Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Nagy Magánpraxisnap kerekasztal-beszélgetésén Kóka János az ellátórendszer finanszírozásával kapcsolatban arról beszélt, hogy a szektorsemleges finanszírozás azért nem jelenthet megoldást, mert az állami büdzsé forráshiányos, az egészségügyi kasszából a GDP 3-5 százaléka hiányzik.
„Kockázatos lenne, ha ebből mondjuk 100 milliárdos összeg a magánszolgáltatókhoz kerülne, a sürgősségi, intenzíves, onkológiai és nagyobb sebészeti feladatokat az állami ellátónál hagyva. Ilyen felállásban a szektorsemleges finanszírozás inaktívak, nyugdíjasok, kismamák irányából az aktívak felé tolná el az ellátás szűkös forrásainak felhasználását” – mondta.
Meglátása szerint az infrastrukturális, szervezési és humán erőforrás rendbetételéhez nagyobb tőkebefektetésre lenne szükség. Mint a konferencián elhangzott, Magyarországon már a betegellátás negyede a magánszolgáltatóknál valósul meg.
Magánegészségügyi szolgáltatás, mint cafeteria?
A volt SZDSZ-es politikus úgy véli, jobb út lenne a vállalatok által a munkavállalók számára jövedelemkiegészítésként nyújtott plusz biztosítás. Az egészségügyi járulék további kifizetése mellett a dolgozók választhatnának, hogy hol veszik igénybe a betegellátást, ezzel kisebb teher hárulna az állami ellátórendszerre – részletezte az egykori tárcavezető.
Rékassy Balázs hozzátette, hogy a kultúrországokban már létező gyakorlat, hogy a várólistás beavatkozásokat magánszolgáltatóknál is vásárol az állam. Az orvos-közgazdász szerint úgy is működhet, hogy a gyorsabb ellátásért fizet a beteg. A szakember azt is elárulta, hogy nemrégiben a gazdasági minisztérium egyik vezető tisztségviselője arról tájékoztatta: az egészségügyi forráshiányra nem lesz több pénz, amíg az államadósság finanszírozására évente a GDP 4,5 százalékát kell költeni. Meglátása szerint a jelenlegi finanszírozással nem lehet minőségibb ellátást nyújtani, ezért azok kerülnek a legrosszabb helyzetbe, akik az állami ellátásból a várólisták miatt kiszorulnak, de a magánegészségügyet nem tudják megfizetni.
Ezt erősítette meg Lengyel Lívia közgazdász a TOP30 Legbefolyásosabb szereplő című kiadvány főszerkesztője. Mint aláhúzta, hogy ilyen forráshiányos rendszerben nincs létjogosultsága a szektorsemleges finanszírozásnak. Most az egészségügyi költésekből GDP arányosan 2,5 százalék a bérköltség.
Egy csípőprotézis műtét nagyjából 890 ezer forint, amire rárakódik a bérpótlékok költsége, ez utóbbi finanszírozását csak az állami kórházak kapják meg a NEAK-tól
– említette magyarázatként, hogyan termelhet ez veszteséget teremtene a magánszolgáltatóknak.
Kóka János: pazarló az állami rendszer
Haraszti Péter a TritonLife alapítója elmondta, hogy ma is van bizonyos fokú szektorsemleges finanszírozás, de nem ezt szeretnék látni a jövőben, és nincs is erre megfelelő szabályozás. „Most bizonyos magáncégek kapnak NEAK-támogatást, viszont a szolgáltatók adott beavatkozások valós költségénél kisebb térítést kapnak, ez a múltból eredő konstrukció, az elmúlt 5-7 évben nem adtak ki új engedélyeket. Változtatni kellene a jelenlegi finanszírozási, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!