Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A kotorékozás során speciálisan erre tenyésztett kutyák – úgynevezett kotorékebek, például tacskók vagy terrierek – segítségével keresik fel a föld alatti üregekben élő ragadozókat, elsősorban rókákat és borzokat. A módszer célja eredetileg a háziállatok védelme volt, napjainkban azonban főként a vadállomány és a veszélyeztetett fajok megóvása miatt alkalmazzák.
A rókák és más ragadozók rendkívül jól alkalmazkodó fajok, ezért állományuk az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövekedett. Bár fontos szerepük van az ökoszisztémában, bizonyos területeken veszélyt jelenthetnek a ritka, földön fészkelő madarakra, például a túzokra vagy más védett fajokra.
Korábban a ragadozók gyérítésére mérgezést és gázosítást is alkalmaztak, ezeket azonban természetvédelmi okokból betiltották. A kotorékozás egyik előnye, hogy célzott módszerként kisebb környezeti terheléssel járhat, mint a korábbi eljárások.
A WeLoveDogz megkereste dr. Szőcs Tímea vadegészségügyi állatorvost, és hosszasan beszélgettek a témáról.
Ha a biológiai sokféleséget, a biodiverzitást meg szeretnénk őrizni, akkor tennünk kell valamit.
Ezek a ragadozók, rókák, borzok, nyestkutyák és mosómedvék opportunisták, kiválóan alkalmazkodnak. Az állományuk hatványozottabban tud duzzadni egy kevésbé alkalmazkodóképes faj állományához képest – magyarázza dr. Szőcs Tímea vadegészségügyi állatorvos. – A ragadozókat bizonyos területeken gyéríteni kell valamilyen módon azért, hogy a biológiai sokféleség ne sérüljön.”
Ennek oka leginkább az őshonos vadállomány sérülékenyebb, sokszor fokozottan védett, veszélyeztetett fajainak védelme, az elmúlt hónapokban például a dürgő, majd tojó, és a földön kotló túzoké, melynek magyarországi megmaradását a rókák és a borzok különösen veszélyeztik. Ezekből a madarakból egyre kevesebb akad országszerte, ráadásul számarányuk okán nem is olyan ismertek, hogy egyre fenyegetőbb kipusztulásuk a közösségi ingerküszöböt elérje.
„A túzokcsibe nem cuki, a nagy póling nem cuki, a kisróka meg cuki. Az élőhelyek fogynak és tönkremennek, ezer oka van annak, hogy sérül a biológiai sokféleség. De a ragadozó állományt a fentiekkel ellentétben tudjuk kontrollálni. És nemcsak képesek vagyunk kontrollálni, mert nem az a kérdés, mennyit lövünk ki, ejtünk el, csapdázunk be, hanem az, hogy az adott időszakban az adott területen mennyi van belőlük. Nem kell, hogy mi évente kilőjünk sok ezer dúvadat, hanem a túzok példájánál maradva az a fontos, hogy áprilisban és májusban ott, ahol a túzok költ, ott ne legyen borz és ne legyen róka.” – hangsúlyozza dr. Szőcs Tímea.
Már egyetlen róka is hatalmas pusztítást képes végezni a költési időszakban, amikor az alig száz kikelt csibéből elkap naponta akár többet is, magyarázza a szakember.
A módszer ellenzői szerint azonban a kotorékozás során a kutya és a vadállat is sérülhet, ezért fontos a szakszerű alkalmazás és az állatjóléti szempontok betartása. A szakemberek hangsúlyozzák: nem öncélú vadászatról van szó, hanem egy olyan eszközről, amely bizonyos helyzetekben a természetvédelmi célokat szolgálhatja.
A kotorékozás tehát összetett kérdés: egyszerre része a vadászati hagyományoknak, a kutyafajták történetének és a modern természetvédelmi gondolkodásnak.
Gajdos László kezdeményezi a kotorékozás betiltását
Korábban beszámoltunk róla, hogy Gajdos László élő környezetért felelős miniszter közösségi oldalán jelentette be, hogy kezdeményezi a kotorékvadászat betiltását.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2026/07/20/kotorek-vadaszat-roka-kutya-allatvedelem-gajdos-laszlo/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!