hogyan válhat a politikus fokozatosan saját rendszerének foglyává és hogyan képes egy politikai közösség elveszíteni kapcsolatát azokkal az emberekkel, akiktől eredetileg a felhatalmazását kapta.”
„Én nem uralkodni fogok Magyarországon. Szolgálni fogom hazámat”
Magyar Péter világossá tette:
Én nem uralkodni fogok Magyarországon. Szolgálni fogom hazámat. Antall József szavai jelölik ki a szolgálat erkölcsi mércéjét és kötelességét: „Én szolgálok. Addig, ameddig a szolgálatom hasznos. Teszem ezt a legjobb tudásom szerint, ameddig tudom és a magyar nemzet igényli”.
A miniszterelnök kifejtette: „Példátlan az az erő, amivel a magyar emberek a változás oldalára álltak 2026. április 12-én. Példátlan volt az országgyűlési választáson résztvevők száma, ahogyan a 3,3 millió rendszerváltó szavazat is az volt. Példátlan az az út, amit az elmúlt két évben Magyarország megtett, a magyar emberek megtettek. Köszönöm nekik. Arra kérek mindenkit, hogy hallják és értsék meg ezt az akaratot. A magyar emberek arra adtak felhatalmazást, hogy lezárjuk az évtizedek sodródását. Arra adtak felhatalmazást, hogy új fejezetet nyissunk Magyarország történetében, hogy ne csak kormányt, hanem rendszert is váltsunk, hogy kezdjük újra.”
„Tudnunk kell azonban, hogy újrakezdés nincs megbékélés nélkül. Megbékélés viszont nincs igazságtétel nélkül, igazságtétel pedig nincs szembenézés nélkül” – hangsúlyozta Magyar Péter.
„Szimbolikus, hogy az Orbán-Gyurcsány-korszak két névadó miniszterelnöke nem ül itt a padsorokban”
Magyar Péter azzal folytatta,
szimbolikus, hogy az Orbán-Gyurcsány-korszak két névadó miniszterelnöke nem ül itt a padsorokban, hogy nyíltan, tisztán beszéljünk a ránk hagyott örökségükről. Nem egyszerűen azért, mert a pártjaik elveszítették a választást, hanem mert megbuktak politikailag emberileg, erkölcsileg. Megbukott az a politikai működés, amely egymásból élt, míg a hazát kifosztotta. Egymás ellenében mozgósított, miközben felélte Magyarország gazdasági, erkölcsi és társadalmi tartalékait.
A miniszterelnök úgy látja, „kifosztották, szétrabolták, elárulták, megvezették Magyarországot, amikor pedig vállalni kellene a felelősséget, saját politikai közösségük és az ország felé, elsomfordálnak, lemondanak, visszavonulnak, mossák kezeiket. Az, hogy nem ülnek ma itt, pontos látlelete ennek a politikai kultúrának, amely évtizedeken keresztül uralta ezt az országot.”
Magyar Péter ezután több területre is kitért, amikor felsorolta, hogy milyen helyzetben veszik át az ország irányítását:
- Három millió ember él szegénységben, nyugdíjasok százezrei a létminimum alatt, és a gyermekszegénység is súlyos probléma az országban.
- „A leköszönő kormány 3 hónap alatt összehozta az éves tervezett költségvetési hiány több mint 90 százalékát. A bukott hatalom még az utolsó órákban, napokban is megkísérelt ellopni mindent, ami mozdítható.”
- A gyermekvédelem sok esetben magára hagyta a legkiszolgáltatottabb gyermekeket.
- „Az állam a saját polgárai helyett egy szűk politikai és gazdasági elit meggazdagodását segítette elő, miközben ezermilliárdok tűntek el alapítványokból, a Nemzeti Bankból, túlárazott és felesleges beruházásokkal és politikai klientúrák zsebében.”
- Magyarország az Európai Unió legkorruptabb tagállamává vált, uniós források váltak elérhetetlenné.
Magyar Péter úgy látja, „a politika tudatosan fordította a magyarokat a magyarok ellen”, miközben „emberek milliói veszítették el a hitüket abban, hogy az ország még lehet igazságos, emberséges, közös hazája minden magyarnak.”
