2022. július 6., szerdaMa Csaba napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 404,00 Ft | USD: 392,00 Ft | CHF: 407,00 Ft
2022.07.06. Csaba Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 404,00 Ft | USD: 392,00 Ft | CHF: 407,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Kik vezetik most a Jobbikot, kiből lehet pártelnök?

Hirdetés

Kik vezetik most a Jobbikot, kiből lehet pártelnök?

A Jobbik egy válságos időszaka után választották meg Jakab Pétert pártelnöknek a 2020. január 25-i tisztújító kongresszuson. A 2018-as országgyűlési választás legnagyobb kudarca – talán még az eredménynél is – a Jobbik számára az volt, hogy elvesztette legfontosabb vezetőjét, Vona Gábort, aki lemondott a pártelnökségről és a parlamenti mandátumát sem vette át, egyúttal visszavonult a pártpolitizálástól.

Vona Gábor tizenkét évig vezette a Jobbikot, ezalatt a párt bejutott az Európai Parlamentbe, majd a magyar parlamentbe, a legerősebb ellenzéki párttá erősödött és a radikalizmus útjáról elmozdult a centrum irányába (kritikusai szerint balra), amely folyamatot „néppártosodásnak” keresztelték el.

Vona Gábor szorosan összeolvadt a Jobbik brandjével, lemondásával nehéz helyzetbe került a párt, egy viharos tisztújítás és egy pártszakadás következett: a Jobbik radikálisai kiváltak, és Toroczkai László, Dúró Dóra, illetve Novák Előd vezetésével létrehozták a Mi Hazánk Mozgalom nevű pártot. A 2022-es választáson parlamentbe jutott a formáció és a legtöbb felmérés szerint az egyik legerősebb ellenzéki párttá vált (van olyan felmérés is, amely szerint nem az egyik, hanem a legerősebb).

Felemelkedéstől a lemondásig

A Jobbik stabilizálásának feladata Sneider Tamás pártelnökre és Gyöngyösi Márton elnökhelyettesre hárult a 2018-as tisztújítást és pártszakadást követően, a 2019-es európai parlamenti választáson azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a Vona Gábor utáni űrt nem sikerült betöltenie a pártnak.

Hirdetés

A Jobbik mindössze egyetlenegy mandátumot nyert, amivel Gyöngyösi Márton ülhetett be az Európai Parlamentbe. Az eredmény kudarc volt, 2009-ben éppen az európai parlamenti választáson érte el első nagy áttörését a párt, amikor három képviselőt küldhetett az Európai Parlamentbe, ezt az eredményt 2014-ben még meg tudták ismételni. A 2019-es európai parlamenti választásba belebukott az elnökség. Az eredmény egyrészt tovább „lökte” a Jobbikot a többi ellenzéki párttal való együttműködés irányába (az őszi önkormányzati választásokra már több megállapodás született a jelöltek koordinált indulásáról), másrészt megnyitotta az utat Jakab Péter felemelkedése előtt.

A 2020-as januári tisztújító kongresszuson Jakab Péter a küldöttek 87,8 százalékának támogatásával lett pártelnök. Bár az új elnökség felállását újabb kilépési hullám követte, Jakab Péter vezetésével – és ezt igazolták vissza közvélemény-kutatások is – a Jobbik szilárd tényezővé vált a formálódó ellenzéki összefogásban. Nem volt alaptalan az sem, hogy az előválasztáson Jakab Péter a közös miniszterelnök-jelöltséget ambicionálta.

Az első forduló viszont rácáfolt a népszerűségi felmérésekre és a Jobbik elnökét övező Facebook-lájkbuborékra is. Az öt induló közül Jakab Péter az utolsó előtti helyen végzett, nem jutott be az előválasztás második fordulójába. A következő pofont a Jobbik elnökének és elnökségének a 2022-es országgyűlési választás adta. A Fidesz-KDNP újabb kétharmados győzelme maga alá temette az ellenzéki összefogást, de a Jobbiknak különösen nagy bukás volt az eredmény. A 2018-as választás nyomán 26 parlamenti mandátumot szerzett a párt, amely így a legnagyobb ellenzéki frakciót alakíthatta meg. Négy évvel később már csak 9+1 mandátumra futotta (Márki-Zay Péter mandátumát a Jobbik kapta meg), ráadásul egyéniben sehol sem tudtak győzni, Budapesten csak egy választókerületben nem nyert az ellenzék, ott, ahol jobbikos közös jelölt volt.

