Lezárult a társadalmi egyeztetés, két nap múlva kiderül, mennyien támogatták az Alaptörvény módosítását

A kormány szombatig várta a magyar emberek véleményét az Alaptörvény 17. módosításáról, a kiértékelés eredményét június 30-án teszik közzé. A társadalmi egyeztetésre viszont csak öt napot adtak, amelyet a Magyar Helsinki Bizottság sérelmezett, ennek ellenére többen jelezték véleményüket, köztük Márki-Zay Péter is. Ugyanakkor Magyar Péter korábban jelezte, hogy a péntekig beérkezett mintegy 10 ezer észrevétel 95 százaléka támogatja a képviselői mandátum hosszának korlátozását.

A tervezet indoklása szokatlanul élesen fogalmaz a 2011-ben elfogadott Alaptörvénnyel szemben. Az előterjesztők szerint a több mint tizennégy éve hatályos dokumentum nem töltötte be az alkotmány feladatát: nem a közhatalom korlátja, hanem az aktuális pártpolitikai célok eszköze, nem közös értékek kifejezője, hanem a politikai harc fegyvere volt.

Az indoklás úgy összegez: az Alaptörvény „nem az egység, hanem a megosztottság szimbóluma volt”. Ebből a diagnózisból a kormány azt a következtetést vonja le, hogy egy teljesen új alkotmányra van szükség. Ezt azonban – szemben a korábbi gyakorlattal – nem akarják egyoldalúan, a másik oldal kizárásával elfogadtatni, hanem széles körű, bevonó alkotmányozási folyamatot ígérnek.

Időkorlát a képviselőknek és az államfőnek is

A csomag legszemélyesebb következményekkel járó pontja a köztársasági elnököt érinti, és 9 pontba rendezték a tervezet legfontosabb intézkedéseit: 

1. Időkorlát az országgyűlési képviselőknek: egy országgyűlési képviselő legfeljebb 12 évig tölthetné be ezt a tisztséget. Ez erősíti a demokratikus megújulást, és korlátozza a hatalom bebetonozódását.
2. A köztársasági elnök megbízatásának rendezése: a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnne, az Országgyűlés pedig 30 napon belül új államfőt választana. A cél az államfői intézménybe vetett bizalom és az alkotmányos működés helyreállítása.
3. Függetlenebb Alkotmánybíróság: a módosítás újra bevezetné az alkotmánybírák 70 éves felső korhatárát. Ez segítené, hogy az Alkotmánybíróság kiegyensúlyozottabb és függetlenebb testületként működjön. Az Alkotmánybíróság tagjai ezentúl saját tagjaik közül választhatnának elnököt.
4. Erősebb bírói önigazgatás: a bírák nagyobb szerepet kapnának az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és elszámoltathatóságában. Ez erősíti az igazságszolgáltatás függetlenségét.
5. Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal létrehozása: egy új intézmény segítené a közvagyon védelmét és a jogellenesen felhasznált közpénzek visszaszerzését.
6. Kevesebb sarkalatos törvény: csökkenne azoknak az ügyeknek a száma, amelyekhez kétharmados döntés kell. Így a mindenkori demokratikus többség valóban kormányozni tudna, miközben az alapvető alkotmányos garanciák megmaradnak.
7. Az Alkotmánybíróság teljesebb hatásköre: megszűnne az a korlátozás, amely bizonyos költségvetési és adóügyekben korlátozza az Alkotmánybíróság vizsgálati lehetőségét. Ez erősíti az alkotmányos kontrollt.
8. A közpénz védelmének erősítése: a módosítás hatályon kívül helyezné a közpénz jelenlegi, szűkítő alaptörvényi […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2026/06/28/alaptorveny-modositas-tarsadalmi-egyeztetes-kiertekeles/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!