Az év elején a Sukoró-per emlegetésével üzent Karácsony Gergely a maxi-Dubaj-szerződés aláíróinak, ugyanis szerinte a kormány az Eagle Hills Csoporttal aláírt szerződése nagyon hasonlít a sukorói állam területekhez kapcsolódó botrányhoz.
A főpolgármester által emlegetett Sukoró-ügy még 2008-ban robbant ki, amikor a kormány tárgyalásokat kezdett Ronald S. Lauder amerikai–izraeli üzletemberrel egy kaszinóberuházásról. A befektetés az ígéretek szerint egymilliárd dolláros projekt lett volna, amely 2500 munkahelyet teremtett volna a térségben. Az ügy azonban politikai és jogi bonyodalmak sorozatát indította el, végül pedig egy több évig húzódó botrány lett belőle.
Tizenöt évvel ezelőtt még a Fidesz kampányolt a terület beépítése ellen
2008. május 21-én a kormány hivatalosan is támogatásáról biztosította a beruházást. Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök politikai ügyként kezelte a projektet, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV) bízta meg a telekcsere lebonyolításával. Az ügylet során az állami tulajdonban lévő, a Velencei-tó partján fekvő telkeket cserélték volna el Albertirsa és Pilis külterületén található földekre, amelyekre az államnak az M4-es autópálya építéséhez volt szüksége. A csere feltétele az lett volna, hogy a területek értékarányosak legyenek. Azonban a különböző értékbecslések jelentős eltéréseket mutattak, és a legkedvezőtlenebb becslések szerint az államot akár 1,3 milliárd forintos kár is érhette volna.
A Gyurcsány-kormány 2009 áprilisában még kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet, azonban a politikai támogatás hamar elillant, ugyanis Gyurcsány Ferenc távozása után az új miniszterelnök, Bajnai Gordon már 2009 júniusában jelezte, hogy további vizsgálatokat kezdeményez az MNV-nél. Az akkori pénzügyminiszter, Oszkó Péter ekkor menesztette Tátrai Miklóst az MNV éléről. 2010-re pedig teljesen leállították a projektet, és semmissé tették a szerződéseket.
Az ügy következtében büntetőeljárások indultak. 2015 szeptemberében a Szolnoki Törvényszék első fokon hűtlen kezelés kísérlete miatt négy év börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját, és három és fél évre Császy Zsoltot, a cég egykori jogi és értékesítési igazgatóját. Azonban 2016-ban a Szegedi Ítélőtábla másodfokon bűncselekmény hiányában felmentette őket. Ezt követően a Kúria 2017-ben új eljárást rendelt el, és végül jogerősen három, illetve két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Tátrait és Császyt hűtlen kezelés kísérlete miatt.
A Fidesz 2008-ban a tiltakozott a kaszinóberuházás ellen környezetvédelmi és társadalmi okokra hivatkozva, 2009-ben pedig kezdeményezték egy vizsgálóbizottság létrehozását is a kaszinóberuházással kapcsolatos kormányzati tevékenység feltárására.
A Sukoró-ügy így végül nemcsak egy gazdasági visszaélés gyanúját vetette fel, hanem komoly politikai következményekkel is járt. Az eset rávilágított az állami vagyonkezelés hiányosságaira, valamint arra, hogy a nagy volumenű beruházások mögött sokszor átláthatatlan politikai és gazdasági érdekek húzódnak meg. Bár a kaszinóberuházás soha nem valósult meg, az ügy évekig tartó vizsgálatokhoz és politikai vitákhoz vezetett, amelyek a mai napig hatással vannak a magyar közéletre, amit jól mutat Karácsony Gergely januári üzenete.
