2026. június 11., csütörtökMa Barnabás napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 355,00 Ft | USD: 308,00 Ft | CHF: 385,00 Ft
2026.06.11. Barnabás Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 355,00 Ft | USD: 308,00 Ft | CHF: 385,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Korszakalkotó történész, aki nemcsak krónikása, formálója is volt történelmünknek

Korszakalkotó történész, aki nemcsak krónikása, formálója is volt történelmünknek

Hóman Bálint 1885. december 29-én született Budapesten, egy német eredetű középosztálybeli családból. Atyja, Hóman Ottó klasszika-filológus volt, aki egyetemi tanári állását 1885-ben tankerület főigazgatói posztra, 1897-ben minisztériumi ügyosztály vezetésére cserélte fel. Anyja Darányi Borbála, Darányi Ignác földművelésügyi miniszter nővére volt. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán doktorált.

Történész és kultuszminiszter

Tudományos munkásságát pénztörténettel kezdte, első, máig alapvető művei ebben a témában jelentek meg: A magyar királyság pénzügyei Károly Róbert korában (1912), valamint a Magyar pénztörténet 1000–1325 (1916). Történeti kutatásai elsősorban a magyar őstörténetre és az Árpád-korra fókuszáltak. Szekfű Gyulával 1928 és 1934 között írták meg a hatkötetes Magyar történet című monográfiát, amelynek első három kötetét ő írta. 1923-ban a Ma­gyar Nemze­ti Múzeum fő­igaz­ga­tó­ja lett.

Hóman Bálint

Hóman Bálint

Fotó: Wikipedia

1932-től vallás- és közoktatásügyi miniszterként, elődjéhez, Klebelsberg Kunóhoz hasonlóan, az oktatást kiemelt nemzetpolitikai ágazatként kezelte, és jelentős támogatásokat szerzett tárcája részére. Egységesítette a polgári iskolai oktatást, fejlesztette a népiskolai hálózatot és emelte a tanítók béreit. Feladatának tekintette a szegény, de tehetséges gyermekek felkarolását; a Horthy Miklós-ösztöndíj keretében évi ezer nehéz sorsú tanuló előmenetelét támogatta.

1938-tól rö­vid idő­re meg­vált miniszteri po­zí­ció­já­tól, és a kor­mány­párt alelnö­ke lett. Utó­lag ő is be­lát­ta, hogy vég­ze­tes hi­bá­kat kö­ve­tett el. Így részt vett a zsidótörvények előkészítésében és megszavazásában, 1940 júniusában memorandumot intézett Teleki Pál miniszterelnökhöz:

A zsidókérdésben végre szakítani kell a kompromisszumok rendszerével. […] Tudatára kell ébrednünk végre, hogy a zsidó ellensége kell, hogy legyen a mai kormányrendszernek. […] Ebből nyilvánvalóan következik, hogy zsidókat semminemű hatalmi pozícióban, sem a közigazgatásban, sem a bírói székben, sem az iskolában nem lehet megtűrni, nekik a gazdasági életben sem szabad tanácsadói, irányító, vezető szerepet a kezükben hagyni. A meglévő zsidótörvény rossz. Ezért mielőbb meg kell hozni az új egy-két szakaszos törvényt, mely faji alapra helyezkedik.

A népbíróság előtt

A második világháború végén amerikai fogságba került, ahonnan a magyar hatóságok 1945 végén hozták haza. Az 1946-os népbírósági perben két történészkollégája, Kosáry Domokos és Szekfű Gyula is vallomást tett. Kosáry így emlékezett vissza a történtekre:

Vallomásom lényege az egykorú viszonyokra jellemző szűkszavú, elég gyatra jegyzőkönyvből is kitűnik […] Hangsúlyoztam, hogy Hóman nem világnézeti okokból, hanem a hatalmi erőviszonyok tévesnek bizonyult felmérése miatt tartotta ajánlatosnak a Németországgal való jó viszony fenntartását, és előadtam, amit tisztességes emberi magatartásáról a nehéz időkben el tudtam mondani.