Noha Jakab Péter a politikai karizmáját arra építette fel, hogy a „nép fiaként”, bőrdzsekis vidéki legényként rázza az öklét Orbán Viktor felé a parlamentben, és minél szókimondóbban, illetve vehemensebben kérje számon a miniszterelnököt, a Jobbik választási eredménye szempontjából nem bizonyult kifizetődőnek – az elemzők szerint – a tartalmi politizálást háttérbe szorító „one man show”.

Ettől függetlenül a május 7-i tisztújításon a küldöttek szavazatainak 71,4 százalékával választották újra Jakab Pétert a Jobbik elnökévé, vagyis úgy tűnt, hogy továbbra is élvezi a párt többségének a bizalmát. Egy hónappal később azonban már a lemondását jelentette be. Indoklásában azt írta: világossá vált, hogy az új elnökség „nem kívánja a tagság útját járni”, a szükséges döntések meghozatalához nem biztosítják számára a többséget, hozzátette: „kivették a kezemből a Jobbik irányítását”.

Jakab Péter lemondása előtt már a nyilvánosság számára is érzékelhető módon „állt a bál” a Jobbik háza táján. Május 30-án a közösségi oldalán egy bejegyzésében a pártelnök azt állította, hogy Potocskáné Kőrösi Anita csődbe vinné a pártot, ezért feljelentést tett hűtlen kezelés, valamint hanyag kezelés kísérlete miatt, egyúttal a Jobbik etikai bizottságánál kezdeményezte elnökhelyettese kizárását. Még aznap Jakab Péter ellen is etikai eljárást kezdeményeztek, Varga Zoltán Péter önkormányzati képviselő szerint a pártelnök súlyosan megsértette a Jobbik alapszabályát, valamint etikai és fegyelmi szabályzatát.

A konfliktusok hátterében nem pusztán a választási kudarc, hanem az is közrejátszott, hogy a párton belül egyre többen nehezményezték Jakab Péter elnöki kabinetvezetőjének befolyását a döntési folyamatokra, a személyzeti politikára és a szervezeti struktúra alakítására. De az is a belső feszültségek szítására volt alkalmas, hogy a sajtó magánéleti szempontból is hírbe hozta Jakab Pétert a kabinetvezetőjével.

Az elnökség marad, csak új elnököt választanak

A belső konfliktusok odáig vezettek, hogy június 8-án a közösség oldalán Jakab Péter bejelentette: lemond az elnöki tisztségről, de a marad a párt parlamenti frakciójának az élén.

A Jobbik később közölte: a párt elnöksége tudomásul vette és elfogadta a lemondást, továbbá arról döntöttek, hogy a közeljövőben tisztújítást írnak ki, mely során új elnököt választ majd a tagság. Azóta kiderült, hogy a Jobbik július 2-án választ új pártelnököt.

A tisztújításig Potocskáné Kőrösi Anita ügyvezető elnökként, valamint Lukács László György, Kvárik Anita, Ander Balázs, Z. Kárpát Dániel, Dudás Róbert és Magyar Zoltán alelnökök irányítják tovább a pártot.

Potocskáné Kőrösi Anita az elmúlt években végzett gazdasági, szakmai munkájával kiérdemelte a feltétlen bizalmamat. Ezért jelöltem őt elnökhelyettesemnek a Jobbik tisztújításán

– írta május 30-i bejegyzésében Jakab Péter, aki szerint azonban „történt valami” az elnökhelyettesével, mert elnöki jogkört próbált magához ragadni. „Hatalmi okokból? Anyagi okokból? Nem tudom” – tette hozzá. Jakab Péter ebben a bejegyzésében tájékoztatott a már említett, kizárást célzó etikai eljárás kezdeményezéséről is.

