Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Magyar Péter felszólításai nem maradtak visszhang nélkül a Donáti utcai székházban sem, ahol az április 21-i teljes ülésen Szabó Marcel nyilatkozatot olvasott fel, amelynek végén kérte Polt Pétert az elnöki tisztségéről történő lemondás megfontolására. Az alkotmánybíró azzal érvelt, hogy az elnök múltja és megítélése romba dönti a testület tekintélyét. Az Alkotmánybíróság közleménye szerint egy politikai tartalmú nyilatkozat hangzott el, de méltatlansági indítványt nem terjesztettek elő. A kommüniké azzal zárult, hogy
az elnök – és egyes nyilatkozatok szerint az Alkotmánybíróság tagjai – lemondására felszólító nyilatkozatok tartalmukban kizárólag politikai és nem szakmai természetűeknek tekinthetőek, amelyek a hatalommegosztás rendszerére is figyelemmel nem vehetők figyelembe.
Az Alkotmánybíróság elnökét az alkotmánybírák közül a parlament választja meg kétharmados többséggel. Megbízatása alkotmánybírói mandátumának végéig szól. Polt Pétert 2025 nyarán választották meg a testület elnökévé, így megbízatása 2037-ig tart.
Jelenleg mind a 15 alkotmánybírói mandátum betöltött, legközelebb, novemberben Czine Ágnes megbízatása jár le, majd 2028 decemberében még négy bíró távozik: Hörcherné Marosi Ildikó, Horváth Attila, Schanda Balázs és Szabó Marcel.
Független, a pártok felett álló testület
Hack Péter jogtudós, aki tagja volt az első többpárti, 1990-ben megválasztott Országgyűlésnek, emlékeztetett: amikor a rendszerváltozás hajnalán az akkori politikai elit úgy döntött, hogy az alkotmányos kérdéseket nem a legfelsőbb bíróság bírálja el – ahogy az például az Egyesült Államokban vagy Izraelben történik –, hanem német mintára önálló Alkotmánybíróságot hoznak létre, gondosan törekedtek arra, hogy független, a pártok felett álló testület jöjjön létre. 2010-ig az alkotmánybírákat jelölő parlamenti bizottságban konszenzuskényszer működött. Azóta a jelölés egy mandátumarányos bizottságban történik, tehát nincs szükség konszenzusra.
Magyarországon nincs komoly jogász, aki azt mondaná, hogy a mai testület leképezi a társadalom ideológiai sokszínűségét. Gyakorlatilag csak konzervatív alkotmánybírók vannak, miközben a választóknak körülbelül a fele nem konzervatív
– állította a professor emeritus.
2011-től az alkotmánybírói választás rendje is megváltozott. A mandátum időtartamát kilencről tizenkét évre növelték, egyszersmind megszüntették az újraválasztás lehetőségét. A korábbi szabályhoz képest a tagság nem szűnik meg automatikusan a 70. életév betöltésével, mert ez a korhatári plafon már csak a megválasztás időpontjában irányadó. Vagyis 80 évesnél idősebb személy is aktív alkotmánybíró lehet.
Mindenki megnyugtatására: a legidősebb alkotmánybíró 74 esztendős.
A testület létszámát 11-ről 15 főre növelték, hogy csökkentsék a baloldali-liberális szellemiségű bírák arányát. Sőt a létszámemeléssel be sem várták az új alkotmánybírósági törvény hatálybalépését, hanem az akkori alkotmány módosításával előrehozták a bővítést. Így 2011 nyarán meg tudták választani a grémium öt, a kormányoldal által támogatott új tagját.
Kiváltják a kormány rosszallását
Sem az Alkotmánybíróság elnöke, sem annak tagja nem egykönnyen elmozdítható. Egyáltalán nem véletlenül, hiszen hivatásuknál fogva olyan politikai szempontból is kényes döntésekben vesznek részt, amelyek óhatatlanul kiváltják a törvényhozás vagy éppen a kormány rosszallását. Ezért is védik státuszukat szigorú szabályok.
Az alkotmánybírói mandátum rendkívül védett.
A megbízatás megszűnhet összeférhetetlenség miatt, felmentéssel, ha fel nem róható okból az alkotmánybíró nem képes eleget tenni feladatainak. Kizárással, ha felróható okból egy évig nem vesz részt a bíróság munkájában, vagy a tisztségére méltatlanná vált. Ki kell zárni akkor is, ha jogerős határozatban megállapított, közvádra üldözendő szándékos bűncselekményt követ el, vagy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl.
Tagállami kötelezettségszegés
A Tisza Párt választási programjában megígérte, hogy biztosítani akarják az Alkotmánybíróság függetlenségét, és hatékonyabbá teszik a működését. Magyar Péter eddigi megnyilatkozásai alapján ez a programpont szervezeti és személyi változásokat is takarhat. Információink szerint a Tisza Párt szakértői hetek óta intenzíven dolgoznak az Alkotmánybíróság átalakításán.
Úgy tudni, a testület teljes lecserélését, amelyet a pártelnök is forszírozott egy év eleji interjújában, mondván, „meg lehet kérni az embereket, hogy fáradjanak ki (…) az Alkotmánybíróságról”, már elvetették.
Nemzetközi jogászok hívhatták fel a figyelmet a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság több ítéletére is, amelyek tagállami kötelezettségszegést állapítottak meg a bírói függetlenség és a bírák elmozdíthatatlanságának elvére hivatkozva. A luxembourgi bírák kilőtték többek között a nyugdíjkorhatár […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!