Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Mint arról beszámoltunk, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke hétfő reggel Facebook-posztjában közvetlen államfőválasztást követelt. Mint írta: „Elég a piszkos politikai alkukból. Döntsön közvetlenül a nép arról, hogy ki vezesse a hazánkat!” A bejegyzésben leszögezte, a köztársasági elnököt közvetlenül a népnek kell megválasztania, hiszen „a néptől nem félni kell, hanem bízni benne”.
Három évtized hamis politikai alkui után itt az idő, hogy az emberek döntsék el, ki vezesse a Magyar Köztársaságot
– fogalmazott a Tisza Párt elnöke, hangsúlyozva, hogy nem olyan államfőre van szüksége az országnak, aki hallgat, amikor a kormány elnyom, vagy aki gyermeki ártalmakra nem reagál – miközben a demokrácia romjain pingpongozik. „Nem az elsőként gratuláló pártkatona kell, hanem egy olyan elnök, aki nehéz időkben is kiáll a hazájáért” – jegyezte meg.
Két referendum
Magyar Péter javaslatának vannak történelmi előzményei. A rendszerváltozás hajnalán ugyanis két országos népszavazás is érintette a közvetlen államfőválasztást. Az úgynevezett négyigenes (1989. november 26.) népszavazás kérdései közül igazából csak az elsőnek volt akkoriban politikai relevanciája, hiszen az első három kérdést (az állampárt munkahelyekről való kivonása, a pártvagyonnal való elszámolás, illetve a Munkásőrség feloszlatása) a parlament már a referendum előtt rendezte. Viszont az első kérdés gyakorlatilag kivette a nép kezéből a valódi döntés lehetőségét:
Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
Ezzel az indítványozó pártok szerették volna elkerülni, hogy az akkor még MSZMP-s többségű Országgyűlés egy pártállami kötődésű köztársasági elnököt válasszon. A másik cél pedig az volt, hogy az elnököt az Országgyűlés képviselői válasszák meg, és ezzel elkerüljenek egy népszavazási jellegű elnökválasztást.
A rendszerváltozás utáni második népszavazás (1990. július 29.) a referendumot kezdeményező párt, az MSZP súlyos vereségével végződött. A szocialisták a népszavazási kérdésükkel szerették volna megvétózni az MDF–SZDSZ-paktumnak az államfő megválasztására vonatkozó részét:
Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg?
A szavazást az Országgyűlés rafinált módon a nyaralási szezon derekára tűzte ki, így a voksolás teljes érdektelenségbe fulladt. A sikertelen népszavazás után pedig már semmi akadálya nem volt, hogy a paktumnak megfelelően az Országgyűlés 1990. augusztus 3-án Göncz Árpádot válassza meg köztársasági elnökké.
Közvetlen és közvetett
A közvetlen (választópolgárok általi) és a közvetett (parlament általi) államfőválasztás nem csupán módszertani kérdés. Nem mindegy ugyanis, hogy az államfő mekkora legitimációval bír?
- A prezidenciális (elnöki) rendszerben az elnök a végrehajtó hatalom feje, széles jogkörrel rendelkezik, de hatalmát a törvényhozó hatalom meghatározott keretek között ellenőrzi és ellensúlyozza. Az elnök hatalmának legitimációját elsődlegesen az adja, hogy felhatalmazását közvetlenül a választóktól nyeri. Hatásköre nem a protokolláris ügyekre korlátozódik, hanem kiterjed például a kormányzati politika meghatározására, az ország külpolitikájára, a költségvetési tervezet benyújtására és a végrehajtó hatalom tisztségviselőinek kinevezésére is.
- A parlamentáris (parlamenti) rendszerben a végrehajtó hatalom feje a törvényhozásnak felelős. A miniszterelnök és a miniszterek sorsa is a törvényhozás kezében van. A parlamentáris rendszerben az államfő jóval kisebb hatalommal rendelkezik.
Prezidenciális a kormányformája az Amerikai Egyesült Államoknak, de az elnöki rendszer dívik Latin-Amerikában (például Brazíliában) is. Félprezidenciálisnak szokták besorolni Franciaországot, Oroszországot, Lengyelországot és Romániát, míg parlamentárisnak Németországot, Olaszországot vagy éppen Magyarországot.
„Valóban van ilyen terv?”
A közvetlen államfőválasztás ügyét a pártok időről időre zászlajukra tűzik. 2024 februárjában, Novák Katalin lemondását követően négy ellenzéki párt (a Jobbik, a Mi Hazánk, a DK és az MSZP) is önálló indítványt nyújtott be az Országgyűléshez, amelyben az államfő közvetlen választását kezdeményezték.
Idén januárban pedig maga Magyar Péter osztotta meg aggodalmát, hogy
információi szerint Orbán Viktor és környezete fontolóra vette az államfő közvetlen választásának bevezetését, valamint a félprezidenciális rendszer kialakítását.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!