Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Nyugaton kelt a Nap a késő római kor világába kalauzolja az olvasót, ahol a mindennapi élet apró rezdüléseitől a birodalmi politika csúcsáig számos sors tárul fel. Miközben a történet bemutatja, hogyan éltek az emberek a Római Birodalom különböző társadalmi rétegeiben a IV. században, olyan örök kérdéseket is körüljár, mint a hatalom és a siker titka, vagy a sors kiszámíthatatlan fordulatai. A mű egyszerre mozog a régészet tényszerű világa és a történelmi regények képzeletgazdag terepe között, így nemcsak a múltat tárja elénk, hanem a jelen kérdéseire is reflektál.
A történet javarészt I. Constantinus, azaz Nagy Konstantin császársága idején játszódik, aki 306 és 337 között vezette a Római Birodalmat. Uralkodása mérföldkőnek számít mind politikai, mind vallási szempontból: ő volt az első római császár, aki felvette a keresztény hitet, és a milánói ediktum révén 313-ban vallásszabadságot biztosított a birodalom népeinek. Uralkodása alatt legyőzte vetélytársait a hatalomért vívott polgárháborúkban, és egységesítette a birodalmat. 324-ben megalapította Konstantinápolyt – a későbbi Bizáncot, majd Isztambult, amely évszázadokra a keletrómai, azaz a bizánci birodalom központja lett. Konstantin nemcsak hadvezérként és államépítőként, hanem a kereszténység térnyerésének kulcsszereplőjeként is maradandó nyomot hagyott a történelemben.
Elbeszéletlen történelem több nézőpontból
Nagy Mihály az Indexnek úgy nyilatkozott, többféle impulzus is közrejátszott abban, hogy szükségét érezte a Seuso-kincs történelmi hátterének regényes feldolgozását. Az első meghatározó élmény akkor érte, amikor a Seuso-per évei alatt az Egyesült Államokban kellett elmagyaráznia olyan történelmi részleteket, amelyek a magyar közönség számára maguktól értetődőek – például, hogy a mai Magyarország egy része a római időkben Pannonia néven tartományként működött, vagy hogy a római kultúra az Alföldön is éreztette hatását. Bár korábban is rendezett kiállításokat, akkor tudatosult benne először, hogy a komoly szakmai tartalmakat olyan módon kell közvetíteni, hogy azokat egy nyolc osztályt végzett ember is megértse és élvezze. „Fontos, hogy ne elriasszuk, hanem megnyerjük az érdeklődőket” – tette hozzá.
Felbecsülhetetlen értékű római kori ezüsttárgyak
A Seuso-kincs egy késő római kori eredetű, értékes műkincsegyüttes: 14 díszes ezüstedényből és az elrejtésükre szolgáló hatalmas rézüstből áll, amelyeket feltehetően a IV. század végén készítettek, valószínűleg pannóniai arisztokraták megrendelésére. A névadó „Seuso” felirat az egyik tálon olvasható, vélhetően a készlet egykori tulajdonosára utal. A kincs a XX. század végén tűnt fel a nemzetközi műkincspiacon, zavaros, részben tisztázatlan körülmények között, mielőtt Magyarország 2014 és 2017 között több lépésben visszaszerezte. A leletek nemcsak művészi értékük miatt különlegesek, hanem azért is, mert ritka bepillantást engednek a késő római elit életformájába, ízlésébe és hatalmi reprezentációjába.
A döntő impulzus mégis más volt. „Ha tanulmányozzuk az ókor történelmét, akkor uralkodókkal, hadvezérekkel, híres tudósokkal, esetleg lázadókkal találkozhatunk. A feleségek, anyák, anyósok, lányok és az egyszerű »kiszolgálók« csak akkor tűnnek fel, ha botrányosan viselkednek, vagy hőstettet hajtanak végre. Ugyanakkor van néhány elszórt adat, ami arra utal, hogy nagyon is »jelen voltak« és a maguk módján befolyásolták a derék férfiak döntéseit, alakították a történelmi folyamatokat. Különösen igaz ez a könyvben szereplő Nagy Konstantin császár anyjára Ilonára, feleségére Faustára, anyósára Eutropiára és féltestvéreire” – fejtette ki Nagy Mihály.
Kérdésünkre, hogy mit szimbolizál a regény címe – ez a paradox kép: Nyugaton kelt a Nap – a késő Római Birodalom kontextusában, a szerző elmondta, eredetileg egy filozofikusabb címet szeretett volna, ám – mivel nem célja elriasztani az olvasókat – a kiadó szerkesztőjével, Tóth Ramóna Mirtillel konzultálva végül egy hosszabb, ám könnyebben befogadható változat mellett döntöttek.
Konstantin apja, Constantius Chlorus – akit e néven ismerünk – még fia születése előtt álmot látott: a Nap nyugaton kelt fel. A Nap az az égitest, amit mindenki lát, és amelytől minden és mindenki jóléte függ – gondoljunk csak az időjárásra vagy a termésre. Már az ókori egyiptomiaknál is kiemelt szerepet töltött be a hatalmi szimbolikában: az uralkodó, akárcsak a Nap, mindenkit ellát, mindent lát, előle elrejtőzni nem lehet. Aki jól akar boldogulni, annak tisztelnie kell. Chlorus, mint császár, a Legyőzhetetlen Nap védelme alatt állt, és ezt a szimbolikus oltalmat a hatalommal együtt fia, Konstantin is örökölte, akit napistenként is tiszteltek.
A szerző hozzátette: „A cím egyúttal utalás a máig élő kelet–nyugat ellentétre is. A regény cselekményének idején a birodalom keleti tartományai – az úgynevezett Oriens – számítottak fejlettebbnek, ráadásul ott volt elterjedtebb a kereszténység is. Konstantin ezzel szemben nyugatról, a mai Yorkból indult el, és két évtizedes, szívós és könyörtelen munkával egyesítette az akkorra már széthullott Római Birodalmat. Keleten azonban sokan nem nézték jó szemmel, hogy az általuk félműveltnek tartott katonák és tisztviselők új generációja gyakorolja felettük a hatalmat”.
Mit taníthat a múlt a jelennek?
A könyvben végig ott húzódik a fikció és a tudományos ismeret határvonala. Felvetésünkre, hogyan sikerült megtalálnia az egyensúlyt a történelmi hitelesség és az irodalmi szabadság között, Nagy Mihály felidézte, a Magyar Nemzeti Múzeumban kutatóként dolgozott akkor is, amikor a Seuso-kinccsel foglalkozott, és a tudományos szemléletet később is […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!