Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Magyar Péter és a Tisza Párt az előző két évben politikai értelemben kannibalizálta az ellenzék jelentős részét. A 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választás a hivatalos pecsétet is ráütötte arra, hogy „új seriff van a városban”: a Tisza Párt az EP-választáson 29,6 százalékot ért el, miközben a DK–MSZP–Párbeszéd trió 8,03 százalékig jutott. A Momentum az öt százalékos küszöböt is csak távolról, homályosan láthatta, de képtelen volt átlépni rajta. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt a Momentumnál is gyengébb eredményt ért el. A parlamenti frakcióval rendelkező Jobbik 1 százalék alatt maradt, ahogy az LMP is.
Az ellenzéki oldalon a Mi Hazánk Mozgalom meg tudta őrizni szavazóbázisának integritását a tiszás úthengerrel szemben, az EP-választáson 6,71 százalékos eredményt produkáltak Toroczkai Lászlóék, és a közvélemény-kutatások többségében azóta is inkább a küszöb fölé mérik a pártot, ellentétben például a Demokratikus Koalícióval.
A feltámadásba vetett kezdeti hit, valamint az ambiciózus megújulási tervek sikertelensége után szűkült az ellenzéki mezőny: az MSZP, a Momentum, és az LMP úgy döntött, hogy nem indul a 2026-os országgyűlési választáson. A Párbeszéd sem áll rajthoz, de a párt történetét vizsgálva ez inkább a főszabály, semmint a kivétel, tekintettel arra, hogy egyetlen országos választáson sem állított önálló listát. A Jobbik legalább megpróbálta, viszont a jelöltállításnál elhasalt. A hatpárti összefogás korábbi pártjai közül csak a Demokratikus Koalíció van versenyben, egyre kevesebb sikerrel: a párt több egyéni jelöltje is visszalépett a választástól.
A Dobrev Klára vezette párt egyéni választókerületi jelöltjei közül először a kecskeméti Kopping Rita jelentette be, hogy mégsem indul, majd szinte rögtön ki is zárták a DK-ból. Dobrev Klára a Tisza Párt felől érkező zsarolást emleget, amit Magyar Péter tagad. Később az egyik fővárosi politikusról, Ternyák Andrásról derült ki, hogy nem lesz ott a szavazólapokon a neve. Dobrev Klára ezen a ponton érezhette úgy, hogy a kezébe kell vennie a visszalépések kommunikációját, bejelentette: valóban nem indul Ternyák András, sőt, kiszáll a versenyből Komáromi Zoltán és Godó Beatrix is.
A visszalépési hullám nem csak a DK-t érinti, több jobbikos – akik megugrották az ajánlásgyűjtési minimumot –, közölte, hogy inkább mégis kihagyja április 12-t, így döntött többek között Lukács László György, a párt parlamenti frakcióvezetője is.
Ami a fentieknél is jelentősebb, választókerületi szintű változást jelent, hogy több, 2022-ben még győztes ellenzéki politikus elkerüli az áprilisi összecsapást. A momentumosok a párttal együtt kisétáltak a politikai küzdőtérről, viszont függetlenként indult volna, azóta bejelentette visszalépését
- a zsinórban háromszor egyéni mandátumot nyert Szabó Szabolcs,
- a 2022-ben győztes Vajda Zoltán,
- az előző kettő választáson egyéni választókerületből parlamentbe jutó Szabó Tímea,
- a 2014 óta Szegeden verhetetlen Szabó Sándor,
- a szintén egyéni képviselő Jámbor András,
- valamint Mellár Tamás, aki kétszer is elhozta a pécsi mandátumot.
A visszalépő politikusok közös érve, hogy nem kívánnak a kormányváltás útjába állni az ellenzéki szavazatok megosztásával.
Az ellenzéki oldalon is van igény egy erős vezetőre
Zsiga Bulcsú, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője lapunk kérdésére úgy vélekedett, hogy a magyar társadalom alapvetően vezetőcentrikus, ebből érdemes kiindulnunk, ha az ellenzéki térfél erőviszonyainak átalakulását kívánjuk vizsgálni.
Nem Orbán Viktoré az egyetlen olyan tábor, amelyik azt várja el egy politikustól, hogy vezesse. A társadalom ellenzéki felének jelentős részében is megjelenik az igény, hogy legyen egy személy, aki integrálja őket. Magyar […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!