Potocskáné Kőrösi Anitát nemhogy nem zárták ki, hanem Jakab Péter lemondásával ügyvezetőként a párt élére került. A közgazdász végzettségű, könyvelői és adótanácsadói képzettséggel rendelkező politikus 2014 és 2018 között Siófok alpolgármestere volt, 2016-ban csatlakozott Vona Gábor felkérésére a Jobbikhoz, majd 2018-ban a párt országos listájáról szerzett mandátumot, 2019-ben a képviselőcsoport frakcióigazgatójává, 2020-ban a párt alelnökévé, a legutóbbi tisztújításon elnökhelyettesnek választották.

Potocskáné Kőrösi Anita

Potocskáné Kőrösi Anita

Fotó: Soós Lajos / MTI

A 2022-es országgyűlési választáson Somogy megye 4-es számú egyéni választókerületében indult, de több mint 10 ezer szavazattal alulmaradt Witzmann Mihállyal (Fidesz-KDNP) szemben, az ellenzéki összefogás listáján a 272. helyen szerepelt, így sem egyéniben, sem listáról nem jutott parlamenti mandátumhoz.

Köszönöm a tagság kitartó bizalmát, az elnökségi tagok közül pedig Szabó Gábor, Z. Kárpát Dániel és Dr. Lukács László támogatását. Nem fogom elfelejteni

– közölte lemondása napján Jakab Péter. Ebből az is kiderült, hogy a Jobbik elnökségében kik azok, akik mellette álltak és támogatták. Lukács László egy ATV-s műsorban azt mondta: megdöbbentette és váratlanul érte az elnökséget Jakab Péter lemondása, pedig mindegyik elnökségi tag azt szerette volna, hogy elnökként dolgozzon tovább. Kérdésre azt is kijelentette: Jakab Péter nem azért mondott le, hogy újra megméresse magát.

Sem politikailag, sem logikailag nem tartanám azt helyesnek vagy megvalósíthatónak, ha ő elindulna. Én nem számolok azzal, hogy ő elindul

– fogalmazott Lukács László.

A jogász végzettségű politikus 2010-2014 között Karcagon volt önkormányzati képviselő a Jobbik színeiben, 2014 júliusától Balczó Zoltánt európai parlamenti képviselőt váltotta a magyar parlamentben, 2018-ban a Jobbik országos listájáról, 2022-ben az ellenzéki összefogás listájáról (a 16. helyen volt) szerzett mandátumot. Egyéniben Jász-Nagykun-Szolnok megye 3-as számú választókerületében indult, de nem sikerült nyernie.

Kvárik Anita korábban sem országgyűlési, sem önkormányzati képviselő nem volt, a 2018-as választást megelőzően, majd azután is a 2020-as tisztújításig az Alfahír újságírójaként dolgozott, Jakab Péter első megválasztását követően a Jobbik belső kommunikációs vezetője lett. A 2022-es választáson a 234. helyen szerepelt az ellenzéki összefogás listáján.

Dudás Róbert mögött többévnyi megyei közgyűlési tapasztalat áll, 2010 előtt csatlakozott a Jobbikhoz, 2010-től 2019-ig a Heves megyei közgyűlés tagja volt, 2014 és 2019-ben Mátraballát vezette polgármesterként, ugyanebben az időszakban részt vett a Európai Unió Régiók Bizottságának, majd 2020-ban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének munkájában. 2019 novemberétől parlamenti képviselőként folytatta tovább (az Egerben polgármesterré választott Mirkóczki Ádám mandátumát kapta meg), 2020-tól a Jobbik alelnöke.

Dudás Róbert sem nyert parlamenti […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2022/06/20/jobbik-jakap-peter-lemondas-tisztujitas-elnokseg/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Az Európai Tanács elnöke: Nincs jogom megmondani a magyaroknak, hogy kit küldjenek Brüsszelbe

Az Európai Tanács elnöke: Nincs jogom megmondani a magyaroknak, hogy kit küldjenek Brüsszelbe

Daniel Freund zöldpárti EP-képviselő az Európai Tanács elnökének válaszát saját Twitter-oldalán tette közzé. Charles Michel …