Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A kormánypárt sürgősségi eljárásban tárgyalta az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek egyetlen mondata – „a hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik” – pontot tesz a Sándor-palota és a kormány, Sulyok Tamás és Magyar Péter hónapok óta tartó közjogi háborújára.
Sulyok Tamás a május 31-i határidőig nem mondott le, az Alkotmánybírósághoz és a Velencei Bizottsághoz fordult.
Mostanra azonban nem sok mozgástere maradt, hiszen politikai vétója alaptörvény-módosításnál nincs, az Alkotmánybírósághoz csak eljárási hibára hivatkozva fordulhat – ahol ráadásul hét bíró már egyszer kizáratta magát a Sulyok-ügyből. Ha az ötnapos határidőn belül nem írja alá a módosítást, Magyar Péter szerint megindítható ellene a megfosztási eljárás – amelynek megindulásától kezdve jogköreit már nem gyakorolhatná.
A házelnöki székből a Sándor-palotába: Forsthoffer Ágnes
Az Alaptörvény szerint az államfői tisztség megüresedése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az Országgyűlés elnöke gyakorolja a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit. Vagyis a módosítás hatálybalépését követő naptól Forsthoffer Ágnes írja alá a törvényeket, fogadja a nagyköveteket és nevezi ki a bírákat – miközben képviselői jogait nem gyakorolhatja, a házelnöki teendőket pedig a parlament által kijelölt alelnök, feltehetően a három tiszás alelnök (Hallerné Nagy Anikó, Kőszegi Krisztián vagy Rák Richárd) valamelyike veszi át.
A házelnök azonban nem csak ügyvivőként került képbe. A parlamenti közvetítések nyomán elfogulatlan ülésvezetése pártján kívül is népszerűvé tette, és az elmúlt hetekben komolyan felvetődött a jelölése.
Csakhogy Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettese éppen az Indexnek mondta el, hogy most biztosan nem lesz Forsthoffer Ágnesből köztársasági elnök. A képviselő azt is elárulta, milyen profilt keres a párt.
Olyan jelöltje lesz a Tisza Pártnak, aki független a politikai csatározásoktól, nem vett részt az elmúlt két év kampányában, és meg tudja testesíteni a nemzeti egységet, amelyet Sulyok Tamás nem tudott
– fogalmazott Melléthei-Barna Márton.
A sakk királynője, aki mattot adhat a Sándor-palotának: Polgár Judit
A Melléthei által felvázolt kritériumrendszerbe – politikai csatározásoktól független, a kampányban részt nem vett, a nemzeti egységet megtestesítő személy – a felvetődő nevek közül a legtisztábban Polgár Judit illik bele.
Minden idők legeredményesebb női sakkozójának jelöltsége lakossági kezdeményezésekben és online petíciókban bukkant fel, ő maga pedig július 3-án az amerikai nagykövetség függetlenségnapi fogadásán találkozott Magyar Péterrel, és egy játszmában meg is verte.
A sakkpartin elszenvedett megsemmisítő vereségem talán senki számára nem lehet meglepetés
– kommentálta a kormányfő.
A Tisza kalapjából: Rost Andrea, Bujdosó Andrea és Gajdos László
A leggyakrabban emlegetett tiszás név Rost Andreáé – csakhogy az ő esete éppen azt mutatja, mennyire nem egyszerű a Melléthei-féle mércét komolyan venni. Az operaénekes ugyanis nem kívülálló, hiszen a Tisza országos listáján közvetlenül Magyar Péter mögött, a második helyen szerepelt, egyéni körzetben is mandátumot szerzett, vagyis a kampány egyik legláthatóbb arca volt. A jelöltségének elméletét Schiffer András ügyvéd vetette fel, abból kiindulva, hogy Rost a választás után, előkelő listás helye ellenére mégsem lett se kormánytag, se házelnök, de még bizottsági elnök sem.
„Ezt egy esetben tűri mosolyogva a második helyezett: hogyha az illetőnek be van ígérve az elnöki poszt” – vélekedett a volt politikus, akinek találgatását tiszás körökben eddig nem cáfolták. Ha viszont Melléthei-Barna szavait szó szerint vesszük, azok akár a Schiffer-elmélet burkolt cáfolataként is olvashatók – a kampányban részt vett személy ugyanis a megfogalmazott profilba nem fér bele.
