Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány (Élvonal) pénteken délután közel háromórás háttérbeszélgetésen fogadta a sajtó képviselőit, hogy reagáljon az elmúlt napokban megjelent Telex cikkre, amit az Index is szemlézett .
A beszélgetésen Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, a kuratórium elnöke mellett Madaras Markó főigazgató és Kiss Gábor István kommunikációs igazgató vett részt. A fő kérdés az volt: miért maradt el a megállapodás a Hegyi Péter vezette Nemzeti Tudósképző Akadémiával (NTA), és mire fordította az alapítvány az első állami támogatási összeget.
„Nemhogy nem veszélyezteti, hanem garantálja a tehetséggondozást”
A 2023-as fizikai Nobel-díjas kutató szerint az Élvonal működését a vonatkozó jogszabály egyértelmű elvek mentén határozza meg: mérhető teljesítmény, átlátható működés, és egy unikális garancia:
„Ha az alapítvány nem a vállalt célokra használja a forrásokat, vagy nem éri el a vállalt és mérhető eredményeket, vissza kell fizetnie a támogatást”.
A professzor hangsúlyozta: „Az Élvonal nemhogy nem veszélyezteti, hanem a magyar történelemben első alkalommal, hosszú távon hivatott garantálni a tehetséggondozás támogatását, szemben az eddigi, évről évre történő finanszírozással.”
Elmondta, hogy még a világhírű Max Planck Társaság német kormánnyal kötött szerződésében sincs visszafizetési kötelezettség, az Élvonaléban igen.
A móri kőműves gyökerektől a stockholmi emelvényig
A Nobel-díjas fizikus a bevezetőben személyes megjegyzést is tett: egész életcélja, hogy másoknak meglegyen mindaz, ami az ő pályáját is segítette. Krausz Ferenc 1962-ben született Móron, egy munkás családban. Édesapja kőművesként, édesanyja gyári munkásként és takarítónőként dolgozott – a megélhetést a család kétkezi munkával teremtette elő. Ebben a közegben normál esetben nem az lett volna a pálya, hogy valakiből Nobel-díjas fizikus váljon. Az, hogy ez mégis megtörtént, Krausz elmondása szerint gyakorlatilag a móri tanárainak volt köszönhető.
A móri Radnóti Miklós Általános Iskolában „Kiss tanár úr” – akit a professzor Nobel-díja után is folyamatosan emleget – tartotta azokat a vasszigorral vezetett, látványos kísérletekkel tarkított fizikaórákat, amelyeken saját bevallása szerint ott és akkor eldőlt, hogy fizikus lesz belőle. A móri Táncsics Mihály Gimnáziumban Láng Hugó tanár úr folytatta a munkát, és Krausz hetente egyszer Mórról Székesfehérvárra is bejárt egy külön matematikafoglalkozásra.
A professzor saját példájával szokta alátámasztani, miért tartja a tanári hivatás megbecsülését központi kérdésnek: szerinte ha Kiss tanár úr nem lett volna, a legnagyobb valószínűséggel sosem lett volna belőle fizikus.
Éppen ez a tapasztalat magyarázza, hogy a pénteki beszélgetésen miért hangsúlyozta többször is:
a tehetséggondozás a tanárokon áll vagy bukik, és a forrásokat oda kell koncentrálni, ahol a tehetséggondozás valójában történik – vagyis az iskolákba.
Csakhogy rámutatott a rendszer hibáira is, egyes szervezetek hatékonytalanul bánnak a pénzzel.
Itt emelte ki újra az NTA-t. Az Élvonal Alapítvány értelmezése szerint az NTA által bemutatott adatok alapján 2026-ban hozzávetőlegesen 208 millió Ft kerül felhasználásra szakmai rendezvényekre, például a szegedi Pick Aréna bérlésére, amelyből az NTA 120 millió forintot az Élvonal Alapítvány által biztosított támogatásból tervez fedezni.
„A Pick Arénában lévő tűzijátékok még akkor is, hogyha Nobel-díjasok tartják, az nem tehetséggondozás” – fogalmazott.
Nyolc hónap egyeztetés, majd egyoldalú szakítás
Madaras Markó főigazgató kronológiai sorrendben ismertette az NTA-val folytatott egyeztetések menetét. Az Élvonal 2025 nyarán kezdte a tárgyalásokat, és az alapítvány koncepcionálisan a kezdetektől jelezte: nem támogatja az egyetemi szintre fókuszáló tehetséggondozási modellt.
Az alapítvány számításai szerint ugyanis az NTA programjában egy középiskolai diákra körülbelül 70 ezer forint, egy egyetemi hallgatóra viszont 4,356 millió forint jut évente – ez 62-szeres aránytalanság.
Az információk szerint egy egyetemi hallgató ösztöndíja 75 ezer forint havonta, azaz évi 900 ezer forint, így hallgatónként mintegy 3,5 millió forint felhasználása az alapítvány számára nem volt átlátható. Madaras arra is rámutatott: a diákok létszáma hónapról hónapra változott az NTA adatszolgáltatásában – 2025 augusztusában 3280, idén márciusban 5900, áprilisban pedig 5500 főt jelentettek.
2026. február 20-án az alapítvány 25 éves keretmegállapodást és 6 éves közfeladat-finanszírozási szerződést kötött a magyar állammal, amely rögzíti, hogy 2031 végéig 55 ezer főt kell elérniük a tehetséggondozási programokban, és 75 kiemelkedő kutatócsoportot kell elindítaniuk.
A március 24-i felügyelőbizottsági […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!