2022. május 18., szerdaMa Erik napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 387,00 Ft | USD: 369,00 Ft | CHF: 370,00 Ft
2022.05.18. Erik Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 387,00 Ft | USD: 369,00 Ft | CHF: 370,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Kinevez, vétózik, ajánl, kegyelmez, de személye sérthetetlen és a TEK védi

Hirdetés

Kinevez, vétózik, ajánl, kegyelmez, de személye sérthetetlen és a TEK védi

Politikai és alkotmányossági vétó

Az államfőnek már a parlamenti választások után szerepe van az Országgyűlés és a kormány megalakulásában, hiszen a választást követő harminc napon belüli időpontra összehívja az Országgyűlés alakuló ülését, majd javaslatot tesz a parlamentnek a miniszterelnök személyére, valamint a miniszterelnök javaslatára kinevezi a minisztereket.

Az elnök törvényt, országos népszavazást kezdeményezhet.

Hirdetés

Az Országgyűlés által elfogadott törvényt a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. De egyáltalán nem automatikus ez a jogköre. A két legfontosabb jogosítványa ugyanis a politikai és az al­kotmányossági vétó, mivel ezekkel az eszközökkel, ha kor­látozott mértékben is, de befolyásolni tudja a törvényhozás menetét:

  1. ha egy törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, azt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek (politikai vétó);
  2. ha egy elfogadott törvényt vagy annak valamely rendelkezését Alaptörvény-ellenesnek tartja, annak aláírása előtt megküldi vizsgálatra az Alkotmánybíróságnak (alkotmányossági vétó).

Az alkotmányossági vétóval viszonylag ritkán élnek az államfők. Göncz Árpád megbízatásának tíz éve alatt nyolcszor fordult az Alkotmánybírósághoz. Mádl Ferenc öt év alatt tizennégyszer, Sólyom László ugyancsak fél évtized alatt tizenhétszer, Schmitt Pál szűk két éve során egyszer sem, míg Áder János nyolcszor élt alkotmányossági vétóval.

Döntési jogkörök ellenjegyzéssel

A köztársasági elnök a külkap­csolatai­ban képviseli a magyar államot, megbízza és fogadja a nagyköve­teket, de nem­zetközi szerződéseket is köt. Javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az OBH elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére, ki­nevezi az államtitkáro­kat, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Költségvetési Tanács elnökét, a hivatásos bírákat, az egyetemi tanárokat, megbízza az egyetemi rektorokat, elő­lép­teti a tábornoko­kat. Nem mellesleg a Magyar Honvédség főparancsnoka is. Ennek keretében a honvédelemért felelős miniszter előterjesztésére jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét, kinevezi és felmenti a Magyar Honvédség parancsnokát, a honvédségi szervezetek részére okirattal csapatzászlót adományoz.

Számos döntése – így a kinevezési jogkör gyakorlása, az állami kitüntetések adományozása, az egyéni ke­gyelmezés, az állampolgársági határozat – minisz­teri ellenjegyzéshez kötött.

Ez magyarul azt jelenti, hogy az elnök a dön­té­sei­ért nem visel politikai felelősséget a parlamenttel szemben. Egyébként az államfő az elmúlt évtizedben összesen százhúsz személyt részesített kegyelemben.

De ő dönt az önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter előterjesztésére városi cím adományozásáról, község alakításáról, egyesítéséről, illetőleg a községegyesítés megszüntetéséről, város és község elnevezéséről is.

Áder János köztársasági elnök a tábornoki kinevezésekről szóló okmányok átadásán a Sándor-palotában 2018. december 17-én

Áder János köztársasági elnök a tábornoki kinevezésekről szóló okmányok átadásán a Sándor-palotában 2018. december 17-én

Fotó: Bruzák Noémi / MTI

A várossá nyilvánítás rendjét az önkormányzati törvény szabja meg. Előzetesen egy szakértői bizottság bírálja el a pályázatokat, mielőtt a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter (a Miniszterelnökséget vezető miniszter) asztalára kerülnének. A kormány minden nem választási év június 30-áig tehet javaslatot a köztársasági elnöknek, aki július 31-ig dönt a várossá nyilvánításról. Az államfő legutóbb tavaly július végén határozott úgy, hogy 2021. szeptember 1-jétől városi címet ad Kiskunlacházának és Nyírbogátnak. Ezzel Magyarország 3178 településéből 348 város, vagyis Budapest és a 25 megyei jogú város mellett további 322 település rendelkezik városi jogállással.

Védi az alkotmányos értékrendet

Az alkotmánybírák az elmúlt három évtizedben több alkalommal is foglalkoztak az államfő jogkörének, hatalmának korlátaival. 1991-ben született határoza­tukban megállapították:

csak akkor alkotmányos a kinevezés, il­letve a jóváhagyás megta­ga­dása, ha a köztársasági elnök alapos okkal arra kö­vetkeztet, hogy a javaslat teljesí­tése az államszerve­zet demokrati­kus működését súlyosan zavarná.

2007-ben a kitünte­tés-adományozási jogkör kapcsán pedig leszögezték:

A Magyar Köztársaság alkotmányos ér­tékrendjébe ütköző kitünte­tési elő­ter­jesztés kap­csán a köztársasági elnök joga, hogy az elő­terjesztést ne írja alá, a kitüntetés adományozását megtagadja.

Az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök személye sérthetetlen. Ez a sérthetetlenség magában foglalja a büntetőjogi védelmet, a büntetőeljárás alóli mentességet és a kiemelt személyi védelmet is.

A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.

Kirívóan súlyos esetben az Alaptörvény lehetőséget ad arra, hogy a hivatalban lévő államfőt is meg lehessen fosztani tisztségétől.

A szándékos bűncselekményt […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2022/05/10/kinevez-vetozik-ajanl-kegyelmez-de-szemelye-serthetetlen-es-a-tek-vedi/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Megint megszökött egy 12 éves kislány, akit már korábban is köröztek

Megint megszökött egy 12 éves kislány, akit már korábban is köröztek

A rendőrség még február közepén számolt be arról, hogy keresik Bartus Dzsenifert. Azt követően a kislány …