Lázár János azzal kezdte, „könnyen lehet, hogy ebben a minőségben ez az utolsó találkozásunk, ki tudja, mit hoz a jövő évi választás”, ezért köszönetet mondott a bizottságnak. A miniszter először a haza és a haladás ügyét emelte ki:
- Haza ügye – a minisztérium vállalt és hirdetett feladata, hogy a magyar vállalkozásoknak lehetőséget teremtsen.
- A haladás ügye – az a cél, hogy Magyarország a közepesen fejlett országok sorából a fejlett országok közé léphessen.
Lázár János elárulta, hogy az Építési és Közlekedési Minisztériumnál 1930-an dolgoznak. Ezenkívül felügyelnek 27 állami vállalatot, ez 61 ezer munkavállalót jelent, a közlekedési ágazat 49 ezer főt foglalkoztat.

A miniszter a beruházásokkal kapcsolatban elmondta:
566 beruházás van folyamatban, aminek az összege 3056 milliárd forint. Korábban felfüggesztésre került 274 beruházás, de a hírekbe már nem került be, hogy ebből a csomagból újraindítottunk 125 darab beruházást.
Lázár János arra is felhívta a figyelmet, hogy ma egy autópálya megépítése 6 év, vasúté 8 év. 305 útépítési beruházás van folyamatban, köztük az M49-es Nyíregyházánál, a mohácsi Duna-híd, valamint egy új csomópont Kecskemétnél. A kormány szempontja volt, hogy Magyarország a térségben kulcs- és hídország legyen, olyan befolyásos és erős gazdasággal, amivel érdemes együttműködni, ezért viszik az autópálya-hálózatot túl az országhatáron. A miniszter ismertette, hogy az újdíjakból jelentős, több mint 800 milliárd forintnyi bevétele van az államnak évente, ezt döntően az átmenő árufuvarozók fizetik meg.
A tárcavezető rámutatott: bárki kormányozza az országot, elkerülhetetlen, hogy alsóbbrendű utak felújítására komoly erőforrásokat csoportosítson. Ez lehetséges úgy, hogy több adó marad a helyi önkormányzatoknál, de úgy is, hogy az állam erre külön forrásokat nyit.
164 magasépítési beruházás is folyamatban van, valamint épül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa, ami a Palotanegyed megújulását jelenti.
Ezer kilométernyi vasútfelújítás következik
Lázár János a vasúttal kapcsolatban elmondta: 2010-től 103 projekt került megvalósításra. 1800 kilométernyi vasúti pályát újítottak fel. A vasútfejlesztésre kevesebbet költöttek, mint az útfejlesztésre, de Lázár János szerint ha megkérdeznek egy magyar állampolgárt, első helyen még mindig azt mondja, hogy legyen út és járda.
A kormány 1 milliárd euró hitelt vesz fel az Európai Beruházási Banktól, amihez további 1 milliárd eurót tesz hozzá önerőként. Ezer kilométernyi vasút felújítása következik.
A legnagyobb vasúti beruházás a Budapest–Belgrád, február 20-a körül tervezik a pálya átadását, 160 kilométer per órás közlekedést terveznek, ami 3 óra utat jelent a két főváros között. Zajlik a Déli Körvasút építése, ami katonai, biztonsági szempontból is fontos. Tervezik a reptéri vasút megvalósítását, valamint vasúti körgyűrű is lesz.
Lázár János arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai forrásból megvalósuló pályázatoknál minimum 3, az uniós forrásból megvalósulóknál minimum 4 pályázó van, ami az Európai Bizottság értékelése szerint a harmadik leghatékonyabb közbeszerzési rendszer.

A miniszter kitért arra is, hogy az olcsó jegyek és bérletek miatt egyre többen használják a MÁV–Volán […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!