Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Bethlen István 1874. október 8-án született a Maros-Torda vármegyei Gernyeszegen, anyai nagyapjának öreg kastélyában. Apai és anyai ágon is ősi erdélyi nemesi családból származott: apja gróf Bethlen István, anyja gróf Teleki Ilona volt. Nővérei közül Klementina 1871-ben, míg Ilona 1872-ben született.
Sámsodtól Trianonig
Négyéves korától magántanárok foglalkoztak vele Sámsodon, így aztán már hatévesen írt és olvasott. 1883-ban került a bécsi Teréziánumba. Romsics Ignác, a nagy sikerű Bethlen-életrajz szerzője ezt írta erről az időszakáról:
Bizonyos, hogy a Teréziánumban eltöltött tíz év nemcsak Bethlen eszmei-világnézeti felfogására, hanem jellemére is igen jelentős hatással és befolyással volt. Mértéktartását, visszafogottságát, megfontoltságát és hallgatagságát ugyan szüleitől is örökölhette, de bizonyos, hogy a teréziánumi évek, a hátratett vagy karba font kezekkel végzett séták és a katonai gyakorlatok is ilyen irányban formálták egyéniségét. Elhivatottságtudata, fensőbbségérzete, exkluzív arisztokratizmusa ugyanitt alakulhatott ki benne.
Bécsi tanulmányai után a budapesti egyetem jogi karán tanult, majd elvégezte a magyaróvári mezőgazdasági akadémiát is. 1901-ben feleségül vette a család egyik távoli ágához tartozó Bethlen Margit grófnőt, akitől három gyermeke született: András, István és Gábor.
1901 és 1918 között sajátos erdélyi jegyekkel rendelkező regionális politikussá vált. A háború alatt pedig, amikor Apponyi Albert és Andrássy Gyula a forradalom elkerülése érdekében a választójog bővítését sürgették, Bethlen az engedményeket konokul ellenző Tisza István mellé állt, mert attól tartott, hogy a jogkiterjesztés veszélyeztetheti az erdélyi magyarság helyzetét. Kezdetektől fogva élesen bírálta a Károlyi-kormány intézkedéseit, és így 1920-ban már senki sem lepődött meg azon, hogy tagja lett a trianoni szerződést előkészítő párizsi békekongresszus magyar delegációjának.
A bethleni konszolidáció
A két háború közötti magyarországi politika egyik legmeghatározóbb eleme Horthy Miklós és Bethlen István szövetsége volt. A gróf 1920-ban elfogadta Horthyt, és a kormányzó is arra törekedett, hogy a politikai vezetést Bethlennek juttassa. Horthy igényt tartott a tanácsaira, ugyanakkor a gróf igyekezett befolyásolni a kormányzó döntéseit. Így történt ez azt követően is, hogy Bethlen kikerült a miniszterelnöki székből.
1921. április 14-én alakította meg kormányát. Bethlen, akit kortársai nemes egyszerűséggel „gazdának” neveztek, valóban gazdája volt a kormányzat egész tevékenységének. A gróf első számú feladatának a Horthy kormányzóságával létrejött politikai rendszer konszolidálását, a szélsőséges pártok visszaszorítását, illetve a trianoni békediktátum által megroppantott magyar gazdaság talpra állítását tekintette.
Konzervatív politikusként és jó szervezőként megfelelő embernek bizonyult a feladatra.
1921-ben <a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!