Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Magyar Péter pénteken jelentette be, hogy Lannert Judit lesz a gyermek és oktatásügyi miniszter a Tisza-kormányban. A leendő miniszterelnök a bejelentést követően a közösségi oldalán élőben beszélgetett Lannert Judittal.
Lannert Judit bemutatkozással kezdte a beszélgetést. Elmondta, hogy közgazdász és szociálpolitikus végzettséggel rendelkezik. 1990-ben a rendszerváltáskor létrehozták az Országos Közoktatási Intézetet, ott kezdett el dolgozni, és annak jogutódjánál, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnél folytatta a munkát: tudományos főmunkatársból kutatási igazgatóvá, később tudományos főigazgató-helyettessé lépett elő. 2007-ig dolgozott ott, majd létrehozta a saját kutatóközpontját, a T-Tudok Oktatáskutató Központot.
A beszélgetésben kiemelte szakmai sikereit is. Hangsúlyozta, hogy egy kutatásukból kiderült, hogy már 2010-ben nagyon leterheltek voltak a pedagógusok. Az egyik fő munkájuk a magyar közoktatásról szóló, 3 évente megjelenő jelentés volt, ami segített abban, hogy a szakma a közös nyelvet és gondolkodást megtalálja.
Fontosnak tartja, hogy a gyerekek minőségi oktatáshoz jussanak, és szerinte ez a GDP-ben is meglátszik majd. Hozzátette, hogy amióta a PISA-mérés van, azóta mindig az első háromban vagyunk, azoknál, akiknél a legnagyobb mértékben határozza meg a családi háttér a teljesítményt.
Kiemelte, hogy a hátrányos helyzetű gyerekekkel nagyon sokat el lehet érni, nemcsak szeretni kell őket, hanem hinni, hogy többre is képesek. Elmondása szerint ahhoz, hogy a gyerekekkel megfelelően tudjanak dolgozni a pedagógusok, támogatásra, türelemre és időre van szükségük.
Lannert Judit arról is beszélt, hogy volt egy kompetenciamérés, ami jól működött, hasonló volt a PISA-hoz, és jelenleg több ilyen felmérés is van, de a gyerekek nem veszik azt már komolyan.
Új alaptanterv, kevesebb kompetenciamérés
Gyermek- és oktatásügyi miniszterként szerinte a legkönnyebben az oktatásban részt vevők és az oktatók túlterheltségének problémáját lehetne megoldani. Kiemelte, hogy
új Nemzeti alaptantervre van szükség, ami nem ilyen leszabályozó, hanem elveket és mintát ad.
Szerinte kerettantervre sincs talán szükség, hiszen a szemlélet a fontos, hogy ez egy gyermekközpontú tanterv legyen.
„Úgy nem lehet 21. századi oktatást csinálni, hogy sokféle tantárgyat kell tanítani. Sok a tantárgy, amit sok órában tanítanak” – fogalmazott. Szerinte az lenne jó az oktatásban, ha lehetne hibázni. A verseny, amire a rendszer épül, nem ad teret a kreativitásnak és a hibázási lehetőségnek.
Kutatóként fontosnak tartja a visszacsatolást és az adat vezérelt politikát, de elmondása szerint nem látták pontosan, hogy mi van a tankerületekben, meg hogy mire használták a Kréta-rendszert.
Lannert Judit miniszterként megszüntetné a teljesítményértékelési rendszert és a kompetenciamérés-cunamit. Csak a 6., 8., 10. évfolyamokban tartana felméréseket.
Kíváncsi arra, hogy miért mérték a gyerekeket az év elején és a végén is, ha nem lett semmi az adatokból. Szerinte a mérésekből csak annyit érdemes felhasználni, aminek az adataiból látnak valamit. Ezen felmérések csökkentése után jöhet a pedagógusok terhelésének csökkentése.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!