Szekfű Gyula írásban tett tanúvallomást:

Hóman Bálint irodalmi munkássága tudományos szempontból a magyar szellemi élet nagy nyeresége volt. Nem számítom irodalmi munkásságának természetesen a minisztersége alatt tartott különböző beszédeit és értekezéseit, melyekben már gyakorta a politika érvényesült. De még ebben az időben is politikáról sugalmazott történeti áttekintéseiben nem a német szellem érvényesült, hanem egyre az olasz és a lengyel szellemiséggel való kapcsolatainkat rajzolta és próbálta a jelenre alkalmazni. Énvelem minisztersége alatt igen keveset érintkezett, bizonyára azért, mert tudatában volt politikai nézeteink eltérésének és a vitát kerülni akarta. Voltak évek minisztersége alatt, mikor egyszer sem beszéltem vele. De 1944. március 19-e után találkoztam vele, s akkor ő előadta nekem, hogy Veesenmayer felszólításának, hogy miniszterséget vállaljon, nem tett eleget, mert nem helyesli Magyarország német megszállását, és ezt katasztrofálisnak mondotta. Ugyanakkor a zsidóság sorsáról is részvéttel beszélt és közölte velem, hogy lépéseket próbál meg annak érvényesítésére.

A Budapesti Népbíróság 1946. március 23-án háborús és népellenes bűncselekmények miatt összbüntetésként életfogytiglani fegyházra ítélte. A Népbíróságok Országos Tanácsa 1946. augusztus 17-én az elsőfokú ítéletben részletezett össztevékenységet egyrendbeli háborús bűntettnek minősítette. Büntetésének letöltését a pesti Gyűjtőfogházban kezdte meg, 1949-től a váci fegyházban folytatta. A megpróbáltatásokat szervezete nehezen viselte, a jól megtermett férfi rövid idő alatt 60 kilóra fogyott, és 1951. június 2-án elhunyt.

Felmentették a háborús bűntett vádja alól

Jogi rehabilitációját először egy távoli rokona kezdeményezte 1993-ban. A Legfőbb Ügyészség akkor úgy látta, hogy nincsenek meg a felülvizsgálat elrendeléséhez szükséges jogi és ténybeli feltételek, így nem kívánt felülvizsgálati indítvánnyal élni. 1994-ben a politikus fia, ifj. Hóman Bálint terjesztett elő kérelmet, de ez az eljárás is elakadt.

Hóman Bálint 1937-ben

Hóman Bálint 1937-ben

Fotó: Inkey Tibor / Fortepan

1995 novemberében Varga István MDF-es képviselő Hóman akadémiai és jogi rehabilitálása miatt interpellálta Vastagh Pál igazságügyi minisztert. Szerinte „egyetlenegy pechje […] volt a volt vallás- és közoktatásügyi miniszternek és kiváló történésznek, hogy amikor Bárdossy László hadat üzent, ő azon a kormányülésen ott volt, és az első vádpont az volt, hogy nem tiltakozott ez ellen”. A miniszter válaszában leszögezte, hogy a tárca 1991-es állásfoglalása alapján nem tartja megalapozottnak a jogi rehabilitációt. Személyes véleménye szerint: „Valószínűleg Hóman Bálint is osztozik azoknak a XX. századi tragikus politikusoknak a sorsában, akiknek külön kell választani tudományos munkásságát – azt az arra hivatottaknak értékelniük kell –, és külön kell választani politikai tevékenységét, amelyet a történelem megítélt.”

Bármilyen hihetetlen, de a Hóman-ügy miatt még törvényt is módosítottak.

Egyenes ági rokonának halálával ugyanis megszűnt a lehetősége annak, hogy a törvény szerint más perújítással éljen a politikus ügyében. 2013-ig a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2026/06/02/homan-balint-tortenesz-kultuszminiszter-zsidotorvenyek-antiszemitizmus-nepbirosag-rehabilitacio-evfordulo/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

„Szinte sírtam, olyan megalázó volt a lenéző tekintete” – megfigyelőket küld a HÖK az ELTE jogi karának záróvizsgáira

Az egyetem vezetéséhez fordultak az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) végzősei, mert szerintük a …