A múlt hét elején a Budapesti Fegyház és Börtön egyik látogatófogadásán bukott le két hozzátartozó, akik a plexifal fölött adtak át egy kisméretű mobiltelefont a fogvatartottnak.
A felügyeletet ellátó munkatársaknak az tűnt fel, hogy a látogatók alig beszélgetnek, és folyamatosan a környezetüket figyelik, így a beszélőt megszakították, a készülék a motozáskor előkerült.
Az Index megkérdezte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP), amely a hazai börtönrendszer országos irányító szerve – arra voltunk kíváncsiak, mennyire gyakori jelenségről van szó, mit próbálnak leggyakrabban bejuttatni, és mit kockáztat, aki megpróbálja.
Ezért ér aranyat egy mobil a rácsok mögött
Tiltott tárgynak minősül minden olyan tárgy, anyag vagy eszköz, amely a fogva tartás rendjét vagy az intézet biztonságát veszélyezteti – vagyis a kategória jóval tágabb annál, mint amire elsőre gondolnánk.
A lista élén évek óta a mobiltelefonok és az egyéb telekommunikációs eszközök állnak, amelyeket a kábítószergyanús vagy pszichoaktív anyagok követnek. Alkoholt és gyógyszert is próbálnak bejuttatni, de a parancsnokság szerint ezek jóval ritkábbak.
Arra a kérdésünkre, hogy pontosan mire használnák a fogvatartottak a becsempészett készülékeket, a szervezet a biztonsági kockázatot emelte ki.
„A mobiltelefonok kiemelt biztonsági kockázatot jelentenek, mivel alkalmasak lehetnek az ellenőrzött kapcsolattartás megkerülésére, valamint más jogellenes cselekmények elősegítésére”
– világítottak rá. A különbség lényege, hogy a börtön saját telefonjain és videóhívásain folytatott beszélgetés ellenőrizhető és rögzíthető, egy titokban bevitt készüléken viszont nem: azon a fogvatartott bárkivel, bármikor, felügyelet nélkül tarthat kapcsolatot.
A jelenség kezelésére a BVOP 2020-ban külön szervezeti egységet, Felderítési Főosztályt hozott létre, amely országosan gyűjti és elemzi a tiltott tárgyakkal kapcsolatos tapasztalatokat, és az újonnan felbukkanó módszerekről folyamatosan tájékoztatja az intézeteket.

1459-ről 167-re: mit mutatnak a számok?
Kérdésünkre, hogy évente hányszor fordul elő ilyesfajta csempészés országosan, a parancsnokság összesített esetszámot nem adott, a mobiltelefonokra vonatkozó idősort viszont igen – és ez önmagában is beszédes. Míg 2016-ban 1459 tiltott mobiltelefont találtak a magyar börtönökben, 2023-ban már csak 429-et, 2024-ben 513-at, 2026-ban pedig eddig 167 esetben került elő nem engedélyezett telekommunikációs eszköz.
A tendencia tehát egyértelműen csökkenő, a görbe azonban nem egyenletes: 2023 és 2024 között több mint húsz százalékkal nőtt a lefoglalások száma. Ez önmagában kétféleképpen is olvasható – jelentheti azt, hogy többen próbálkoznak, de azt is, hogy hatékonyabb lett a szűrés. A BVOP az utóbbit hangsúlyozza: szerintük a személyi állomány felkészültségének, a technikai fejlesztéseknek és a szigorú biztonsági protokolloknak köszönhető, hogy a tiltott tárgyak jelentős részét még azelőtt felderítik, hogy azok eljutnának a fogvatartottakhoz.
Krumpliban, szalámiban, papírra fújva
A módszerek évről évre változnak, és a leleményesség néha meghökkentő. A parancsnokság válasza szerint előfordult már, hogy mobiltelefonokat különböző használati tárgyakba vagy élelmiszerekbe rejtettek. Ennek talán legismertebb hazai példája, amikor krumpliba rejtett készülékeket dobáltak be a Budapesti Fegyház és Börtön, közismertebb nevén a „Gyűjtő” udvarára:
tíz darab, SIM-kártya nélküli minitelefon került elő az összekötözött burgonyákból.
Tavaly ősszel pedig egy borsodi fogvatartott a végbelébe rejtette a telefont és a töltőkábelt, amelyet az édesanyja adott át neki egy megjátszott ölelés közben.
A drogok esetében más a bevált technika: a pszichoaktív anyagokat sok esetben papírra felvíve próbálják bejuttatni, vagyis a hatóanyagot egy hordozóra – jellemzően levélpapírra – viszik fel, amelyet aztán a börtönben feldarabolnak és elszívnak. Az ilyen küldeményeket az Index korábban részletesen bemutatta.
A most nyilvánosságra hozott budapesti ügy ehhez képest a legegyszerűbb forgatókönyvet követte: átadás a beszélőn, a plexifal fölött. Nemzetközi összevetésben egyébként a magyar helyzet szinte békés – az Egyesült Államokban drónokkal szórnak be fegyvert, kábítószert és mobilt a börtönudvarokra, Dél-Karolinában idén tavaszig 75 ilyen esetet regisztráltak.
Kutyák, fémkeresők – és amit nem árulnak el
Azt is megkérdeztük, milyen eszközök állnak rendelkezésre a csempészés kiszűrésére. A válasz szerint többlépcsős rendszerről van szó, amelynek része a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
http://index.hu/belfold/2026/07/27/borton-bvop-buntetes-vegrehajtas-csempeszes-mobiltelefon/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!