Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Molnár Csaba arra a kérdésünkre, hogy kutatási szempontból van-e relevanciája az ellenzék törvényalkotásra gyakorolt hatását vizsgálni egy olyan parlamentben, ahol 2010 óta – egy időszakot leszámítva – folyamatosan kétharmados többségben vannak a kormányzó pártok, kifejtette: „Utólag is igazolódott, hogy van értelme vizsgálni. Fontos tanulsága a kutatásnak, hogy nem légüres térben lebeg a kormány, alkalmazkodnia kell a gazdasági, társadalmi, politikai környezethez, amelynek az ellenzék is része. Változó, hogy az ellenzék milyen kihívást tud támasztani a kormánnyal szemben, viszont alapvetően betöltenek valamilyen szerepet, amelyre a kormánynak is reagálnia kell, ez akár még egypártrendszerben is vizsgálható lenne.”
„A Jobbikot választottam a kutatás tárgyául, de a könyv ennél sokkal általánosabb, általában vizsgálja az ellenzéket. Azért esett a 2010 és 2018 közötti időszakra és a Jobbikra a választásom, mert úgy gondoltam, ha demokratikus körülmények között a maga szempontjából talán a lehető legrosszabb helyzetben, kétharmados többséggel szemben, egy hosszú ideig elszigetelt, páriaszerepben lévő pártnak sikerül hatást elérnie, akkor az eredmény valószínűleg általánosítható” – árulta el lapunknak témaválasztása hátterét a szerző.
Molnár Csaba kifejezetten a törvényalkotásra gyakorolt hatást vizsgálta. A kutató fikciónak tartja, hogy egy parlamentáris rendszerben teljesen független lenne egymástól a parlament és a kormány.
Az ellenzék önmagában a parlamenten belül nem tudott jelentős hatást elérni, de ez nem 2010 utáni magyar sajátosság, inkább ez az uralkodó helyzet a parlamentáris rendszerekben Nyugat-Európában is, ahogy így volt a 2010 előtti Magyarországon is. Ugyanakkor mégis megjelenik a kormányra gyakorolt hatás, amelynek fő eszköze a napirend formálása. Jórészt ez került az elemzésem fókuszába is. A politikában nem csak egyetlen dimenzió mentén vázolható fel a jobb–bal skála. Ha például megnéznénk, hogy a választók mit gondolnak a közbiztonságról, akkor az erős többség a jobboldalinak tartott álláspont mellett van, ugyanakkor szociális kérdésekben a többség inkább a baloldalinak vélt álláspontot támogatja. Azt, hogy egy leegyszerűsített bal–jobb skálán hol helyezkednek el a szavazók, meghatározza az is, hogy mit tartanak fontosnak. A politikusok pedig megpróbálják fontossá tenni azokat az ügyeket, amelyek kapcsán a szavazók minél nagyobb része áll közel a pártjukhoz
– foglalta össze a napirendformálás jelentőségét a kutató.
Lehetséges utak a kormány előtt
Molnár Csaba azzal folytatta, ha egy ellenzéki szereplő sikeresen alakítja a napirendet, akkor lépéskényszerbe hozza a kormányoldalt, bár ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kormány megvalósítja az ellenzék javaslatát. Ha az ellenzék képes a napirend formálására, a kormány előtt három út áll:
- Mondhatja azt a mindenkori kormány, hogy nem jelentős ügyről van szó, ezért nem foglalkoznak vele.
- Arra az álláspontra […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2025/02/18/ellenzek-napirend-kormany-torvenyhozas-parlament-orszaggyules/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!