Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A március 20-22. között lezajlott kínai vizitet nehéz másként értelmezni, mint egy erősen szimbolikus, elsősorban üzenetértékű eseményt. Üzenet a Nyugatnak (összeállt az orosz-kínai tengely, féljetek!) és üzenet az orosz közönségnek (baráti, szinte testvéri kapcsolatok vannak Kínával, és ha kell, Peking segít). Ez az üzenet. De mi a valóság, amit a tények oldalán látunk?
Politikai együttműködés
A találkozó végeredménye 14 megállapodás és memorandum lett. Tizennégy megállapodás, ez fantasztikus – mondhatnánk. Jól kommunikálható információ, ugye? Akkor már kevésbé az, ha belemegyünk a részletekbe, és megnézzük, pontosan milyen megállapodások születtek. Például: „memorandum az elmélyült együttműködésről a vásári- és kiállítási tevékenységről”. Vagy „memorandum az elmélyült erdészeti kitermelésről”. Vagy „megállapodás az orosz-kínai televíziós programok közös gyártásáról”.
Ezek nem azok a megállapodások, amelyeknek bármiféle stratégiai jelentősége lenne. Még kommunikálni is nehéz, ezért az orosz média nem is ment bele a részletekbe, a lakosságnak elég annyit tudnia, hogy „közös megállapodások egész sora született”. Az erős konkrétumok ugyanakkor hiányoztak erről a találkozóról.
Katonai együttműködés
Bár a csúcstalálkozó előtti diskurzus elsősorban arról szólt, hogy Peking katonailag kisegíti-e Moszkvát, erről hivatalosan egyetlen megállapodás sem született, sőt, a nyilvános tárgyalások során még elő sem került a téma. Ettől függetlenül zárt ajtók mögött szinte biztosak lehetünk, hogy orosz kezdeményezésre beszéltek róla, de aligha kaptak valamit Kínától.
Egyszerűen azért, mert Kínának semmilyen érdeke nem fűződik hozzá, hogy fegyvereket küldjön.
Egyrészt ez szembemenne a békeközvetítő, semleges imázsával, amit próbál állítani magáról Peking. Másrészt nem tudna mit kapni a fegyverekért cserébe, hiszen Moszkva már így is teljes mértékben függő helyzetbe került. Harmadszorra pedig nem kockáztathatja meg a fegyverküldés miatt a nyugati kereskedelmi kapcsolatait, amelyeket Kína nagyon fontosnak tart – erről bővebben kicsit lejjebb.
Kína számára a stratégia a következő: meg kell találni azt a vékony egyensúlyt, hogy szimbolikus gesztusokat tegyenek Oroszországnak (ez megvan), de feltétlenül ügyeljenek arra, hogy ez ne veszélyeztesse a nyugati gazdasági kapcsolataikat. Arra is ügyelniük kell, hogy Moszkvát ne támogassák meg úgy, hogy esetleg megnyerjék a háborút, mert az Oroszország megerősödésével fog járni (ez nekik nem jó), de el is kell kerülniük a jelenlegi orosz politikai rendszer bukását, mert ki tudja, mi jön a helyére. Mi van, ha Kínával ellenséges, Nyugat-barát vezetés jön utána?
Az orosz-ukrán háború miatt az egyetlen téma, amely komolyan előkerült, az a február végén ismertetett kínai béketerv volt, ám ebben finoman szólva nem volt összhang a két vezető között. A kínai béketerv alapvetően olyan állításokat tartalmaz, amelyek nem túl kedvezőek Moszkvára nézve. Például a nemzetközi normák és szerződések betartása, vagy Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának a megőrzése. Nem véletlen, hogy eddig Oroszország nem is reagált a kínai tervre. Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov korábban annyit fűzött hozzá a dokumentumhoz, hogy „Oroszország alaposan meg fogja vizsgálni a kínai javaslatokat”.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2023/03/28/orosz-kinai-tengely-hszi-csin-ping-putyin/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
