Koncepciós perben állították bíróság elé a magyar kisebbségi jogvédőt

• Duray Miklós 1945. július 18-án született a felvidéki Losoncon.
• 1971-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett geológusdiplomát.
• 1977-ben védte meg „A maradéktalajok altalajának geokémiai folyamatai és agyagásványi összetétele közötti összefüggések vizsgálata” című doktori értekezését.
• 1978–1990 között a Doprastav híd- és közútépítő állami vállalat műszaki tervezési igazgatóságának geológusa.
• 1978-ban megalapította a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát, amelynek 1989 decemberéig, a bizottság tevékenységének felfüggesztéséig szóvivője.
• 1990–1992 között parlamenti képviselőként tevékenykedett Csehszlovákia államszövetségi parlamentjében, ahol a környezetvédelmi bizottság tagja volt.
• 1994–2010 között parlamenti képviselő a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában, ahol az önkormányzati és közigazgatási, majd az emberjogi és kisebbségi bizottság tagja volt.
• 2022. december 30-án hunyt el Budapesten, majd szülővárosában, Losoncon 2023. január 17-én temették el.

Csehszlovák asszimilációs modell

Szarka László történész szerint Duray Miklós a dél-szlovákiai–felvidéki magyarság 1968–2010 közötti történelmében több szempontból is meghatározó szerepet játszott. Először, a rövid ideig tartó prágai tavasz idején a magyar ifjúsági szövetség létrehozásával, a csehszlovákiai magyar kulturális szövetség új vezetésének tagjaként próbálta megragadni a pártállam demokratikus átalakításának nemzetiségpolitikai lehetőségeit. Az 1968. augusztus 21-én a Varsói Szerződés öt tagállama által megszállt országban, az Alexander Dubček menesztését követő húszéves Husák-korszakban létrehozta a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Jogvédő Bizottságot. Fellépésével a korabeli szovjet nemzetiségi modellt utánzó csehszlovák asszimilációs modell egyre keményebb intézkedéseivel szállt szembe. A Václav Havel körül szerveződött Charta ’77 mozgalom kevés szlovákiai aláírójának egyikeként, a korabeli magyarországi, erdélyi magyar ellenzékkel rendszeres kapcsolatokat fenntartva, az első közt tiltakozott az emberi és kisebbségi jogokat megsértő csehszlovákiai „normalizációs rendszer” ellen. Felismerte az 1975-ös helsinki zárónyilatkozat jelentőségét, amely az európai nemzetek együttműködés és az emberi és kisebbségi jogokért folytatott küzdelmeket Európa-szerte új alapokra helyezte.

Az 1970-es évek végén hálózatokat kiépítve, széles körű magyar társadalmi és politikai mozgalmat szervezett Dél-Szlovákiában a nemzetiségi jogok védelmére.

Hirdetés

Egyedüliként nevét adta és személyesen vállalta a Jogvédő Bizottság párt- és állami szervekhez elküldött jelentéseinek, hazai, külföldi és nemzetközi szervezeteknek címzett memorandumainak szerzőségét.

A Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa azt is elmondta, hogy az 1980-as években nyelvi, oktatási jogokat védelmező hazai és nemzetközi fellépésével Duraynak sikerült mozgósítania a felvidéki magyar közösséget és a késő-kádári Magyarország kisebbségekért felelősséget érző értelmiségi köreit. Ennek a kapcsolattartó csoportnak a kemény magját Bencze György filozófus, Benda Kálmán, Benda Gyula, Jeszenszky Géza történészek, Hamburger Mihály politológus, Törzsök Erika szociológus alkotta. Mellettük Vígh Kálmán szervezte meg a Budapesten élő, felvidéki származású értelmiségiek 25-30 fős csoportját, amely az MSZMP KB-hez címzett tiltakozásban sürgette a magyar állampárt állásfoglalását Duray Miklós és a magyar kisebbség jogainak ügyében.

A köztársaság felforgatásának bűntette

A történész arra a kérdésre, miért indítottak Duray ellen pert, így válaszolt: a kisebbségi jogvédő állandósult megfigyeltetése, kétszeri letartóztatása és ítélet nélküli kétszeri több hónapos fogva tartása már előre jelezte, hogy a csehszlovák szövetségi és a pozsonyi szlovák kormány vádat kíván emelni ellene, hogy bírósági ítélettel tegyék lehetetlenné jogvédő-tevékenységét.

A negyven évvel ezelőtt, 1983 január 31-én és február 1-jén ellene indított politikai perrel a csehszlovák és szlovák hatóságok fel kívánták számolni a Jogvédő Bizottságot, meg akarták félemlíteni a mind nagyobb támogatottsággal működő iskola- és nyelvvédelmi mozgalom szervezőit.

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2023/01/31/koncepcios-per-duray-miklos-kisebbsegi-jogok-csehszlovakia/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!