Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Cikkünk frissül…
Melléthei-Barna Márton szerint az előterjesztés nem pusztán technikai korrekció. „Ez a javaslat állásfoglalás arról, hogy milyen államot kívánunk építeni Magyarországon a következő évtizedekben. Arról kell döntenünk, milyen legyen Magyarország erkölcsi és alkotmányos rendje. Olyan államot akarunk-e, ahol a hatalom időben korlátozott, ellenőrizhető, és végső soron mindig visszatér-e az államok kezébe, vagy olyat, ahol a politikai hatalom fokozatosan tartós személyi uralom lesz, a közvagyon pedig magánbefolyássá alakul.”
„A modern alkotmányos demokrácia egyik legfontosabb alapelve, hogy a hatalomgyakorlás nem lehet korlátlan. Egyetlen politikai szereplő sem válhat leválhatatlanná, egyetlen hatalmi központ sem nőhet a demokratikus kontroll fölé” – sorolta a tiszás képviselő, hozzátéve:
Javasoljuk, hogy Magyarországon a miniszterelnöki megbízatás legfeljebb összesen nyolc évben legyen betölthető, megszakításokkal együtt, az 1990 utáni demokratikus időszak teljes egészét figyelembe véve. Ez nem személyek ellen irányuló szabály, nem politikai bosszú, nem pillanatnyi politikai érdek által diktált rendelkezés, hanem alkotmányos garancia
– fogalmazott Melléthei-Barna Márton, hozzátéve: annak kimondása, hogy „a köztársaság erősebb kell legyen bármely politikai vezetőnél, valamint a demokratikus rendszer nem épülhet egyetlen ember tartós jelenlétére, és a politikai közösség hosszú távú szabadsága fontosabb, mint bármilyen pillanatnyi politikai hatalmi érdek”.
A képviselő a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról úgy fogalmazott: „Magyarországon olyan konstrukciók jöttek létre, amelyekben hatalmas mennyiségű közvagyon került ki a közvetlen demokratikus kontroll alól. Egyetemek, részvénycsomagok, ingatlanok kerültek alapítványi struktúrába úgy, hogy az állam később nem vagy alig gyakorolhat tényleges ellenőrzést.”
„Ez nem pusztán jogtechnikai kérdés, hanem a demokratikus felelősség kérdése. Ez a vagyon nemzeti vagyon, és ami nemzeti vagyon, az nem szakítható ki véglegesen a demokratikus felelősség rendszeréből” – tette világossá Melléthei-Barna Márton, aki szerint a módosítás célja, hogy helyreállítsa az állami felelősséget és az alkotmányos kontrollt.
Ez nem államosítási ideológia, nem politikai revans, hanem a közvagyon alkotmányos védelme. A közpénz nem veszítheti el közpénz jellegét
– húzta alá a képviselő, aki a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről is beszélt: „Meggyőződésem, hogy alkotmányos demokráciában nem maradhatnak fenn olyan intézmények, amelyek legitim közjogi funkció nélkül működnek, miközben alkalmasak lehetnek megfélemlítésre, a civil társadalom nyomás alá helyezésére. Ez a hivatal semmilyen hasznos funkciót nem látott el, annak egyetlen célja volt, a félelemkeltés.”
Bódis Péter államtitkár az Alaptörvény-módosítás céljának „hazánk demokratikus intézményrendszerének és a közvagyon védelmének, a jogállamiság eszközrendszerének helyreállítását” nevezte.
Olyan történelmi pillanatban vagyunk, amikor a választók egyértelmű felhatalmazása alapján világos és határozott döntéseket kell hoznunk annak érdekében, hogy a közhatalom gyakorlása visszatérjen a tiszta, demokratikus keretek közé, és vissza tudjuk állítani a közbizalmat
– mondta az államtitkár.
Stumpf Péter (Tisza) is a javaslat elfogadása mellett érvelt, többek között úgy vélekedve, hogy az előterjesztés az április 12-i „felszabadulásélményt” emeli alkotmányos szintre. Stumpf Péter azt állította, nem személyre szabott a javaslat, hanem rendszerszintű változásról szól, miközben a hatalom önmagát korlátozza, ráadásul így folyamatos megújulásra kényszerülnek majd a pártok.
Magyar Péter odaült Gulyás Gergely elé, amíg a Fidesz frakcióvezetője beszélt
A Fidesz vezérszónoka Gulyás Gergely volt, a felszólalás idejére Magyar Péter a miniszterelnöki szék helyett az egyik miniszteri székbe ült, közvetlenül a Fidesz frakcióvezetője elé.
