Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A plazma a vér sárgás folyékony része, amely nagyjából 55 százalékát teszi ki, ennek 90 százaléka víz, 8 százalékát pedig azok a plazmafehérjék alkotják, amit a gyógyszeriparban használnak fel. Ez utóbbit a külön erre a célra létrehozott speciális géppel választják le. Az ebből készített gyógyszer hozzájárulhat a beteg életminőségének javulásához, illetve az életét mentheti meg. Dr. Komlódi Gabriella éveken keresztül vezetett Magyarországon plazmagyűjtő állomást, előadásában kiemelte: sok terápia alatt álló nincs is tudatában annak, hogy a gyógyszere emberi vérplazmából készült.
Egy hemofíliás beteg évi kezeléséhez 1200, egy alfa-1-antitripszinhiányos betegnek 900, egy elsődleges immunhiányos betegnek pedig 130 plazmadonációra van szüksége ahhoz, hogy az éves szükséges gyógyszerét elő lehessen állítani. Összesen több mint 80-féle autoimmun-, immunhiányos betegség és ritka vérbetegség terápiájában segít a plazmaadomány. Továbbá rámutatott, hogy az elmúlt 24 év során világszerte óriásit nőtt a plazma eredetű terápiás készítmények felhasználása, évi átlagban 7,5 százalékkal.
Az USA-ból importál Európa
Az intravénás immunglobulin-terápiát évtizedek óta használják az immunhiányos állapotok kezelésére. „Bár a betegségek gyakorisága minden országban azonos, de közel tíz év alatt az immunglobulin-készítmények felhasználása az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában legalább kétszeresére nőtt, ebből látható, hogy a terápiához való hozzáférés eltérő” – ismertette Komlódi Gabriella.
A világon összesen 69 millió liter plazma gyűlt 2019-ben, a Covid hatására a következő évben ez a mennyiség tízmillióval csökkent. A hiány pótlására Európában és Amerikában is nyitottak több új plazmaközpontot. Európában a globális plazmamennyiség 25 százalékát használják fel, miközben 15 százalékot tudnak csak gyűjteni, az USA-ból származó plazmakészítményekkel pótolják a szükséges mennyiséget.
Ez egy kiszolgáltatott helyzet, ha bármilyen okból csökken a begyűjtött plazma mennyisége, az negatív hatással lesz az európai betegellátásra
– hangsúlyozta. Hozzátette: kontinensünkön főleg az immunglobulin kezelésekre az igény sokkal nagyobb arányban nőtt, mint az ezt kiszolgáló mennyiség. Erre válaszul az Európa Tanács korábban állást foglalt abban, hogy minden országnak önállónak kell lenni vér és vérkészítményekkel kapcsolatban, amit a WHO 2013-ban megerősített.
Az uniós tagországokban elfogadott az a fajta vélemény, miszerint kell egyfajta szabályozás, ami a magán és a közszféra és az összes érintett együttműködését elősegíti abban, hogy minél több életmentő vérplazma mennyiség álljon rendelkezésre
– emelte ki Komlódi Gabriella.
Nem élték volna túl enélkül
Érintettek beszéltek egy rövid kisfilmben arról, hogy az immunglobulin terápia hogyan segített nekik. A negyvenes éveiben járó Péter tavaly március elsején teljesen lebénult, 5 százalék esélyt adtak az orvosok a túlélésre. Ekkor kapta meg a vérplazma terápiát, aminek köszönhetően mára teljes életet élhet.
Ha a vérplazma készítmény nincs, akkor én sem vagyok
– jelentette ki. Cilárik Adrienn a Guillain−Barré-szindrómában szenvedők alapítványának létrehozója elmondta, hogy a ritka autoimmun betegséggel küzdők számára az egyedüli megoldást a vérplazma készítmények jelentik.
Dr. Szolnoky Miklós klinikai immunológus előadásában kifejtette, hogy tíz év alatt ötszörösére nőtt az immunoglobulin kezelés Magyarországon. „A pontos igény felmérés után tudnának a gyártók a szükséges mennyiséggel kalkulálni, el lehetne kerülni a hiányt. A gyógyszerláncban ezek a készítmények mostoha szerepet töltenek be, az egyetemen sem tanítják, transzfúziós tanfolyamokon a rezidensek számára sokszor újdonság ez a biológiai terápia”˗ emelte ki. A szakorvos bemutatott egy esetet: Lacit tíz éves korában diagnosztizálták gyógyíthatatlan bronchiektáziával, hörgőtágulattal, kilenc évvel az immunoglobulin terápia bevezetése után a CT-kép szerint meggyógyult a tüdeje.
Ezelőtt 20 évvel nem élték meg a felnőttkort, most már a kezeléssel 60-70 évig vagy még tovább élhetnek. Az ilyen betegek ellátásához azonban több plazmára van szükség
– hívta fel a figyelmet. A szakember megerősítette: Európa igényének 30-40 százaléka az USA-ból származik. Az uniós plazmák 55 százalékát négy ország adja, Németország, Ausztria, Csehország és Magyarország.
Akár egy plusz havi bér is járhat érte
Bolla Barnabás a Plazmaszolgálat Kft. operatív igazgatója kifejtette, hogy ez nálunk 46 plazma gyűjtőállomást jelent, és még további hattal fog bővülni ebben az évben, ezzel Csehország után másodikak vagyunk az unióban. „A gyógyszeralapanyag gyártó vállalatok a nettó árbevételük 1 százalékát fizetik ki extraprofitadóként, ami iparági szinten félmilliárd forintot meghaladja, emellett többek között innovációs adóval, iparűzési-, társasági adóval is hozzájárulnak a nemzetgazdasághoz” – húzta alá.
Minden plazmaadás előtt a beteg találkozik az orvossal akinek alá kell írnia, hogy alkalmas donornak, akiknek évente kötelező véradáson is részt kell venniük. Az első előtt, és minden tizenötödik plazmaadás után alkalmassági és szűrő vizsgálatot végeznek. Mint fogalmazott, sok esetben az ilyen alkalmakkor derül fény idejekorán egy-egy rejtett problémára. A plazmaadományozók helyben életmódtanácsokat is kapnak, továbbá szendvicseket üdítőket és egyéb vouchereket. A plazmalevételért térítés jár, ami alkalmanként a jogszabály szerint a mindenkori minimál órabér ötszörösével megegyező összeget jelent. Egy év alatt 45 alkalommal lehet vérplazmát adni.
Akár 300 ezer forintot, egy 13 havi fizetést is összegyűjthet ezzel a az önkéntes plazmadonor
– emelte ki Bolla Barnabás, aki hozzátette, hogy mindezek eltörpülnek amellett, hogy sok kezelésnél a vérplazma mással nem helyettesíthető. „Köszönjük, hogy plazmát adsz, különben nélküled […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
