Az iskolai bántalmazások, a gyerekek közötti bullying évtizedek óta jelen van valamilyen formában szinte minden diák életében, így egy különleges program veszi kezdetét a II. kerületben. A NEM OKÉ kampány itt indítja el a kísérleti programját, amelynek legfontosabb célkitűzése, hogy magukkal az érintettek bevonásával igyekezzenek megoldásokat találni a diákok, a szülők, a pedagógusok és az iskolavezetés által megfogalmazott nehézségekre, amit a bullying-helyzetek okoznak számukra.
A program indulását egy nagyjából féléves tervezés előzi meg, ami két szakaszon zajlik. Egyfelől tartalmazza az öt iskola bevonásával induló pilot programot, amit január végén nyitott meg egy intézményi összefogás a II. kerületi önkormányzat épületében, valamint egy útkeresési módszertant is igyekeznek kidolgozni, amit szeretnének már nyár végére összeállítani, hogy a többi iskola számára is kézzelfogható eszköz szülessen. Gerlóczi Judit, a Delta Produkció ügyvezetője és a kampány megálmodója az eseményt követően mesélt az Indexnek arról, hogy egész évben figyelemfelhívó eseményeket is szerveznek és folyamatosan konzultálnak a témában jártas szakértőkkel és szervezetekkel.
Mindez különböző lakossági aktivitásokban, illetve ehhez kapcsolódó széleskörű nyilvánosságnak szóló programokban realizálódik, amiket már 2026-ban szeretnénk megvalósítani, például falfestési akción át filmvetítéseken keresztül egészen pályázati kiírásokig. Útjára indul továbbá a vándorszobor, lesz társasjáték, beszélgetőkártyák és konkrét, az iskolai zaklatással foglalkozó projektnap is. Ahogy haladunk előre az iskolák önvizsgálatában és végső soron az útkeresésben, úgy tárjuk fel az érintettek pontos szükségeit és igényeit
– fogalmazott, hozzátéve, hogy már több iskola jelezte az együttműködési szándékát is. „Külön izgalmas, hogy az ő motivációjukat is megőrizzük és folyamatosan generáljuk a többiekét is, hogy 2026 őszétől minél többen csatlakozzanak majd pilot program során kidolgozott módszertanhoz” – mondta.
A program teljes egészében elsőként a budai kerületben veszi kezdetét, de már több másik önkormányzat is csatlakozott a kezdeményezéshez, köztük Ferencváros, illetve a Hegyvidék, valamint Pécs, Pápa, Mosonmagyaróvár és Nyíregyháza is. Utóbbinál még egy NEM OKÉ napot is szerveztek egy helyi iskolában, hogy minél közelebb hozzák a témát az emberekhez, illetve minél szélesebb tudást adjanak át egymásnak az önkéntesek.
Megtanítani őket segítséget kérni
A kerületi polgármestere, Őrsi Gergely már a programhoz kapcsolódó Darázs című színházi darab őszi előadását megelőzően is részletesen kifejtette az álláspontját: a gyerekek lelkivilágával komolyabban kell foglalkozni, az önkormányzat számára ezért fontos eredmény, hogy helyben egy asztalhoz ültek a szakemberek.
Az egyik legjobb dolog, amit egy önkormányzat tehet, hogy a szakértőket és a hozzáértőket segíti az összefogásban és az együttgondolkodásban. Számtalan esetben kaptunk egy-egy észrevételt, ami nem tartozna hozzánk, de a legrosszabb válasz, amit egy hivatal vagy intézmény adhat ilyenkor, hogy ez nem a mi illetékességünk. Ezt mi nagyon nem szeretjük. Tekintve pedig, hogy minden szereplővel kiváló az együttműködés és a viszony a II. kerületben, nagyon örültünk annak, hogy egy ilyen fontos ügyben tudunk együtt dolgozni, mi több, mindenki hozzá tudja tenni azt, ami a saját területéhez tartozik.
A polgármester hozzátette, hogy az első számú nevelési közeg mégiscsak a család és az otthon, ugyanis nagyon fontos, hogy ők hogyan reagálnak egy-egy jelzésre, vagy éppen mire tanítják a gyermekeiket. Felidézte azt is, hogy az őszi előadást megelőzően megkérdezte a közönségtől: ki az, aki tapasztalt zaklatást, csúfolást, bántalmazást, és szinte kivétel nélkül mindenki feltette a kezét.
Külön tudományterület foglalkozik azzal, hogy a gyermekkori traumák – legyenek azok tudatosak, vagy tudatalattiak – hogyan hatnak az egyén felnőttkori énjére. Mi abban bízunk, hogy a NEM OKÉ kampány a társadalmat érzékenyebbé és empatikusabbá teheti az iskolai zaklatás problémájával kapcsolatban. Ha el tudunk azon gondolkozni, hogy »igen, nekem is volt részem iylenben valamilyen módon«, egy-egy ilyen emléket fel tudunk idézni, az is azt jelzi, hogy a bántlamazás mélyen meghatározza a személyiségünket és a jelenünket.