Azonban miközben a főpolgármester csak példálózott a Velencei-tó partján fekvő kis községgel, a szabadstrand és a mellette fekvő terület ismét beszédtéma lett, ugyanis a ugyanis a Fidesz, amely még ellenzékben kampányolt a tóparti beruházás ellen, most ugyanarra a területre szeretne ifjúsági központot és sok minden mást. Annak ellenére, hogy a helyiek jelentős része nem örül a terveknek, pont a korábban a kormánypárt által is emlegetett környezetvédelmi és társadalmi okokra hivatkozva.
Fiatalokért Központ és szinte bármi más is épülhet a partra
Már 2021-ben megszületett a kormányhatározat egy olyan sukorói beruházási koncepcióról, amely Fiatalokért Központ néven egyetemi hallgatóknak biztosítana konferencia-, sport- és rendezvényhelyszínt. A tervezetben a gólyatáboroknak, szakmai előadásoknak, kulturális és sportprogramoknak helyet adó multifunkciós központi csarnok felállítása mellett 1100 mobil ház telepítése is szerepel, amelyek szálláshelyként szolgálnának a komplexumba érkező fiatalok számára.
A határozatban erre a beruházásra megjelölt terület a tavaly ősszel átadott Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia melletti állami és önkormányzati tulajdonú ingatlan, amelyet egyik oldalról mezőgazdasági területek, másik oldalról pedig a Velencei-tó határol. Ez pontosan az a terület, ahová 2008-ban a kaszinóvárost megálmodták és ami a Gyurcsány-féle botrány lecsengése után, 2020-ban a Tópart Business Kft. tulajdonába került. A szóban forgó terület az Átlátszó beszámolója szerint öt tulajdonossal rendelkezik: Madarász László, Dr. Berényi János György, Dr. Székely István József, valamint az APR Holding Kft. és a Librate novo Kft. Az APR Holding Kft.-n három cég osztozik, az A-Home Kft., a Greennovatív Kft. és a Peter’s Consulting Kft.
A Greennovatív Kft. tulajdonosa Ruszlan Rahimkulov orosz oligarcha, Megdet Rahimkulov egyik fia. A Peter’s Consulting Kft. tulajdonosa pedig Zentai Péter üzletember.

Azonban hiába a kormányhatározat a megvalósulás kitolódott, viszont 2024 utolsó Magyar Közlönyében feltűnt egy rendelet, amely szerint 019/3. helyrajzi számú, 8 és fél hektáros ingatlanra „szálloda, szálláshely, apartmanszálló, lakó, kulturális, közösségi szórakoztató, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, sport és rekreáció, iroda rendeltetésű építmények” helyezhetőek el. A beépítési paraméterek szerint a helyszínre akár 13 méter magas épület is felhúzható, a terepszint feletti beépítés mértéke 25 százalék lehet, a terepszint alatti beépítésre viszont 50 százalékos beépítési arányt engedélyeznek.
A helyiek többsége nem támogatja a beruházást
Sukorón járva az Index stábja arról érdeklődött a helyieknél, hogy mit szólnak a kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházáshoz. Több helyi azonban vagy nem is hallott a tervekről, vagy hallott róla, de nem foglalkozik a történettel.
Felőlem azt építenek amit akarnak, engem nem érdekel
– fogalmazta meg sokak véleményét egy, a kertjében dolgozó idős hölgy.
Egy másik tősgyökeres helyi is azt mondta először, hogy nem akar véleményt formálni az ügyben, aztán mégis hosszan kifejtette, hogy mit is gondol a kormány tervéről.
Ide azért költöznek az emberek, mert csendet és nyugalmat akarnak. Én sem akarok egész nyáron zsibongást hallgatni, elég, hogy az EFOTT alatt zeng az egész falu. Ne építsenek ide nekünk semmit
– összegezte végül mondandóját.
Érdeklődtünk a polgármesteri hivatalban is, ugyanis kíváncsiak lettünk volna a polgármester, Mészárosné Hegyi Gyöngyi véleményére is az üggyel kapcsolatban. Ottjártunkkor azonban elfoglalt volt, így nem adott kérdéseinkre választ, igaz, azzal, hogy a kormány kiemelt beruházássá […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!