Magyar Péter szerint „az elmúlt két évtized politikájáért egy szűk hatalmi elitcsoportot leszámítva az egész ország súlyos árat fizetett. A fideszes érzelmű honfitársaink is. A Mi Hazánkra szavazók is. A baloldali választópolgárok is. Megfizették azok is, akik kiábrándultan, hátat fordítottak a politikának. Mondjuk ki: ami történt, az nem a magyar emberek hibája. A magyar emberek éppen bebizonyították, hogy szemben az őket irányítókkal, ez az ország képes a megújulásra, képes a józanságra, képes a szabadság és az igazság iránti vágy, igény megfogalmazására. A tudósok, újságírók, véleményformálók által sokszor leírt, hibáztatott magyar nép jóval bölcsebb, jóval demokratább, jóval hazaszeretőbb, mint a saját politikai elitje, amely az elmúlt évtizedekben cserben hagyta őt.”
Miközben a jobb és baloldali politikai foglyul ejtette, egyben életben is tartotta egymást, folyamatosan egymás ellen mozgósították táboraikat, valójában kölcsönösen fenntartották egymás politikai rendszerét. Minden politikai oldalnak szembe kell néznie a saját felelősségével. A volt kormánypárti képviselőknek és a fideszes hatalmi elitnek hosszú utat kell ehhez megtennie. A szembenézésnek csak az első lépése lesz annak felismerése, hogy vezetőik személyes és erkölcsi értelemben is milyen károkat okoztak. A valódi szembenézés akkor jön majd el, amikor az a kérdés is feltehető, hogy hogyan engedhette a polgári jobboldal, az egykori polgári jobboldal ezt a károkozást
– fogalmazott Magyar Péter, hozzátéve: „Az Országgyűlésből kihullott, valaha volt ellenzéknek is van elszámolni valója azzal, hogyan tartotta fontosabbnak sokszor a saját politikai túlélését a haza jövőjénél. A demokráciát nem a valaha volt ellenzék bontotta le, de hosszú éveken át megelégedett a következmények nélküli ellenzékiséggel, miközben a hazánk egyre súlyosabb válságba sodródott.”
„A magyar nép nem olyan elitet, nem olyan politikát érdemel, mint ami sorsául jutott az utóbbi évtizedekben. A Tisza képviselői ezért megfogadják, hogy lezárják azt a történelmi korszakot, amely újra és újra egymással fordította szembe a magyar embereket. Arra vállalunk közös kötelezettséget, hogy Magyarországon újra erősebb lesz az, ami összeköt minket, mint ami elválaszt. Hogy újra megtanulunk egy nemzetként gondolni önmagunkra, akkor is, ha különböző helyről jöttünk, különböző tapasztalatokat hordozunk vagy más politikai közösségre szavaztunk” – folytatta Magyar Péter, hozzátéve: „Bizalom, emberség és a közös hazaszeret nyelvét fogjuk erősíteni. A közéletet újra az együttműködés, a kíváncsiság, az egymás iránti tisztelet és a közös felelősség érzése fogja áthatni. Magyarország minden magyar ember közös otthona lesz végre, ahol mindenki érezheti, hogy helye van a nemzetben. Minden magyar ember méltóságát tiszteletben tartjuk, azokét is, akik bennünket támogattak, és azokét is, akik más politikai közösségben hittek.”
Magyar Péter világossá tette: „Magyarország nem építhet új korszakot elhallgatott bűnökre, eltitkolt szerződésekre, magánérdekek szolgálatába állított közvagyonra és következmények nélkül hagyott hatalmi visszaélésekre. A magyar embereknek joguk van tudni, hogyan működött az elmúlt évtizedek hatalmi rendszere. Joguk van tudni, hogy milyen döntések vezettek oda hogy a nemzet közös vagyonának jelentős része egy szűk politikai és gazdasági elit kezében koncentrálódott. Joguk van tudni, hogyan lett a közpénzből magánvagyon.”
A miniszterelnök jelezte, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt az elsők között fogják benyújtani, ami autonóm, független állami szervként működik majd, kizárólag az Országgyűlésnek kell beszámolnia. Jogi eljárások indulhatnak, és szükség esetén nemzetközi jogsegélyt is igénybe vesznek.
Aki azt hiszi, hogy a politikai kapcsolat, a párthűség, a személyes lojalitás, vagy a régi hatalmi védelem felmentést adhat a törvénysértések, a visszaélések, vagy a közvagyon elleni cselekmények következménye alól, az súlyosan téved. Magyarország többé nem lesz következmények nélküli ország
– húzta […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!