Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Göncz Árpád egykori köztársasági elnök emlékére 2016-ban ültetett fa csupán hét évet élt. Az öntözőcsővel is ellátott növényt az elmúlt héten kivágták.
A városi fák kiszáradása többnyire két okra vezethető vissza: gondatlanságra, illetve a rossz környezeti adottságokra. A városi telepített növényzettel szembeni elsődleges elvárás, hogy megfelelő választ adjon a klímaváltozás okozta felmelegedésre és megkösse a szén-dioxidot.
A három éves koruk körül elültetett facsemetéknek azonban a budapesti viszonyok között 25-30 éves koruk körül egyszerűen elindul az elhalásuk, kórokozók miatt éveken belül tönkremennek, a jelentkező statikai problémák miatt végül kivágják. Pedig akár 100-150 évig is élhetnének.
Hogy az ideálisnak tekinthető élettartamuk miként érhető el, az erről a csütörtöki Országos Urbanisztikai Konferencián is előadást tartó Szöllősi Gábor, a Főkerttel együttműködő Greenfutura Kft. ügyvezetője azt mondja: a szivacsváros koncepció alapját képező úgynevezett Stockholm-módszerrel.
Gyökér-wellness
A városi környezet jellegzetessége, hogy út és járdaépítések alkalmával, illetve közműépítések keretében a talajrétegeket nagyon erősen ledöngölik, összetömörítik, hogy a későbbiekben ráhúzott útburkolat ne süllyedjen meg. Ez azonban azt eredményezi, hogy alig marad a fák gyökerei számára élettér.
Az általános gyakorlat szerint az új telepítésű fák 1×1,5×1,5 méteres gödrébe termőföld kerül, ebbe ültetik a csemetét. Csakhogy a gyökere ebből nem tud kitörni, mert a környező talaj nagyon tömör és levegőtlen. Ilyenkor lehet megfigyelni, hogy elindul felfelé, és felpúposítja a melegebb hónapokban felpuhuló aszfaltréteget. A nem túl nagy favermek miatt a benne álló fákat nagyon gyakran kell öntözni, amit a fölötte lévő útburkolat nem tesz egyszerűvé, de még a természetes közegben is szükséges számukra a mélységi öntözés, ezért látható több helyen – mint az a Göncz Árpád emlékfája esetén is – öntöző csőnyílás.
A svéd, „szerkezeti talaj alapú rendszer” lényege, hogy nagyméretű kövek földbe építésével és a köztes részek speciális termőtalajjal történő kitöltésével ki lehet terjeszteni a fák gyökérzónáját, ezáltal az úttest alá is be tud kúszni, úgy, hogy közben az útpályánál nem okoz statikai problémát.
Nem kevésbé fontos a másik funkciója, a csapadékmegtartás. A klímaváltozás kísérőjelenségeként országszerte megjelenő villámárvizek jelentős része a csatornahálózatba kerül (ha az épp el nem dugul), onnan pedig a szikkasztó telepekre, a Dunába vagy a szennyvíztisztítóba. Mivel a Stockholm-rendszerben megépített útszerkezet pórusai nagyobbak mint a hagyományos útépítési anyagoké, ezért beengedik és megtartják a gyorsan lezúduló csapadékot. A vízgyűjtő hálózatokból egy csövön keresztül így már közvetlenül oda vezethető a fák számára nagyon értékes víz.
A XI. kerületben, a Bartók Béla út 57. előtti területen egy pilot program keretében Budapesten is <a href="https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/4392861390757718?ref=embed_post" […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2023/10/21/szivacsvaros-csapadek-ontozes-fak-budapest/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