Gulyás Gergely üdvözölte a miniszterelnököt, majd sok szempontból újszerűnek és sajátosnak nevezte az Alaptörvény-módosítást. A politikus kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a kormánytöbbség korrekciót hajtott végre, és a kereszténység védelmére vonatkozó rész mégsem kerül ki az Alaptörvényből.
„Önök miniszterelnöki típusú rendszerben olyat, hogy két ciklusra korlátozott a miniszterelnöki megbízatás, nem nagyon találnak. Mondhatnám, hogy ahol találnak, azok alkotmányos monarchiák. Ez Belize és Thaiföld, ott találtunk hasonlókat, tehát a belize-i és thaiföldi úton indulunk el. Ezt érdemes megfontolni” – jegyezte meg Gulyás Gergely, aki Magyar Péternek kifejtette: „Miniszterelnök úr, az orosz egy elnöki rendszer, elég jól ismeri az orosz közjogi berendezkedést. Hasonlóan jól ismerjük, mert ugyanott, ugyanazt tanultuk.”
Végső soron hiába mondja Barna Márton képviselőtársam, aki szintén évfolyamtársam volt, hogy a demokrácia kinyitása, valójában arról van szó, ha a magyar választópolgárok úgy gondolnák, hogy 2030-ban és 2034-ben is Magyar Pétert szeretnék miniszterelnökként látni, akkor ezt a jogot elveszik tőlük. Jó jelnek és a közös konszenzus alapjának tartom, hogy azt a gondolatot, amivel Magyar Pétertől megvonnák a hatalmat, önök megtapsolják
– reagált Gulyás Gergely a tiszás padsorokból érkező tapsra.
A frakcióvezető világossá tette: „Ilyen szabályozás Európában nincs. Ahol van, azok mind alkotmányos monarchiák. Ettől még, ha a jövőre nézve vezetnék be, megérdemelné a vitát, bár akkor sem tartanám jó ötletnek.”
Az, hogy ezt visszamenőleges hatállyal teszik, minden civilizált jogelvnek ellentmond. Azt végképp nem értem, miért vitatkozunk a visszamenőleges hatályról, ennek egyértelmű jogirodalma és alkotmánybírósági gyakorlata van. Ez olyan határátlépés, ami elfogadhatatlan
– jelentette ki Gulyás Gergely, hozzátéve: „Miniszterelnök úr itt kommentálja azt, hogy a volt miniszterelnök nem tagja most a parlamentnek, de szeretném jelezni, hogy miniszterelnök úr sem volt tagja az előző parlamentnek, mégis megválasztották, ilyen kizáró szabály nincs.”
Gulyás Gergely a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról közölte: „Megértéssel fordulok a kormánytöbbséghez, mert önök a választási kampányban ezzel kapcsolatban tettek ígéreteket. Ezek egy része nem a valós helyzetből indult ki, egyértelműen látni fogják, hogy mindig is az állami vagyonkörbe soroltatott és kellett sorolni a kekvák által kezelt vagyont is. Azok a vádak, hogy ezek kikerültek a közvagyonból, nem voltak igazak. Az igaz, hogy a kormány átadta a jogok gyakorlását a kuratóriumnak. Ezt önök visszavehetik.” A frakcióvezető szerint ez a működés jobb finanszírozást jelentett, ezért sok szenátus döntött emellett, ráadásul az államtól való szabadabb működést, jobb rendszert biztosított.
A politikus ugyanakkor figyelmeztetett: „A kekvák kétféleképpen jöttek létre: voltak olyan alapítványok, amelyek korábban is alapítványi formában működtek és alakultak át, ebben az esetben az ő eredeti vagyonuk nem államosítható. Amit az állam odaadott, vagy akár annak a haszna, az visszavehető, de amit nem az állam adott oda, hanem magánszemélyek végrendelkeztek, vagy akár saját vagyonból került az alapítványhoz, ha minden visszajár, akkor az annak jár vissza, aki adta, vagy ha marad a kekva, akkor hasznosítani kell a közös cél érdekében.”
Gulyás Gergely a miniszterelnöki ciklusok korlátozásával kapcsolatban rámutatott: „Ha a köztársasági elnök nyolc év múlva, vagy bármikor a nyolcéves miniszterelnöki megbízatási időszak lejár, úgy tűzi ki a választást, hogy az később van, akkor két-három hétig az országnak nem lesz miniszterelnöke, mert kénytelen leköszönni. Ez egy átadás-átvételt meg fog nehezíteni, de szövegpontosítással orvosolható.”
Emlékezetes, hogy Magyar Péter a keddi parlamenti vita hevében felállt a helyéről, odasétált Gulyás Gergelyhez, és mondott neki valamit. Az elhangzottakról azóta a miniszterelnök és
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!