Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Szabó Rebeka arról beszélt napirend előtt, hogy egy nemzetközi kutatócsoport csaknem 73 ezer, a biodiverzitás csökkenése témában eddig született tanulmányt vizsgált meg, az eredmények riasztóak, csökken a fajok száma és az összetételük is megváltozik.
Magyarországon jelenleg a természetvédelem területén önfényezés és mellébeszélés zajlik, pedig sajnos a természetpusztítás itthon is folyamatos
– jelentette ki a Párbeszéd–Zöldek képviselője, konkrét példaként említve a Fényi-erdőt érintő tarvágást, valamint fák kivágását a Duna egyes mellékágainak partján Nagymaros és Kismaros között.
Válaszában Nagy István kifejtette, a biodiverzitás valóban nagyon fontos és kiemelt kérdés, főleg napjainkban, amikor a klímaváltozás érzékelteti a hatását. Az agrárminiszter kiemelte, fontos szempont, hogy „a természetvédelmet egyre inkább teremtésvédelemként kezeljük. Nem hagyhatjuk ki belőle az embert, nem hagyhatjuk ki belőle az egyensúly figyelembevételét”.
Egy fa kivágása mindig sokkal nagyobb zajt kelt, mint száz hektár erdő növekedése, így vagyunk ezzel, amikor Európában a legnagyobb országfásítási programot hajtjuk végre, 24-ről 27 százalékra emeljük az ország fával borított területeinek arányát
– hívta fel a figyelmet Nagy István, hozzátéve, a legnagyobb forráskerettel hirdették meg az erdők fenntartását, minőségi javítását és a telepítéseket.
Az agrárminiszter kitért arra is, olyan garanciák vannak beépítve, amelyek alapján egyetlen fát sem vághatnak ki, ha az nem indokolt. Erdőterv alapján kell dolgoznia az erdőgazdaságoknak, védett területen nem is érhetnek hozzá fához – büntetőjogi következménye van –, ha a természetvédelmi hatóság arra nem adott engedélyt. „A tarvágás sokszor épp azt segíti, hogy hogyan tud őshonos telepítéssel, az éghajlatváltozás kivédéséhez alkalmas fajokat telepíteni a természetvédelem közreműködésével az erdészetvédelmi hatóság” – húzta alá Nagy István.
„Le kell ölni ezeket az állatokat azért, hogy megmentsük a többit”
Dócs Dávid szerint a magyar mezőgazdaság „vérzivataros időszakot él át”, a Mi Hazánk képviselője többek között a száj- és körömfájás vírust, a madárinfluenzát, a sertéspestist, valamint a lóherpeszt említette meg. Az ellenzéki politikus rögzítette azt is, hogy az Alföld egyes részein az éves szükséges csapadékmennyiség fele sem érkezik meg, az érintett gazdák csak mínuszosan tudnak termelni.
Válaszában Nagy István elismerte, valóban kihívásokkal teli időszakban van az agrárium: „A vírusok korában vagyunk, gyakorlatilag nincs olyan állatfaj, amelyet ne veszélyeztetnének különböző betegségek, amelyek jelenléte végtelenül súlyos gazdasági károkat okoz a magyar mezőgazdaságnak”.
Nehezített pályán vagyunk, mert a társadalom egy része még azt is kétségbe vonja, hogy létezik a vírus
– mondta az agrárminiszter, azzal folytatva, hogy a járványkezelés módját is éri kritika, „jönnek a javaslatok az ’50-es, ’60-as, ’70-es évekbeli megoldásokkal, amit össze sem lehet hasonlítani a mostani helyzettel. Akkor egy-két jószág volt egy-egy istállóban, akkor lehetett karantént használni, akkor nem volt mentes állomány, most viszont az európai állatállomány nagy értékét az jelenti, hogy mentes a vírustól”.
Nagy István úgy látja, aki nem szakmabeli, nehezen érti meg, hogy miért nem lehet vakcinázni. „Azért nem lehet, mert ha vakcináznak egy állatot, akkor abban lesz vírus, és ha egy mentes állat mellé kerül, megfertőzheti. Akkor lehetne vakcinázni, ha egész Európa és a világ úgy döntene, hogy megszünteti a mentesség státuszt. A madárinfluenzára, valamint a száj- és körömfájásra is van vakcina, csak nem lehet alkalmazni, mert veszélyeztetné a mentességet” – húzta alá az agrárminiszter, jelezve, ezért az az elfogadott nemzetközi védekezési mód, hogy megvédik a mentes állományt a fertőzött állatok leölésével.
Háromezer állat egy légtérben van. Amikor egy állat már tüneteket mutat, az azt jelenti, hogy legalább egy-két hete fertőzött, kibocsátotta magából a vírust. Nincs más megoldás, nincs karanténozási lehetőség, le kell ölni ezeket az állatokat, azért, hogy megmentsük a többit
– jelentette ki Nagy István, aki arra a szempontra is felhívta a figyelmet, ha vakcináznák az állatokat, azonnal lezárnának az ország körüli piacok, tejet és húst sem tudnánk exportálni. Az agrárminiszter egyébként kezdeményezte az Európai Uniónál, hogy gondolják újra a mentesség státuszát.
„Ennek a tragikus eredményeit láthatjuk a legutóbbi statisztikai adatokban”
„2022-ben hozta meg a kormány azt az átgondolatlan és felelőtlen döntést, miszerint eltörli a nyelvvizsga-kritériumot az egyetemi felvételiknél. Ennek a tragikus eredményeit láthatjuk a legutóbbi statisztikai adatokban” – közölte napirend előtti felszólalásában Brenner Koloman. A Jobbik politikusa többek között azt javasolta, hogy újra vezessék be a nyelvi előkészítő évet.
Brenner Koloman a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésére kitérve azt kérte, hogy becsüljék meg az MTA-t, becsüljék meg a tudósokat. „Tudósokról csak tudósok tudnak érdemben dönteni. A magyar egyetemi világ sokkal többet érdemel, mint a kormány tudás és tudományellenes politikája” – vélekedett a jobbikos politikus.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!