A felmérések azt mutatják, hogy az iskolai bántalmazás ma is súlyos és elterjedt probléma Magyarországon. Egy 2022-ben végzett reprezentatív UNICEF-kutatás szerint a középiskolások 66 százalékát rendszeresen érte fizikai, lelki vagy verbális bántalmazás tanulmányaik során, 85 százalékuk pedig legalább egyszer már átélt iskolai zaklatást. De nemcsak ezekkel kell a mai iskolásoknak megküzdeniük a tanulmányi éveik alatt.

Hábencius Judit, a II. kerületi Család és Gyermekjóléti Központ intézményvezetőjének elmondása szerint korosztályonként is megkülönböztethető, hogy milyen helyzetekkel kell szembenézniük a tanulóknak. Ilyen rögtön az alsó tagozatosoknál a beilleszkedés, az új csoportnormák kialakítása, a csoportkohéziónak a kialakítása vagy az új típusú konfliktushelyzetekkel való megküzdés. A felsőbb osztályokban, illetve a középiskolásoknál aztán megjelennek a teljesítményszorongások, a stresszhelyzetek, serdülőkori kihívások, pályaválasztási dilemmák, de előfordulnak különböző szerhasználati problémák is, jellemzően a dohányzás és az alkoholfogyasztás.
Fontos hangsúlyozni, hogyha már az alsótagozatosoknál – jóesetben már az első osztályban – el tudunk kezdeni preventív jelleggel, tematikusan foglalkozni a gyerekekkel, együttműködve az osztályfőnökökkel, akkor nagyobb hatékonysággal indulhat el a csoportkohézió építése, a szociális kompetenciák fejlesztése, a mentális egészség erősítése és a reziliencia fejlesztése
– magyarázta. Mint mondta, a család- és gyermekjóléti központokban ezen széleskörű feladatokat az óvodai- és iskolai szociális segítők látják el. Hozzátette, az úgynevezett szemlélőknek a szerepe egy bántalmazásban rendkívül jelentős, és egyáltalán nem mindegy, hogy ezek a szemlélők aktív cselekvőként vagy passzívan vannak jelen, ha bántalmazás történik egy osztályban vagy egy folyosón. Amennyiben ezeket a szociális kompetenciákat már fiatalon sikerül a gyerekeknek elsajátítani, akkor a szemlélők között nőhet azoknak a gyerekeknek a száma, akik később adekvátan be tudnak avatkozni egy ilyen helyzetbe. Felismerhetik azt, hogy segítséget tudnak kérni egy felnőttől, és tudják azt is, kihez fordulhatnak.
Hábencius szerint fontos hangsúlyozni a szülők szerepét is. Ha egy kiegyensúlyozott, harmonikus kapcsolat van a szülő és a gyerek között, utóbbi bizalommal fordulhat a szüleihez és megoszthatja nehézségeit, növelve a korai beavatkozás lehetőségét. Kiemelte, a kerületben az óvodai és iskolai szociális segítők szorosan együtt dolgoznak a pedagógusokkal és egyéb szakemberekkel, ami annak is köszönhető, hogy az itteni pedagógusok, fejlesztőpedagógusok, pszichológusok, védőnők, iskolaorvosok, iskolák és a tankerület között kiemelkedően jó kapcsolat épült ki, megtartva a különböző szakmai kompetenciahatárokat. Az azonban már változó, hogy mennyire mernek a gyerekek odalépni a felnőttekhez segítséget kérni.
Azt gondolom, hogy alapvetően nagy arányban beszélnek a gyerekek ezekről a helyzetekről, és bátran oda mernek menni a felnőttekhez, de nagyon fontos, hogy ők erre hogyan reagálnak. Ne legyen ebben például bagatellizálás. Amikor kutatásokban bántalmazást átélt áldozatokat kérdeznek, a leghangsúlyosabb megélés, amiről beszámolnak, hogy nem volt egy felnőtt, aki kiállt volna mellettük
– fogalmazott, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az óvodai- és iskolai szociális segítők tekintetében jogszabály szerint 1000 gyermekre egyetlen szakember jut, ami egyben azt is jelenti, hogy nem tudnak minden osztályban jelen lenni; ahol viszont jelen vannak, ott megélése szerint sokkal erősebbek ezek a kompetenciák és az érzékenység is a gyerekek részéről. Hábencius szerint fontos azt is hangsúlyozni, hogy a II. kerületben teljes létszámmal látják el ezt a feladatot, 16 kollégával, rendkívül jó együttműködési potenciállal. Véleménye szerint ha a kampány még nagyobb fókuszt tud helyezni a kommunikációra és az együttműködések sokrétűségére, valamint a pilot program alapján növelni tudják a hatékony intervenciók körét, akkor további jelentős lépést tehetnek az iskolai zaklatás megelőzése terén.

Különböző környezetekből […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!