Ugyanez az ellentmondás terheli a két személyt is, akinek a neve információink szerint tiszás körökben kering.
Az egyik Bujdosó Andrea frakcióvezetőé. A vezetőfejlesztési tanácsadóként és gazdasági vezetőként dolgozó politikus a Tisza fővárosi frakcióvezetőjeként vált ismertté, majd a kampány egyik legnagyobb skalpját szerezte, amikor Pest 3-ban közel 58 százalékkal legyőzte Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját. A választás után a párt egyhangúlag választotta a 141 fős, jórészt politikai újoncokból álló frakció élére, ami önmagában is bizalmi pozíció, hiszen Magyar Péter után gyakorlatilag ő a parlamenti Tisza arca. Az erdélyi születésű politikus a frakcióvezetői felkérésekor úgy fogalmazott, hogy nőként és külhoni származású magyarként külön megtiszteltetés számára, hogy minden magyart képviselhet, és ez a mondat „hívei” szerint akár államfői szerepfelfogás előképeként is olvasható. Ellene szól viszont, hogy nehéz elképzelni, a kormánypárt épp a frissen stabilizált frakcióvezetését áldozná fel a Sándor-palotáért.
A másik név Gajdos Lászlóé, és az ő esete annyiban különleges, hogy tiszás politikusként is közel áll a Melléthei-féle „nemzeti egység” kritériumhoz. Az élő környezetért felelős miniszter neve három évtizede egybeforrt a Nyíregyházi Állatparkkal, amelyet 1996-tól egy elhanyagolt kultúrparkból Európa legjobbjai közé sorolt, évente több százezer látogatót vonzó intézménnyé épített.
Nyíregyháza díszpolgáraként sokáig a fideszes városvezetés is büszkén dicsekedett vele – egészen addig, amíg tavaly novemberben be nem jelentették, hogy a Tisza színeiben indul, amire Magyar Péter szerint „Orbán Viktor kiadta a lövési engedélyt”. A szabolcsi 1-es körzetben végül a szavazatok mintegy 65 százalékával nyert, vagyis pártszimpátiákon átívelő népszerűsége a számokban is kimutatható. Az ő jelölése mellett szólhat, hogy a közbeszédben a „tisztesség” és a „szakmaiság” megtestesítőjeként jelenik meg – ellene viszont az, hogy két hónapja vezet egy nulláról felépítendő minisztériumot, amelyet aligha hagyna ott félkészen.
A tiszás verziók ugyanakkor nem teljesen légből kapottak, Magyar Péter ugyanis a 444-nek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy nem zavarná, ha akár kormánytag vagy a Tisza Szigetek egyik tagja lenne a következő köztársasági elnök. A miniszterelnök szerint attól, hogy valaki egy párt közösségéből érkezik, még lehet jó államfő – bár hozzátette, azt is el tudja képzelni, hogy kívülről jön valaki, és a döntést nem egyedül akarja meghozni. Az mindenesetre biztos, aki a felsoroltak közül képviselőként vagy miniszterként ülne át a Sándor-palotába, annak az Alaptörvény összeférhetetlenségi szabálya miatt minden más állami és politikai tisztségéről le kellene mondania.
Az óellenzék és a „bölcsek”
Az óellenzéki-civil oldalon a leggyakrabban emlegetett név Iványi Gáboré. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze áprilisban még így nyilatkozott:
Nem zárkóznék el, az ember legalább az életének utolsó szakaszában hadd tegyen még egy szolgálatot a hazájának.
Két héttel később azonban már visszafogottabb volt és a Neshama TV-nek azt mondta, nem ambicionálja a posztot, és meggyőződése, hogy a Tisza Pártnak már megvan a saját jelöltje.
Róna Péter, a hatpárti ellenzék 2022-es közös államfőjelöltje az Indexnek adott májusi interjújában egyértelművé tette, hogy ő már nem vállalná a tisztséget.
„Felettem már eljárt az idő. Erre most már nem lennék igazán alkalmas, hiszen a minap voltam 84 éves” – fogalmazott a közgazdász-jogász professzor, aki szerint a Tisza-kormánynak politikai és erkölcsi felelőssége, hogy ne pártkatonát állítson a Sándor-palotába. Az általa szorgalmazott alkotmányozásig tartó átmeneti időszakra egy alkotmányjogilag „mélyen […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!